Szakály Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szakály Sándor
Szakály Sándor1.jpg
Született 1955. november 23. (59 éves)
Törökkoppány
Nemzetisége Magyar 1957-2000 magyar
Foglalkozása történész, hadtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora
Díjak Bezerédj-díj (1993)
Zrínyi Miklós-díj (2001)

Szakály Sándor (Törökkoppány, 1955. november 23.) történész, az MTA doktora. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanulójaként 1974-ben érettségizett. 1980-ban történelem-könyvtár szakos bölcsészdiplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, közben Eötvös-kollégista volt. Még ebben az évben a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tudományos segédmunkatársi állást kapott; itt kezdte tudományos munkásságát. Fő kutatási területe az 1919 és 1945 közötti Magyarország történelme, az ország második világháborús szereplése, a volt magyar rendvédelmi szervek története, valamint a jelzett időszak politika- és sporttörténete.

1982. január 16-án „summa cum laude” minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták; disszertációja címe: Magyar tábori csendőrség 1938–1944, majd 1990 óta a történelemtudomány kandidátusa; értekezésének címe: A magyar katonai elit 1938–1945.

1991. május 1-től a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Legújabb- és Jelenkortörténeti Osztály vezetője lett, 1992. augusztus 1-től 1997. július 31-ig az intézmény Bécsi Kirendeltségének vezető-helyetteseként dolgozott. 1997 és 1999 között a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa, majd 2000. december 31-ig az intézmény főigazgatója volt. Ezután a Duna Televízió Rt. kulturális igazgatója, majd 2001-től alelnöke lett. 2004. augusztus 1-jétől az év végéig a Magyar Országos Levéltár főigazgatójának tanácsadója, főlevéltárosi besorolásban. 2005. márciusa és 2006. márciusa között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozott tudományos kutatóként.

2006 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora[j 1], valamint a „történelemtudomány habilitált doktora” (ELTE).

2006. április 1-től a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Társadalomtudományi Tanszékének tudományos szaktanácsadója, 2007 szeptemberétől egyetemi tanára. 2009–2010-ben a veszprémi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának professzora. 2011 és 2013 között a Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, a Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és vezetője. 2013-tól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, tudományos rektorhelyettese és az NKE Rendészettudományi Karának, egyetemi tanára egészen kormányzati kinevezéséig. 2014. január 2. óta a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója.

Szakmai és tudományos megbízatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MTA Történettudományi Bizottság tagja, 1997–2014 (alelnöke, 2000–2003)
  • Magyar Történelmi Társulat alelnöke, 2003–2007, 2011–
  • Károli Gáspár Református Egyetem, Egyetemi Doktori és Habilitációs Bizottságának tagja, 2013–
  • Eszterházy Károly Főiskola, Intézményi Doktori és Habilitációs Tanács tagja, 2010–
  • Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományos Tanács elnöke, 1999–2007
  • Magyar Országos Levéltár Tudományos Tanácsának tagja, 1997–2000
  • Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Tudományos Tanácsának elnöke, 2011–

Közéleti megbízatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Osztrák-Magyar Tudományos és Oktatási Kooperációs Akció Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1999–2004, 2007–
  • Magyar Olimpiai Akadémia Tanács tagja, 1985–1992, 2001–2009, alelnöke, 2009–
  • Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a választmány tagja, 2001–
  • Nemzeti Kulturális Alap, Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiumának, vezetője, 2012–
  • Nemzeti Kulturális Alapprogram Bizottságának tagja, 1999–2003
  • Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány, a kuratóriumi tagja, 2005–2011
  • Márai Sándor Kulturális Közalapítvány kuratóriumi elnöke, 2003–
  • Nemzeti Kegyeleti (2006-tól Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti) Bizottság tagja, 1993–2011
  • Magyar Történelmi Film Alapítvány (2006-tól Közalapítvány) kuratóriumi titkára, 1993–2011
  • Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke, 2011–
  • Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság tagja, 2014–
  • Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, 2014–
  • Szerkesztőbizottsági tagságai: Bécsi Napló, Central European Papers, Társadalom és Honvédelem, Nemzetbiztonsági Szemle, Szakmai Szemle, Történelmi Szemle, Honvédségi Szemle, Új Honvédségi Szemle, Hadtörténelmi Közlemények, Magyar Napló, Csángó Tükör, New Hungarian Review
  • Szerkesztőségi tagság: Rubicon, 2010–

Díjak, kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakmai-tudományos tevékenységéért 1993-ban Bezerédj-díjat, 2001-ben Zrínyi Miklós-díjat, 2002-ben Supka Géza emlékérmet kapott. A Honvédelemért kitüntető cím, II. osztálya kitüntetést 1994-ben és 1998-ban, majd a Honvédelemért kitüntető cím, I. osztálya címet 2000-ben és 2001-ben vehette át. 2011-ben Dr. Szobonya Zoltán-emlékéremmel díjazták. 2012 novemberében Bécsben a Große Ehrenzeichen für Verdienste um die Republik Österreich kitüntetéssel ismerték el munkásságát. 2013-ban a Korunk folyóirat, Korunk Kulcsa díjával, 2014-ben Kaposvár Városért-díjjal tüntették ki.

Főbb könyvei, publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szakály Sándor. Testvéri földön a magyar szabadságért (A Rácz Gyula vezette magyar partizáncsoport harcai). Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1985) 
  • Szakály Sándor. A magyar katonai elit 1938–1945. Budapest: Magvető Könyvkiadó (1987) 
  • szerk.: Szakály Sándor: Náray Antal visszaemlékezése 1945. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1988) 
  • szerk.: Szakály Sándor és Szabó Péter: Lajtos Árpád: Emlékezés a 2. magyar hadseregre 1942–1943. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1989) 
  • szerk.: Szakály Sándor és Som Ferenc: Olimpiatörténeti tanulmányok. Budapest: Eötvös Kollégium (1989) 
  • Szakály Sándor. A magyar tábori csendőrség. Budapest: Zrínyi Kiadó (1990) 
  • szerk.: Szakály Sándor: Bangha Ernő: A magyar királyi testőrség 1920–1944. Budapest: Európa Könyvkiadó (1990) 
  • Szakály Sándor. Hadsereg, politika, társadalom. Budapest: Lánchíd Kiadó (1991) 
  • szerk.: Szakály Sándor: Lakatos Géza. Ahogyan én láttam. Budapest: Európa Könyvkiadó (1992) 
  • Ács Tibor – Balogh Gyula – Bencze László – Hegedűs Zoltán – Liptai Ervin – Móricz Lajos – Szakály Sándor. Honvédelmi miniszterek 1848–1994. Budapest: Zrínyi Kiadó, 75–114.. o (1994) 
  • szerk.: Szakály Sándor: 1848-1849. Örökség és emlékezet. / Erbe und Erinnerung. Bécs: Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége (1999) 
  • Szakály Sándor. Volt-e alternatíva? Magyarország a második világháborúban. Budapest: Ister Kiadó (1999) 
  • Szakály Sándor. A magyar tábori csendőrség története 1938–1945.. Budapest: Ister Kiadó (2000) 
  • Szakály Sándor. Honvédség és tisztikar 1919–1947. / Válogatott írások 1984-2002. Budapest: Ister Kiadó (2002) 
  • Szakály Sándor. A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. / Lexikon és Adattár. Budapest: Ister Kiadó (2001)  Második, javított, kiegészített kiadás, Budapest: Ister Kiadó (2003)
  • Szakály Sándor. Kik voltak, honnan jöttek? / Katonákról, történelemről, önmagunkról I. (Cikkek, interjúk, dokumentumok). Budapest: Ister Kiadó (2003) 
  • Szakály Sándor. Század vagy ezred? / Katonákról, történelemről, önmagunkról II. (Cikkek, interjúk). Budapest: Ister Kiadó (2004) 
  • Szakály Sándor. Múltunkról – kritikusan? / Katonákról, történelemről, önmagunkról III. (Kritikák). Budapest: Ister Kiadó. ISBN 963924385X (2005) 
  • Szakály Sándor. Katonák, csendőrök, ellenállók. (Tanulmányok). Kaposvár: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése (2007) 
  • Szakály Sándor. Trianon, honvédség, háború, sport. Válogatott írások Magyarország XX. századi történelméről. Budapest: Kárpátia Stúdió (2013) 
  • Szakály Sándor. Akik a magyar királyi csendőrséget 1919 és 1945 között vezették. Budapest: Magyar Napló (2013)  Második, javított és bővített kiadás, Budapest: Magyar Napló – VERITAS Történetkutató Intézet (2014)

Jegyzetek, források, hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Doktori disszertációjának címe: A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. Lexikon és Adattár.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]