Starigrad (Zengg)

Starigrad
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Lika-Zengg
Község	Zengg
Jogállás	falu
Polgármester	Darko Nekić
Irányítószám	53286
Körzethívószám	+385 053
Népesség
Teljes népesség	21 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 48′ 05″, k. h. 14° 53′ 04″44.80136389, 14.88439167
Sablon • Wikidata • Segítség

Starigrad falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Zengghez tartozik.

Fekvése

Zengg központjától 26 km-re délre, a tengerparton a 8-as számú Adria-parti főúttól 3 km-re fekszik. Két részből a tengerhez közel fekvő Donji Starigradból és a hegyek közötti, a főút mellett fekvő Gornji Starigradból áll.

Története

Területén már a történelem előtti időben is laktak emberek. Ezt igazolják a Donji Starigrad területén emelkedő Gradina, vagy más néven Golubić nevű magaslaton talált erődített település maradványai, ahol az ókorból és középkorból származó leleteket találtak. A település is erről az ősi várról kapta a nevét. A korabeli források szerint a 11. században is település állt ezen a helyen. A Golubić délkeleti lejtőjén találhatók a középkori Szent Ilona tiszteletére szentelt középkori templom romjai. A középkorban, 1271-től Starigrad területe a Frangepánok birtoka volt, akik a hegytetőn felépítették saját várukat, amely 1469-től a zenggi kapitánysághoz tartozott. A 16. században a török veszély miatt a település teljesen elnéptelenedett. A 17. században, 1660-tól a török elől menekülő bunyevácok érkeztek ide, de ők nem a Gradinán, hanem a tengerhez közelebb telepedtek le. Főként állattartással és halászattal foglalkoztak. Ők építették 1772-ben a tengerhez közelebb a mai temetőnél található a kis Szent Jakab templom elődjét is, melyet Benzoni püspök az 1733-as egyházlátogatás alkalmával megemlít. A falunak 1857-ben 484, 1910-ben 594 lakosa volt. Donji Starigrad iskoláját 1900-ban nyitották meg, Gornji Starigrad iskolája 1945-ben nyílt meg. A település 1920-ig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 15 állandó lakosa volt. Gornji Starigradon autóbusz-állomás és autóskemping, Donji Starigrad településen posta és vendéglő található. Fejlődését és a vendégek elhelyezését turisztikai iroda szolgálja. A közeli Dražica és Grbačka öblök kiválóan alkalmasan a fürdésre, pihenésre. A kis kikötőben kisebb hajók és csónakok is kiköthetnek. A hegyi túrák szerelmesei a környező hegyekben találnak szép túravonalakat.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
484	933	737	509	578	594	502	418	262	206	111	74	54	29	11	15

Nevezetességei

• A falu feletti Golubić-hegy nyugati és délnyugati lejtőin találhatók Starigrad ősi várának maradványai. A vár még a történelem előtti időben épült, de rómaiak is használták. Az ókori falmaradványokon kívül az urnasíros római temetőt is feltárták.
• A hegy tetején találhatók a Frangepánok által a 14. században épített középkori vár romjai.
• Szent Jakab tiszteletére szentelt temploma 1772-ben épült a régi azonos titulusú templom helyén. 1807-ben plébániatemplom lett. Mai formáját az 1896-os átépítés során kapta. 1970-ben megújították.
• A Golubić délkeleti lejtőjén találhatók a középkori Szent Ilona tiszteletére szentelt középkori templom romjai.
• Szent Jakab tiszteletére szentelt temetőkápolnája.
• A Dražica-öbölben ókori víz alatti régészeti lelőhelyet tártak fel (hajóroncs, amforák).

További információk

• Zengg város hivatalos honlapja (horvátul)
• Zengg turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A gospić-zenggi püspökség honlapja (horvátul)
• Zengg információs portálja (horvátul)
• Ante Glavičić: Stara i nova groblja, grobovi na području grada Senja i šire senjske okolice (1992) (horvátul)