Kruščica (Gospić)
| Kruščica | |
 | |
| A Kruščica-tó és a gát | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Gospić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53203 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 635 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 40′ 53″, k. h. 15° 15′ 04″Koordináták: é. sz. 44° 40′ 53″, k. h. 15° 15′ 04″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kruščica falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Gospićtól légvonalban 18 km-re közúton 23 km-re északnyugatra a azonos nevű tó nyugati partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került. 1689-ben a terület felszabadult a török uralom alól és a szabaddá vált területre katolikus horvátok települtek. A falunak 1857-ben 335, 1910-ben 360 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falut a Sklope vízierőmű építése során 1968 és 1971 között kitelepítették, házait, Szent Illés próféta tiszteletére szentelt templomával együtt a Kruščica-tó vizével árasztották el. A templom oltárát Aleksinicára vitték át, ma is ott található. A temető halottait a szomszédos Vaganacra szállították. Nyáron alacsony vízállás esetén a romok még jól láthatók a víz alatt. 1991-ben mindössze négy fő lakta, valamennyien horvátok. 1991-ben a független Horvátország része lett, a környező falvak szerb lakossága azonban ezt nem fogadta el. Még ez év őszén nagy mennyiségű robbanóanyagot helyeztek el az erőmű létesítményeiben, melyet október 9-én működésbe is hoztak. A robbanás lerombolta az épületek egy részét, megrongálta az emelőszerkezetet és elzárta a víz útját a turbinákhoz. A robbanóanyag egy része nem robbant fel, így nem keletkezett akkora katasztrófa. Zengg, a Velebit tengerpartja, a Rab és Pag-szigetek vezetékes ivóvíz nélkül maradtak. A horvát erők már a következő napokban benyomultak az erőmű területére és sikeresen kiverték onnan az ellenséget. Megkezdődött a megrongált emelőszerkezet és a zsilip javítása. A gyors helyreállítási munkáknak köszönhetően az erőmű egészen a háború végéig működött. A falunak 2011-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 335 | 302 | 314 | 344 | 341 | 360 | 381 | 325 | 308 | 285 | 219 | 19 | 2 | 4 | 0 | 0 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A Kruščica-tó egy mesterséges víztározó, melyet 1971-ben a Lika folyón épített gáttal létesítettek és az 1968 és 1970 között épített Sklope vízierőművet hivatott ellátni vízienergiával.
További információk[szerkesztés]
- Gospić város hivatalos oldala(horvátul)
- Gospić turisztikai irodájának honlapja[halott link](horvátul)
- A Gospić-Zenggi egyházmegye honlapja(horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
