Mušaluk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mušaluk
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségGospić
Jogállásfalu
Irányítószám53201
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség174 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság591 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 36′ 32″, k. h. 15° 23′ 16″Koordináták: é. sz. 44° 36′ 32″, k. h. 15° 23′ 16″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mušaluk témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mušaluk falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 7 km-re, közúton 9 km-re északra a Likai karsztmezőn, a 25-ös számú főúttól nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai település török kiűzése után horvátokkal betelepített falvak közé tartozik, lakói a lički osiki római katolikus plébániához tartoznak. Korábban "Supetar" volt a neve, melyet a török korban Mušalukra cseréltek fel. A név a török musa (legelő) főnékből származik. A Marko Mesić vezette horvát hadak a Stojan Janković vezette horvát felkelők támogatásával 1689. június 15-én foglalták el Novi várát, majd miután Bilaj és Ribnik is elesett a közeli Budak várával együtt ez a terület lényegében harc nélkül került újra horvát kézre. Budakról Sebastijan Glavinić zenggi püspök a következőket írja: „A szomszédos hegyen áll egy torony, amelyet egykoron oda építettek és Budaknak nevezik. A torony henger alakú és elég magas, de teteje hiányos.” Ma Bešić várának nevezik. Építtetője a Budački család volt, akik a török elől északra Károlyváros közelébe a Kupa mellé menekültek és ott felépítették Újbudak várát. Marko Mesić missziós pap a török elleni felkelés egyik vezére 1693-ban horvátokat telepített ide. 1700-ban ő építtette fel itt a Szentlélek tiszteletére szentelt templomot és amikor 1713. február 2-án Karlobagon elhunyt végakarata szerint testét ebben a templomban temették el. Erről a templom falán elhelyezett latin nyelvű tábla emlékezik meg. Mušaluknak 1834-ben 66 háza volt 715 lakossal. A falunak 1857-ben 947, 1910-ben 807 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falunak 2011-ben 216 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
947 844 739 760 877 807 805 739 653 642 653 616 482 501 264 216

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település szélén álló Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus templomát[4] 1700-ban Marko Mesić építtette. Amikor 1713-ban meghalt testét itt temették el, melyre latin nyelvű tábla emlékeztet. A templom nyugat-keleti tájolású, egyhajós épület, sokszög záródású szentéllyel. Harangtornya a homlokzat felett áll. Bejárata fölött egy kőtábla található az építés évszámával, az apszis hátsó falán pedig egy máltai kereszt domborműve látható.
  • A falu határában található Budak várának romja,[5] melyet a nép ma Bešić váraként ismer. Építtetője a Budački család volt, akik a török elől északra Károlyváros közelébe a Kupa mellé menekültek és ott felépítették Újbudak várát.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]