Lipice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lipice
Lipice 0907.jpg
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Lika-Zengg
Község Brinje
Rang falu
Polgármester Zlatko Fumić
Irányítószám 53261
Körzethívószám +385 053
Népesség
Teljes népesség 254 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 617 m
Terület 15,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lipice  (Horvátország)
Lipice
Lipice
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 02′ 00″, k. h. 15° 09′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 02′ 00″, k. h. 15° 09′ 50″


Lipice falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Brinjéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zenggtől 45 km-re, községközpontjától 12 km-re északkeletre, a Lika északi részén, Velebit és a Kapela hegység között, a Kis-Kapela déli lábánál fekszik. Településrészei Bićanić, Brbot, Krznarić, Mesić, Murat, Pernar, Perković, Trtanj, Smolčić, Vidaković, Vučetić és Vuković.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az i. e. 10. századtól lakott volt. Ezt igazolja a Pernar és Vuković falvak közötti területen előkerült tholosz, valamint a cserépmaradványok, melyek egykori nekropoliszra utalnak. Mivel további feltárások nem történtek az itteni bronzkori és vaskori települések nagyságáról nincs információ. Bizonyos, hogy a rómaiak előtt az illírek egyik törzse a japodok lakták ezt a területet, mely római korban Liburnia provinciához tartozott. A mai település akkor keletkezett amikor 1638 körül Albert Herberstein zenggi kapitány engedélyével a török elől menekülő vlahok telepedtek le Brinje környékén. Első írásos említése 1638-ban történt. Lakói a letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el. A település a katonai határőrvidék részeként az otocsáni ezred brinjei századához tartozott. 1765-ben a brinjei és a jezeroi századot elválasztották az otocsáni ezredtől és az ogulini ezred parancsnoksága alá rendelték. Ez a beosztás a határőrvidékek megszüntetéséig 1881-ig fennmaradt. Plébániáját 1871-ben alapították, templomát 1878-ban építették. 1857-ben 625, 1910-ben 1051 lakosa volt. 1881-ben megszüntették a katonai határőrvidékeket és integrálták őket a polgári közigazgatásba. A trianoni békeszerződésig terjedő időszakban előbb Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához, majd 1892-től a Brinjei járáshoz tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a településnek 154 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoznak.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság változása[1][2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
625 815 864 870 982 1.051 972 972 1.025 985 898 835 555 417 254 154

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma 1878-ban épült. Szolgálatát a jezeranei plébános látja el.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]