Vranik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vranik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségLovinac
Jogállásfalu
Irányítószám53244
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség8 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság632 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 25′ 50″, k. h. 15° 41′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 25′ 50″, k. h. 15° 41′ 30″
SablonWikidataSegítség

Vranik falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Lovinachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Gospićtól légvonalban 28 km-re, közúton 37 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4 km-re, közúton 9 km-re északra a Likai-mező délkeleti részén, a Likai-középhegység lábánál, a Pločai-szorostól délre fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már az ókorban lakott volt, ezt igazolják a határában levő barlangokban talált illír eredetű cseréptöredékek. A középkorban Jurašević nevű település állt a helyén, melynek neve a falu pusztulásával együtt a feledésbe merült. A falu feletti 797 méteres „Gradina” nevű magaslaton a középkorban vár is állt, melyet Mercator térképe ábrázol először. A környező terület birtokosa a Mogorović nemzetség volt, valószínűleg ők voltak a vár építtetői is. 1577-ben a török által elfoglalt várak között sorolják fel. A török 1527-ben szállta meg a Lika területét, melynek lakossága elmenekült. Az újratelepítés első szervezője Marko Mesić volt aki 1691 és 1712 között lényegében teljesen újratelepítette a területet. Az új lakosság többségét bunyevácok képezték akik a Tengermellék és Észak-Dalmácia területéről érkeztek. Lakói az otocsáni ezred keretében katonai határőrszolgálatot láttak el. A 18. század közepén Gospić székhellyel újraszervezték a likai határőrezredet és a század székhelye Lovinac lett. A katonai közigazgatás 1881-ben szűnt meg, amikor a területet integrálták a polgári közigazgatásba. Megalakult Lika-Korbava vármegye és benne Lovinac község, melyhez Vranik is tartozott. 1857-ben 566, 1910-ben 356 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gračaci járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98 százaléka horvát volt. A honvédő háború során még ez év szeptemberében elfoglalták a szerb szabadcsapatok, katolikus kápolnáját felrobbantották. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben mindössze 7 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
566 554 439 402 424 356 318 291 221 192 141 98 74 49 19 7

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu Lovinac felé eső határában magasodó Gradina hegyen állt Vranik vára négyszög alaprajzú volt. A déli oldalhoz három torony illeszkedett, melyek közül ma csak a déli és a keleti torony falai látszanak.
  • Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt kápolnája 1894-ben épült. 1991 szeptemberének végén a szerbek felrobbantották. 1998-ban minisztériumi támogatással újjáépítették.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]