Ásrama

Az ásrama (szanszkrit: चतुराश्रम, angol: ashrama) a hinduizmusban használt szó, amely lelki rendet jelent.

Nemcsak az indiai társadalomban vannak osztályok (lásd kasztrendszer) külön feladatokkal és kötelességekkel, hanem az egyén életén belül is fázisok, korszakok következnek egymásra és mindegyikben más és más részlet-dharma az irányító elv. Ezeket az életszakaszokat a hinduk ásramá-knak nevezik.

Minél több kiváltsággal rendelkezik valamely társadalmi osztály, annál több kötelesség hárul reá. Ez az ásramákra is vonatkozik. A súdra (szolgák) nem tartoznak követni az ásrama-szabályokat, mert szolgálataival, két keze munkájával eleget tesz a reá háruló kötelezettségnek. A vaisjára nézve csak a két első ásrama-fokozat kötelező, a ksatrijának be kell tartania a három első ásrama szabályait, míg a bráhman (felső osztály) mind a négy fokozatot köteles valóra váltani.

A szellemi megismerésre törekvő ember négy ásrama:

• brahmacsárja

Ez a tanulás, az életre való szellemi felkészülés; a felserdült ifjú kötelessége, miközben teljes önmegtartóztatásban kell élnie.

• grihasztha (vagy grahasztha)

A családalapítás kötelessége, gondoskodás a hozzátartozókról, a család jövőjének biztosítása.

• vánaprasztha

A lemondás, az anyagi dolgoktól való elfordulás első lépése, ami akkor következik be, amikor a legidősebb fiúutód maga is családot alapíthat és a családfenntartás gondjait magára vállalhatja. A grihasztha (családapa) ekkor valamely remetelakra (ásram) vonul és ott szellemi elmélyülésben készül elő az utolsó fokozatra.

• szannjásza (vagy szanjásza)

Amidőn a vánaprasztha végleg elindul a felszabadulás (móksa) felé vezető úton, elhagy minden világi köteléket, vándor vezeklőként él, a szellemi megtisztulás egyre magasabb céljaira és a nirvánára törekedve várja halálát.

Kapcsolódó cikkek

• Szanszkrit szójegyzék

Hivatkozások

• Baktay Ervin: India bölcsessége, reprint 2000
• Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai