Ugrás a tartalomhoz

Soproni Ági

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 2., 09:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: András Ferenc egyértelműsítése (WP:BÜ))
Soproni Ági
Életrajzi adatok
Születési névSchwartz Ágnes
Született1949. november 23.[1]
Kiskőrös
Elhunyt2000. március 9. (50 évesen)[1]
Budapest[2]
HázastársaPetróczi Sándor diplomata (elváltak)
SzüleiSólyom (Schwartz) Ferenc
Faludi Valéria (1926–2014)
GyermekeiPetróczi András (1979– )
RokonaiSólyom Tamás zenész, dalszövegíró, zeneszerző (1953– ) (unokatestvér)
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek1973 – 2000
Híres szerepeiAbigail
Eugène Scribe: Egy pohár víz
Herbinette
Molière: Scapin furfangjai
Szögesné
Az utolsó nyáron
IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
Sablon • Wikidata • Segítség

Soproni Ági, született: Schwartz Ágnes, később Sólyom Ágnes (Kiskőrös, 1949. november 23. – Budapest, 2000. március 9.) magyar színésznő.

Családja

Édesapja Sólyom (Schwartz) Ferenc, édesanyja Faludi Valéria.[3] Unokatestvére Sólyom Tamás (sz. 1953) zenész, dalszövegíró, zeneszerző.[4]

Életrajza

1949-ben született Schwartz Ágnes néven Kiskőrösön. Édesapja később Sólyomra magyarosította a nevét, és Schwartz Ágnesből is Sólyom Ágnes lett,[5] de pár hónapos volt, amikor Kiskunhalasra került. Édesanyja hat évre intézetbe adta Kecskemétre. Itt 1959-től másodikos gimnazista koráig nevelkedett, mert elváltak a szülei. Kecskeméten érettségizett a Katona József Gimnáziumban, utána Budapestre költözött.

1975-ben szerzett oklevelet a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1979-ben a Várszínház–Népszínház tagja, 1983 és 1989 között a Nemzeti Színházban játszott. 1983 és 1985 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban is fellépett vendégszereplőként.[6] 1990-től meggyilkolásáig[7] szabadfoglalkozású művész.

Halála

Megölését saját fia, Petróczi András és annak barátja, Lázár Zsolt hajtották végre. A fiút anyja vagyonának megszerzése motiválta a tett elkövetésére. Miután az asszonyt megölték, feldarabolták, és a maradványoktól különféle módon szabadultak meg. András hamarosan bejelentette anyja eltűnését a rendőrségen, s a nyomozás kezdeti stádiumában megpróbálta anyja több milliós ingatlanát értékesíteni. Néhány héten belül azonban a rendőrség már őt gyanúsította a gyilkossággal. Az eset annyira felkavaró volt, hogy még az ügyvédeket is elborzasztotta, maguk az elkövetők sem tudtak érdemi magyarázattal szolgálni. 2003-ban mindkettőjüket elítélték előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölésért életfogytig tartó fegyházbüntetésre. Petróczi legkorábban negyven, míg társa harmincöt év után szabadulhat feltételesen.

Főbb színházi szerepei

A Színházi adattárban a Soproni Ági néven regisztrált bemutatóinak száma: 29, míg Soproni Ágnes néven regisztrált bemutatóinak száma: 3.[8]

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

  • Kis Romulusz (1994)
  • Családi kör (Krémeszabáló, 1994)
  • Kisváros (tévésorozat, Fegyverek és kokain, 1993) (Kerekes úr titkárnõje)
  • Maigret: A türelmes Maigret (Prostituált) (1992)
  • The Gravy Train Goes East (tévésorozat, 1991) (Prostituált)
  • Családi kör (Vergődés, 1990)
  • Családi kör (Törések, 1989)
  • Családi kör (Sodródás, 1989)
  • Alapképlet (1989)
  • Rafinált bűnösök (1985)
  • Linda (Oszkár tudja, 1984) (Bárpultosnő)
  • Eugène Scribe: Egy pohár víz (színházi felvétel, 1983) (Abigail)
  • Glória (1982)
  • A tönk meg a széle (1982) (Etel, Várkerti barátnője)
  • Tökéletes házasság (1982)
  • Telepódium: Csak semmi politika (1981)
  • Telepódium: Alacsony az Ararát (1981)
  • Lóden-show (zenés tévéfilm, 1980)
  • Zokogó majom (1978) (A kövespad lakója)
  • Radó Gyula: A vonatok reggel indulnak (1976) (Barátnő)
  • Molière: Scapin furfangjai (1976) (Herbinette)
  • Haszontalanok (1976)
  • Zendül az osztály (1975)
  • A párkák (1975)

Szinkronszerepek

Filmbeli szinkronszerepei[9][10]

Cím A film elkészülte Magyar változat (szinkron) Szerep A szinkronizált színész
Az alvajáró Bonifác 1951 Thomas kisasszony Mathilde Casadesus
Sissi 3.: Sissi - Sorsdöntő évek 1957 Portugál nyelvtanárnő Madeirán
Kleopátra 1963 (2. szinkron) Főpapnő Pamela Brown
Folytassa, doktor! 1967 Mavis Winkle Dilys Laye
Teoréma 1968 Emilia, szolgálólány Laura Betti
Borsalino 1970 Rinaldiné Corinne Marchand
Anna hercegnő gyűrűje 1970 1977
Apacs kapitány 1971 Abigail Faith Clift
A stadion őrültjei 1972 1975 Délice Martine Kelly
Tedd a szörnyet a címlapra! 1972 Rita Zigai Laura Betti
Két férfi a városban 1972 1974 Évelyne Cécile Vassort
A rendőrnő 1974 1997
Csúfak, piszkosak és gonoszak 1976 1979 Tommasina Clarisse Monaco
Magasfrász 1977 Charlotte Diesel nővér Cloris Leachman
Mindenáron vesztes 1978 Sybil Joyce Jameson
Az utolsó szűz Amerikában 1982 Anya Sandy Sprung
Életben maradni 1983 1993 Fatima Norma Donaldson
A hóember 1985 Cora Polly Eltes
Pajzán kísértetek 1988 Katie Mary Coughlan
Papi 1988 Polly Ingrid Craigie
Trükkös Tomi és a bélyegutazás 1988 Robin, postáslány Robin Laurie
Zöld kártya 1990 Lauren Bebe Neuwirth
A király ágyasa 1990
Danielle Steel: Második esély 1991 Carol Kellerman Randee Heller
Gézengúzok karácsonya 1991 Olivia Andrea Martin
Oscar 1991 1991 Vendetti manikűröse Arleen Sorkin
A kis Buddha 1993
A rettegés rabságában 1995 A királynő Adrienne Barbeau

Filmsorozatbeli szinkronszerepei

Cím A film elkészülte Magyar változat (szinkron) Szerep A szinkronizált színész
Columbo: Képek keret nélkül 1971 (2. szinkron) Mitilda ismerőse a képkiállításán Sandra Gould
Háború és béke 1972 Szonya Joanna David
Columbo: A bűn jelöltje 1973 Victoria „Vicki” Hayward Joanne Linville
Columbo: Gyönyörű gyilkos 1973 (2. szinkron) Eladó a ruhaüzletben
Columbo: Negatív reakciók 1974 Frances Galesko Antoinette Bower
Columbo: Az ínyenc gyilkos 1978 1994 Mary Choy France Nuyen
Columbo: Az összeesküvők 1978
Dallas 1978–1991
Columbo: Fogas kérdés 1990 Frances Lynne Marta
Hupikék törpikék (rajzfilm) 1981 Laura –
Paula és Paulina 1998 Eulalia Irma Torres

Egyéb televíziós munkái

  • az MTV Napközi című műsorának szerkesztő-riportere

Könyve

  • Kalla Éva–Soproni Ágnes: Írják le a sóhajtásomat! – milyen lehet cigánynak lenni?[11] (interjúk), Magvető, Budapest, 1997. ISBN 963-14-2102-3

Jegyzetek

  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 10.)
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. ↑ Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 2, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 1467, 1999.
  4. ↑ Hübners Who is Who
  5. ↑ Tamás Amaryllis: Ha úgy döntesz, hogy életben maradsz – Beszélgetés Soproni Ágival (1998, Budapest) Filmkultúra.hu
  6. ↑ Soproni Ági Hevesi Sándor Színház Zalaegerszeg
  7. ↑ A Soproni Ágnes gyilkosság. mno.hu. [2014. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 29.)
  8. ↑ 2014. november 2-ai lekérdezés
  9. ↑ Klasszikus szinkron/Soproni Ágnes Archiválva 2014. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014. november 2.)
  10. ↑ Soproni Ági az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul) (Hozzáférés: 2014. november 2.)
  11. ↑ A kötet adatlapja a Moly oldalán

Források

További információk

  • Borzák Tibor: Emlékszik-e még? (Interjúkötet), BT-Press, Kecskemét, 1996.
  • D. Magyari Imre: Beszélgetések I. Pesti Műsor Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1995. Soproni Ági: Mindenem volt a színház, 239–248. old.
  • Fodor János: Csevegés – amit mindig tudni akartunk róluk... : riportok sztárokkal!, Valhalla Páholy, Budapest, 1994.
  • Magyar Színházi Portál/ Soponi Ági (Hozzáférés: 2014. november 2.)
  • Soproni Ági - Vígszínház (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  • Soproni Ági képei (magyar nyelven). MTVA Archívum. (Hozzáférés: 2019. április 5.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Soproni_Ági&oldid=23738335”