Skarvan og Roltdalen Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Skarvan og Roltdalen
Nemzeti Park
IUCN kategória: II (Nemzeti park)
Skarvan 1.jpg
Skarvan hegye
Ország  Norvégia
Elhelyezkedése Nord-Trøndelag megye, Sør-Trøndelag megye
Legközelebbi város Trondheim
Terület 441,4 km²
Alapítás ideje 2004
Felügyelő szervezet Direktoratet for naturforvaltning (Természetvédelmi igazgatóság)
Elhelyezkedése
Skarvan og Roltdalen Nemzeti Park  (Norvégia)
Skarvan og Roltdalen Nemzeti Park
Skarvan og Roltdalen
Nemzeti Park
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 63° 19′ 34″, k. h. 11° 27′ 14″Koordináták: é. sz. 63° 19′ 34″, k. h. 11° 27′ 14″

A Skarvan és Roltdalen Nemzeti Parkot Norvégiában Nord-Trøndelag megye, ezen belül Meråker és Stjørdal község, valamint Sør-Trøndelag megye, ezen belül Sylarna és Tydal község területén, a Skandináv-hegységben 2004-ben hozták létre.[1]

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A változatos táj a délnyugati irányban futó Roltdalen völgy mocsaraitól és fenyőerdeitől emelkedik az 1171 méter magas Skorvan hegyéig északon. Ez a legnagyobb út nélküli terület a megyében, fenyőerdőkkel és nyári legelőkkel, régi nyári szállásokkal. A nemzeti park legmagasabb hegye az észak-déli irányban futó fjell-lánc délkeleti végén elhelyezkedő 1441 m magas Fongen.

A hegyek anyagát alkotó kőzetekre jellemző a kristályos pala, a sztaurolit, a gránátcsoport tagjai, a kianit. Régen itt készítették Norvégiában a legtöbb malomkövet.

Dél-Norvégia nemzeti parkjai. A Skarvan og Roltdalen a 14. számú

Növényzet és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzeti park fenyőerdei őserdő-jellegűek, nagy botanikai értékű, 200 év feletti korú fákkal. Emellett a változatos tájon lápok, mocsarak, illetve magashegyi kopár vidékek is találhatók. Az állatvilág jellegzetes képviselői a jávorszarvas, a búbos cinege, a fenyvescinege, a hegyi fakúsz, a háromujjú hőcsik, a északi szajkó, a siketfajd, a héja és a kis fakopáncs.

A vizes élőhelyek lakója az aranylile, a sárjáró, a pajzsos cankó, a sarki búvár, a vékonycsőrű víztaposó és a hegyi réce. Jelentősebb egészséges állományai vannak a területen a nyírfajdnak, a havasi nyúlnak és a sarki hófajdnak. A ragadozómadarak közül jelen van a szirti sas, a héja és az északi sólyom.

A park madárfajai közül 20 szerepel a vörös listán.

Kulturális örökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Skarvan és Roltdalen vidékén az emberi települések 2000 éves nyomai is fellelhetők, köztük vasolvasztók maradványai, amelyekben gyepvasércet dolgoztak fel. A hegyekben rézérc is előfordul, amelyekre alapozva a 18. és a 19. században rézbányászatot is folytattak. A malomkő-gyártás a középkortól az első világháborúig folyt a területen, nyomait a kőzetbe vájt mély barázdák jelzik.

A nemzeti parkban megtalálhatók a korábbi emberi tevékenység nyomai, csapdák, településnyomok, köztük lapp települések maradványai is, a hozzájuk tartozó régi utak, hegyi legelők nyári szállásainak nyomai, helyenként a 17. századra visszamenőleg kimutathatóan. Korábban a területen összesen 99 hegyi legelő volt nyári szállással. Még az 1940-es években is százával tartottak szarvasmarhát és juhokat errefelé. A nyári legeltetés hagyományos formáit a 60-as években már feladták, de néhány alpesi jellegű rétet még használnak juhok és marhák legeltetésére.

Az erdőgazdálkodás is jelentős volt a területen; a 17. századtól egészen az 1950-es évekig a folyókon úsztatták le a kivágott fát. A Tydal vidéki számik évszázadok óta folytattak itt rénszarvastenyésztést. Április második felétől késő őszig mintegy 7600 rént legeltettek errefelé. Télen az állatokat Femundsmarka vidékére hajtották.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Norvég Turistaszövetség (Den Norske Turistforening, DNT) számos menedékházat és turistaútvonalat tart fenn az 1900-as évek óta a nemzeti park területén, és ezek összeköttetésben állnak a Sylan hegység jelzett turistaútjaival is. A védett területen népszerű sport a sífutás, gyalogtúrázás, lovaglás, vadászat és horgászat (pisztrángfélék) is.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]