Búbos cinege

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Búbos cinege
Lophophanes cristatus Luc Viatour 2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Cinegefélék (Paridae)
Nem: Lophophanes
Faj: L. cristatus
Tudományos név
Lophophanes cristatus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Parus cristatus

Elterjedés
Lophophanes cristatus distribution map.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Búbos cinege témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Búbos cinege témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Búbos cinege témájú kategóriát.

Parus cristatus czubatka AM.jpg
Lophophanes cristatus Luc Viatour 4.jpg

A búbos cinege (Lophophanes cristatus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű madárfaj, az európai kontinens egyetlen bóbitás cinegefaja.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Besorolása vitatott, egyes rendszerbesorolások a Parus nembe sorolják Parus cristatus néven.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A búbos cinege alapvetően európai madárfaj. A Földközi-tenger keleti medencéjén, illetve a Brit-szigeteken (kivéve a Skót-felföldet) kívül a kontinens egész területén találkozhatunk vele, elsősorban a hegyvidékeken és fenyőerdőkben. A túlzottan hideg vidékeket (Skandinávia északi része) is elkerüli. A különösen hideg övezeteket kerüli, a kék- és széncinegéhez képest kevéssé alkalmazkodott az emberek közelségéhez.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Háta barna, hasa némileg világosabb, a begy felé egészen kifehéredik. A fekete szem-, torok- és nyakszalagok ennél a fajnál is jelen vannak, bár a szem feletti, csúcsával a tarkó felé mutató V-t formázó sáv nem olvad a nyakszalagba. Az arcrész fehéres halványbarna, míg a fej tetejét díszítő bóbita feketébe hajló sötétbarna, de világos peremű kis tollakból áll.

A nemek egyformák. A búbos cinege méreteit tekintve a kékcinkéhez hasonlít leginkább: átlagos testtömege 10-13 gramm, hossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága 17-20 centiméter körül mozog.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elsősorban fenyvesekben élő faj hasznos rovarpusztító.Szívesen fogyaszt lárvákat, hernyókat. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt. Olykor felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Szűkös kínálat esetén kóborolhat is.

Énekhangja lágy, de pergő trilla, de a cinegék jellemző „tszí-tszí-tszí” hívását is hallatja.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A búbos cinege öreg fenyvesekben és fenyőkkel elegyes lomberdőkben költ. Fészkéül különféle, sokszor maga vájta odvak szolgálnak, amiket mohával tölt fel és tollakkal bélel ki. Fészke környékét védi a betolakodókkal szemben. Évente kétszer költ, egy alkalommal 5-6 tojást rak. A gyámoltalan, fészeklakó fiókák két hét után kelnek ki, majd 18-22 napos folyamatos szülői táplálás után kirepülnek.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon ritka, de rendszeres fészkelőnek mondható az Alpokalján és kisebb mértékben az Északi-középhegységben. Becslések szerint Magyarországon 3500-5000 fészkelő pár élhet.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A viszonylag gyakori faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése 4-es (jó kilátású, zömmel európai faj). Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, eszmei értéke 25 000 forint.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]