Búbos cinege

Búbos cinege
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Cinegefélék (Paridae) Nem: Lophophanes Faj: L. cristatus
Tudományos név
Lophophanes cristatus (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Parus cristatus
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Búbos cinege témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Búbos cinege témájú médiaállományokat.

A búbos cinege (Lophophanes cristatus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű madárfaj, az európai kontinens egyetlen bóbitás cinegefaja.

Rendszerezés

Besorolása vitatott, egyes rendszerbesorolások a Parus nembe sorolják Parus cristatus néven.

Előfordulása

A búbos cinege alapvetően európai madárfaj. A Földközi-tenger keleti medencéjén, illetve a Brit-szigeteken (kivéve a Skót-felföldet) kívül a kontinens egész területén találkozhatunk vele, elsősorban a hegyvidékeken és fenyőerdőkben. A túlzottan hideg vidékeket (Skandinávia északi része) is elkerüli. A különösen hideg övezeteket kerüli, a kék- és széncinegéhez képest kevéssé alkalmazkodott az emberek közelségéhez.

Alfajai

• északi búbos cinege (Lophophanes cristatus cristatus) – Észak-Európa, Anglia
• skót búbos cinege (Lophophanes cristatus scoticus) – Skócia
• európai búbos cinege (Lophophanes cristatus mitratus) – Németország, Hollandia, Franciaország, Spanyolország, Alpok, Balkán-félsziget
• Lophophanes cristatus abadiei
• Lophophanes cristatus bashkirikus
• Lophophanes cristatus bureschi
• Lophophanes cristatus weigoldi

Megjelenése

Háta barna, hasa némileg világosabb, a begy felé egészen kifehéredik. A fekete szem-, torok- és nyakszalagok ennél a fajnál is jelen vannak, bár a szem feletti, csúcsával a tarkó felé mutató V-t formázó sáv nem olvad a nyakszalagba. Az arcrész fehéres halványbarna, míg a fej tetejét díszítő bóbita feketébe hajló sötétbarna, de világos peremű kis tollakból áll.

A nemek egyformák. A búbos cinege méreteit tekintve a kékcinkéhez hasonlít leginkább: átlagos testtömege 10-13 gramm, hossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága 17-20 centiméter körül mozog.

Életmódja

Az elsősorban fenyvesekben élő faj hasznos rovarpusztító.Szívesen fogyaszt lárvákat, hernyókat. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt. Olykor felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Szűkös kínálat esetén kóborolhat is.

Énekhangja lágy, de pergő trilla, de a cinegék jellemző „tszí-tszí-tszí” hívását is hallatja.

Szaporodása

A búbos cinege öreg fenyvesekben és fenyőkkel elegyes lomberdőkben költ. Fészkéül különféle, sokszor maga vájta odvak szolgálnak, amiket mohával tölt fel és tollakkal bélel ki. Fészke környékét védi a betolakodókkal szemben. Évente kétszer költ, egy alkalommal 5-6 tojást rak. A gyámoltalan, fészeklakó fiókák két hét után kelnek ki, majd 18-22 napos folyamatos szülői táplálás után kirepülnek.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon ritka, de rendszeres fészkelőnek mondható az Alpokalján és kisebb mértékben az Északi-középhegységben. Becslések szerint Magyarországon 3500-5000 fészkelő pár élhet.

Védettsége

A viszonylag gyakori faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése 4-es (jó kilátású, zömmel európai faj). Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, eszmei értéke 25 000 forint.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)
• Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. január 5.)
• ITIS szerinti rendszerbesororlás. (Hozzáférés: 2011. november 1.)

• Az MME Monitoring Központjának adatlapja
• Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 9635451946)

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Videó a fajról
• Búbos cinege ismertető