Børgefjell Nemzeti Park
| Børgefjell Nemzeti Park | |
| IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
 | |
| Sarki róka (nyári bundájában), a nemzeti park nevezetessége | |
| Ország |  Norvégia |
| Elhelyezkedése | Nordland megye |
| Legközelebbi város | Mo i Rana |
| Terület | 1447 km² |
| Alapítás ideje | 1963 |
| Felügyelő szervezet | Direktoratet for naturforvaltning (Természetvédelmi igazgatóság) |
| Elhelyezkedése | |
 Børgefjell Nemzeti Park
Pozíció Norvégia térképén
| |
 é. sz. 65° 11′ 00″, k. h. 13° 54′ 00″Koordináták: é. sz. 65° 11′ 00″, k. h. 13° 54′ 00″ | |
| Børgefjell Nemzeti Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Børgefjell Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A Børgefjell Nemzeti Park (déli számi nyelven: Byrkije nasjonalpark) Norvégiában, az északi Nordland és Nord-Trøndelag megye határán, a Skandináv-hegység magashegyi fjell-vidékén, a svéd határ mentén terül el 1147 km² területen. 1963-ban alapították, majd 1973-ban és 2003-ban kibővítették.[1]
A nemzeti park Grane, Hattfjelldal, Namsskogan és Røyrvik község területén fekszik.
Földrajza[szerkesztés]
A nemzeti park 270 és 1699 méter közötti tengerszint feletti magasságon fekszik. Geológiailag a Skandináv-hegység azon részéhez tartozik, amely még a prekambriumban, mintegy 1700 millió évvel ezelőtt keletkezett, és anyaga főleg gránit és gneisz.
A táj nyugati részén magas hegylánc húzódik, a park legmagasabb csúcsával, a Kvigtindennel (1699 méter). Keleten egy alacsonyabb, túlnyomórészt kopár fjell található, sok morénával. A két hegyvonulat közötti laposabb területen sok tó és patak van.
A legnagyobb tavak a Simskardvatnet és az Orrevatnet. Itt erednek a Jengelvassdraget, Vefsna és Namsen folyók.
Növényzet és állatvilág[szerkesztés]
Az erdőhatár 5-600 méter magasan van. Ez alatt nyír- és erdeifenyő-erdők helyezkednek el.
A park nevezetessége a sarki róka, ami itt jelentős számban fordul elő. A leggyakoribb ragadozó a rozsomák. Felbukkan időnként az eurázsiai hiúz és a barna medve is. A kisebb állatok közül a vörös róka, menyét, nyuszt és a hermelin említendő. A mélyebb, vízben gazdag területeken sok madár él. A leggyakoribbak a ragadozók közül a gatyás ölyv, valamint a bagolyalakúak, a vízimadarak közül pedig a récefélék és a lilealakúak.
Kulturális örökség[szerkesztés]
A területen a számik évszázadok óta rénszarvastenyésztést folytatnak.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Guttorm Hansen. «Børgefjell – en nasjonal villmark» i: Den norske turistforenings årbok 1964
- Guttorm Hansen. «Børgefjell» I: Den norske turistforenings årbok 1969.
- Guttorm Hansen. Fjellets lasso rundt mitt hjerte : om vandringer, dyr og folk i Børgefjell og andre namdalske fjelltrakter. Aschehoug, 1979 ISBN 82-03-10090-2
- Sigmund Sivertsetn og Kristen Krogh. Børgefjell. Lutherstiftelsens forlag, 1971 ISBN 82-531-4032-0
- Lars Monsen og Trond Strømdahl. Børgefjell. Oslo, 2007 ISBN 978-82-92708-12-5
- Lars Monsen. 90 dager på loffen i Børgefjell. Oslo, 2002. ISBN 82-995899-1-6 (1. utg. 1995)
- regjeringen.no: Pressemeldingen om utvidelsen av Børgefjell nasjonalpark Archiválva 2022. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Børgefjell nasjonalpark című norvég Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.