Északi szajkó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Északi szajkó
Perisoreus infaustus2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Öregcsalád: Varjúszerűek (Corvida)
Család: Varjúfélék (Corvidae)
Nem: Perisoreus
Faj: P. infaustus
Tudományos név
Perisoreus infaustus
(Linnaeus, 1766)
Szinonimák

Szibériai szajkó

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Északi szajkó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi szajkó témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi szajkó témájú kategóriát.

Az északi szajkó, más néven szibériai szajkó (Perisoreus infaustus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa északkeleti részén, Kínában és Mongóliában fészkel. A sűrű fenyvesekben él, télen kóborol, a lakott területeken is felbukkan. Röpte halk, a fákon ugrálva hangoskodik.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Perisoreus infaustus infaustus
  • Perisoreus infaustus maritimus
  • Perisoreus infaustus opicus
  • Perisoreus infaustus ostjakorum
  • Perisoreus infaustus rogosowi
  • Perisoreus infaustus ruthenus
  • Perisoreus infaustus sakhalinensis
  • Perisoreus infaustus sibericus
  • Perisoreus infaustus tkatchenkoi
  • Perisoreus infaustus varnak
  • Perisoreus infaustus yakutensis

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 30 centiméter. Tollruhája füstösbarna.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fákon keresi rovarokból álló táplálékát. A fészekrablástól sem riad el és kisebb rágcsálókat is elkap. Ősszel bogyókat, télen magokat is eszik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen 16-17 napig kotlik. A fiókák még 30-35 nap múlva érik el a röpképességüket.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]