Roszatom
| Roszatom | |
 | |
| A Roszatom székháza Moszkvában (Большая Ордынка 24/26) „Bolsaja Ordinka” utca 24/26 | |
| Típus |
|
| Alapítva | 2007 |
| Székhely |
|
| Iparág |
|
| Forma | állami vállalat (orosz) |
| Termékek | atomreaktor |
| Árbevétel | 967 400 000 000 ₽ (2017)[1][2] |
| Alkalmazottak száma | 256 600 (2015) |
| Leányvállalatai |
|
 Roszatom
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 55° 44′ 24″, k. h. 37° 37′ 25″55.739898°N 37.623665°EKoordináták: é. sz. 55° 44′ 24″, k. h. 37° 37′ 25″55.739898°N 37.623665°E | |
| A Roszatom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Roszatom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Roszatom (oroszul: Росатом) az Oroszországi Föderáció atomenergetikai iparágát összefogó és felügyelő állami atomenergetikai konszern. Vlagyimir Putyin elnök 2008. március 20-i rendelete[3] alapján jött létre a Szövetségi Atomenergia Ügynökség bázisán. Vezetője 2005-től Szergej Kirijenko.
A Roszatom az Uranium One nevű cégóriáshoz kapcsolódik, mely Hillary Clinton 2016-os kampányfőnökének testvére, Tony Podesta irányítása alatt áll (John Podestát régóta a Clinton család bizalmasaként tartják számon. A Podesta Group befolyásos lobbicsoport vezetője, jelenleg Hillary Clinton kampánystábját irányítja, 1998 és 2001 között pedig Bill Clinton amerikai elnök kabinetfőnöke volt.).[forrás?] A Kanadában bejegyzett multi a világ egyik legnagyobb uránkitermelő vállalata, melynek a világ számos pontján vannak érdekeltségei. 2013 januárjában az orosz állami atomipari vállalat egyik leányvállalatán keresztül 1,3 milliárd dollárért megvásárolta a vállalat összes forgalomban lévő részvényét, majd belső átalakítással közvetlenül leányvállalatává tette.[forrás?]
Története
A Szovjetunió felbomlása után, 1992. január 29-én hozták létre az Oroszországi Föderáció Atomenergetikai Minisztériumát, rövidítve MinAtom-ot, amelyet 2004-ben Szövetségi Atomenergia Ügynökséggé neveztek át. Vezetője 1998–2001 között Jevgenyij Adamov, 2001–2005 között Alekszandr Rumjancev volt.
Tevékenysége
A Roszatom felügyeli és irányítja az oroszországi Atomenergoprom vállalatot, amely holdingként összefogja az oroszországi atomerőműveket működtető Roszenergoatom vállalatot, a nukleáris fűtőanyag és egyéb radioaktív anyagok kereskedelmével és exportjával foglalkozó Tyehsznabekszport vállalatot, az atomerőművek építésével foglalkozó Atomsztrojekszport vállalatot, a nukleáris fűtőanyagot gyártó TVEL-t, valamint az atomerőművi berendezések gyártásával foglalkozó Atomenergomas vállalatot. Ugyancsak a Roszatom felügyeli az atomenergetikával és nukleáris technikával foglalkozó kutatóintézeteket, valamint felelős Oroszországban a nukleáris biztonság és a nonproliferáció kérdéseiért is. A Roszatommal kötött 2007-es megállapodás alapján az oroszországi atomerőművek szakembereinek fő képzési bázisa a Nyizsnyij Novgorod-i Állami Műszaki Egyetem lesz.
A Roszatom 2013-ban Oroszországban 7 atomerőművi blokk építését végezte: egyet Belojarszkban, kettőt Rosztovban kettőt Novovoronyezsben és kettőt Szosznovij Borban. Ezen kívül a Roszatom Balti-tengeri üzemében megkezdték új típusú atomjégtörők gyártását „Ritm-200” típusú reaktorokkal. Ezzel együtt a 2025-ig tervezett orosz atomerőművi blokkok számát az eredeti 32-ről 18-ra csökkentették.
A 2014-es esztendő lezárásakor 29 reaktorblokkra volt érvényes megrendelése a Roszatomnak, ami jelentős növekedést jelent – 2013-ban ugyanis ez a szám még 19 volt. Tavaly öt országban – összesen 11 tervezett reaktoregységen – zajlott atomerőmű-építkezés az orosz atomkonszern részvételével – áll a dokumentumban. Az összesítés azt is hangsúlyozza, hogy a társaság tíz évre szóló, külföldi megrendeléseinek összértéke 101,4 milliárd dollár, ami az egy évvel ezelőtti adattal összevetve 40 százalékos növekedést jelent. A Roszatom 2014-es bevétele 618 milliárd rubel volt, az EBITDA (a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye) pedig elérte a 211 milliárd rubelt.[4]
Külföldön, 2013 végén, a Roszatomnak 74 milliárd dollár értékben 20 atomerőművi blokkra volt megrendelése : (India – 2, Irán – 1, Kína – 2, Belorusz – 2, Banglades – 2, Jordánia – 1, Bulgária – 1, Vietnám – 2, Ukrajna – 1, Örményország – 1, Törökország – 4, Finnország – 1)[5]
Magyar szempontból fontos hír, hogy a paksi két új blokk referencia blokkja, a Leningrád II. kiépítés első egysége 2019. január 1-től már szerződés szerint termeli a villamos energiát és táplálja be a hálózatba.[6]
Magyar nyelvű kiadványa
A cég szponzorálta a magyar nyelvű Atomenergia Info című online kiadványt [1], amely a paksi atomerőműről szolgáltat információkat és a bővítés érdekében osztott meg információkat. Az oldal már nem elérhető.
Jegyzetek
- ↑ Итоги деятельности Государственной корпорациипо атомной энергии «Росатом» за 2017 год
- ↑ Рейтинг крупнейших компаний России по объему реализации продукции. Expert RA. [2018. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 28.)
- ↑ Az Oroszországi Föderáció elnökének 369. sz. rendelete a Roszatom létrehozásáról. [2013. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 20.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 11.)
- ↑ http://www.bellona.ru/articles_ru/articles_2014/rosatom_itogi2013
- ↑ Origo: [http://www.origo.hu/itthon/20190109-energetikai-trendfordulo-tortent-2018ban.html Most kider�lt: megker�lhetetlen lesz az atomenergia] (magyar nyelven). http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. január 11.)
