Roszatom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 55,7424°, k. h. 37,6250°

A Roszatom székháza Moszkvában
(Большая Ордынка 24/26)
„bolsaja ordinka” utca 24/26

A Roszatom (oroszul: Росатом) az Oroszországi Föderáció atomenergetikai iparágát összefogó és felügyelő állami vállalat. Vlagyimir Putyin elnök 2008. március 20-i rendelete[1] alapján jött létre a Szövetségi Atomenergia Ügynökség bázisán. Vezetője 2005-től Szergej Kirijenko.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió felbomlása után, 1992. január 29-én hozták létre az Oroszországi Föderáció Atomenergetikai Minisztériumát, rövidítve MinAtom-ot, amelyet 2004-ben Szövetségi Atomenergia Ügynökséggé neveztek át. Vezetője 19982001 között Jevgenyij Adamov, 2001–2005 között Alekszandr Rumjancev volt.

Tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Roszatom felügyeli és irányítja az oroszországi Atomenyergoprom vállalatot, amely holdingként összefogja az oroszországi atomerőműveket működtető Roszenyergoatom vállalatot, a nukleáris fűtőanyag és egyéb radioaktív anyagok kereskedelmével és exportjával foglalkozó Tyehsznabekszport vállalatot, az atomerőművek építésével foglalkozó Atomsztrojekszport vállalatot, a nukleáris fűtőanyagot gyártó TVEL-t, valamint az atomerőművi berendezések gyártásával foglakozó Atomenyergomas vállalatot. Ugyancsak a Roszatom felügyeli az atomenergetikával és nukleáris technikával foglalkozó kutatóintézeteket, valamint felelős Oroszországban a nukleáris biztonság és a nonproliferáció kérdéseiért is. A Roszatommal kötött 2007-es megállapodás alapján az oroszországi atomerőművek szakembereinek fő képzési bázisa a Nyizsnyij Novgorod-i Állami Műszaki Egyetem lesz.

A Roszatom 2013-ban Oroszországban 7 atomerőművi blokk építését végezte: egyet Belojarszkban, kettőt Rosztovban kettőt Novovoronyezsben és kettőt Szosznovij Borban. Ezen kívül a Roszatom Balti-tengeri üzemében megkezdték új típusú atomjégtörők gyártását „Ritm-200” típusú reaktorokkal. Ezzel együtt a 2025-ig tervezett orosz atomerőművi blokkok számát az eredeti 32-ről 18-ra csökkentették.

Külföldön, 2013 végén, a Roszatomnak 74 milliárd dollár értékben 20 atomerőművi blokkra volt megrendelése : (India – 2, Irán – 1, Kína – 2, Belorusz – 2, Banglades – 2, Jordánia – 1, Bulgária – 1, Vietnam – 2, Ukrajna – 1, Örményország – 1, Törökország – 4, Finnország – 1) [2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]