Robotzsaru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robotzsaru
(RoboCop)
Rendező Paul Verhoeven
Producer Arne Schmidt
Executive producer Jon Davison
Műfaj akciófilm
sci-fi film
Forgatókönyvíró Edward Neueimer
Michael Miner
Főszerepben Peter Weller
Nancy Allen
Dan O'Herlihy
Ronny Cox
Kurtwood Smith
Miguel Ferrer
Zene Basil Poledouris
Operatőr Jost Vacano
Sol Negrin
Vágó Frank J. Urioste
Jelmeztervező Erica Edell Phillips
Díszlettervező Robert Gould
Gyártásvezető Charles Newirth
Gyártás
Gyártó Orion Pictures
Ország  USA
Nyelv angol
+ magyar (szinkron)
Időtartam 103 perc
Költségvetés 13 000 000 dollár
Képarány 1,66:1
Forgalmazás
Forgalmazó USA Orion Pictures
Magyarország Mokép (mozi, 1989)
Magyarország Mirax (VHS, 1996)
Magyarország InterCom (DVD, 2007)
Bemutató USA 1987. július 17.
1. szinkron
Magyarország 1989. szeptember 7.
2. szinkron
Magyarország 1997. (VHS)
3. szinkron
Magyarország 2007. márciusa (MGM)
4. szinkron
Magyarország 2007. november 6. (DVD)
Magyar adó 1. szinkronnal
HBO (1994-1995)
TV-1
tv2, (2), TV2
Viasat 3
2. szinkronnal
Satelit (2000-2001)
3. szinkronnal
MGM
Korhatár Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
Bevétel USA 53 000 000 dollár
Kronológia
Következő Robotzsaru 2.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Robotzsaru (eredeti címe angolul: RoboCop) 1987-ben készült cyberpunk akciófilm és az üzletorientált kapitalizmust kifigurázó szatíra.

Rendezője Paul Verhoeven, gyártója az Orion Pictures. A főszerepet az akkor még szinte ismeretlen Peter Weller játszotta.

A felvételek helyszínéül szolgált a michigani Detroit, Pittsburgh, Pennsylvania és a texasi Dallas.[1] Két folytatás követte, két sorozat, számtalan képregény, videojáték, két animációs sorozat és játék akciófigurák tömkelege.

2007. augusztus 21-én dobták piacra az 20th Anniversary Collector's Edition DVD-jét.

2014-ben elkészült a film remake-je, az azonos című Robotzsaru (RoboCop).

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet a közeljövő Detroit-jában játszódik. Az erőszakos cselekmények és a bűnözés ellen a hatóságok képtelenek érdemileg fellépni, a város a gazdasági válságban utolsó stádiumában van, ami az Omni Consumer Products, az (OCP) megavállalat teljhatalmához vezet. Az OCP feladata többek között a detroiti rendőrség, a kórházak és egyéb köz-szolgálatok működtetése és finanszírozása. Valójában az OCP, mint egy alapértelmezett profit orientált multinacionális óriásvállalat, a háttérben privatizálja az állami szektort Detroitban és igyekszik ezeket a "nem nyereséges" intézményeket profitot termelő vállalkozásokká alakítani. Detroit itt már tényleg az utolsókat rúgja.

Detroit újjáépítése és újraszervezése helyett az OCP azt tervezi, hogy lecseréli azt a vezérigazgató által megálmodott modern utópiára, a Delta Cityre. Természetesen ez egy emberi életet nem tisztelő, a folytonos növekedés nevében létrejött kapzsi mega-giga óriásvállalat utópiája, az üvegpaloták és odamontírozott boldog statiszták mögött valójában egy sötét disztopikus világ sejlik. Mielőtt azonban ez a nagy építési projekt megkezdődhetne, az OCP-nek "meg kell szüntetnie" a bűnözést a városban, ami túlnőtt a hagyományos rendőrség keretein. Ezért drasztikusan átgondolják a bevethető eszközöket, ami egyértelmű egy multicég szempontjából: olyan rendőrre lesz szükség, ami mindig szolgálatban van, nem eszik, nem alszik, NEM SZTRÁJKOL!...

Az OCP egyik alelnöke, Dick Jones (Ronny Cox) mutatja be végül a bűnözésre adandó válaszukat egy demonstráció keretében: ez az új törvényvégrehajtási droid, az ED-209. Az esemény azonban katasztrófába torkollik, mikor a robot véres húscafattá lő egy OCP alkalmazottat. Hogy a történteket a saját javára fordítsa Bob Morton a saját programját javasolja, a RoboCop tervet. Ő inkább emberi külsőt akar a robotjának, így arra az elhatározásra jut, hogy egy rendőr agyát fogja használni.

Alex J. Murphy rendőr (Peter Weller), akit nemrég neveztek ki a veszélyes Metro West körzetbe, súlyos sebet kap a hírhedt bűnöző, Clarence J. Boddicker bandájától. Halála megállapítását követően a „RoboCop kísérlet” alanya lesz. Morton csapata megkapja a maradványait és egy kiborgtestet épít az arc és agy köré. Az új RoboCop életre kel, hogy látványosan megálljt parancsoljon a bűnözésnek, miközben olyan extrém módszereket használ, amik a rendőrségi brutalitással határosak, ráadásul a programja úgy tűnik, figyelmen kívül hagyja az úgynevezett Miranda jogokat (az Egyesült Államokban a Miranda a gyanúsított jogait védi, tipikus használata pl: „jogában áll, hogy hallgasson, bármi, amit mond felhasználható ön ellen…” [2] stb). Ennek ellenére, vagy tán éppen ezért rendkívül népszerű lesz a rendőrség és a lakosság körében.

Időközben a Robotzsaru váratlan emlékképeket kezd tapasztalni az előző életéből, azzal a pillanattal kezdődően, hogy Boddicker és a bandája a halálba küldték. Egyenként le is vadássza, illetve letartóztatja a banda minden tagját.

A Morton programja által hajtott kiborg egy OCP bűncselekményt is leleplezne, mikor Boddicker vallomása után Dick Jones alelnök után megy az OCP épületébe. Jones figyelmezteti Robotzsarunkat programjának Negyedik direktívájára, ami Jones saját adaléka, miszerint: Nem tartóztathat le OCP alkalmazottat! Ha megpróbálja, leáll a rendszere!

A másik három direktíva:

  • 1. A közjó szolgálata
  • 2. Az ártatlanok Védelme
  • 3. A törvény Fentartása
  • (4. Nem Hozzáférhető)

A dolgok odáig fajulnak, hogy kiderül: Jones szövetkezett Boddickerrel, már régen együtt dolgoznak a fegyver és drogpiacon, neki szánná a Delta City építkezésének kezdetétől a szervezett bűnözés irányítását és persze ő bízta meg Morton meggyilkolására.

Jones elrendeli a Robotzsaru megsemmisítését, aki azonban sikeresen elmenekül.

Eközben a rendőrség végső elkeseredésében sztrájkba kezd, a városon szabad rablás és káosz lesz úrrá, élen Boddickerrel és embereivel, akik új csúcsmodell autókkal és fegyverekkel felruházva hagyják el a börtöntAz ő első halál-élményét szolgáltató zúzdában revansot vesz, Boddicker bandáját elpusztítja, majd visszatér az OCP felhőkarcolójába.

Jones sarokba szorítva túszul ejti a vezérigazgatót, aki bravúrosan a "Ki van Rúgva!" varázsmondattal feloldja Robotzsarut a negyedik direktíva átka alól, aki hatástalanítja Jonest, jobban mondva kilődözi a főgonoszt kézi sorozatlövő fegyverével a sokezredik emelet ablakán.

A film végső pillanatában, mikor a nevét kérdik a Robotzsaru felfedi megőrzött emberi lényét azzal, hogy így felel: „Murphy”.

A cselekményt számos alkalommal szakítják meg egy Media Break nevű kitalált hírműsor és annak rendszerkritikus, szatirikus reklámjai.

A produkció részletei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film forgatókönyvét Edward Neumeier és Michael Miner írta, akik az írás befejezése után Hollywoodban próbálkoztak a szkript értékesítésével, nem sok sikerrel. Állítólag azonban egyszer több órán keresztül voltak összezárva egy magas beosztású filmes szakemberrel egy repülőgépterminálban. Itt végre meg tudták mutatni a forgatókönyvet, s ez végül beindította a Robotzsaru-film előkészületeit.

A Robotzsaru volt Verhoeven első jelentős hollywoodi produkciója. Előtte több mint egy évtizeden keresztül dolgozott hazájában, Hollandiában, ahol több filmje is nagy sikert aratott (pl. Futás az életért). Sokan úgy gondolják, hogy a Robotzsaru a rendező első angol nyelvű filmje, holott már 1985-ben a Hús és vér című filmjében is angolul rendezett. A történelmi kalandfilmben olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Rutger Hauer és Jennifer Jason Leigh. Ennek ellenére mégis a Robotzsaru tette ismertté külföldön is.

A film audiokommentárjában Verhoeven felidézi, hogy amikor először átnézte a forgatókönyvet, néhány oldal elolvasása után elhajította. Később a felesége győzte meg arról, hogy a történetben több lehetőség van, mint ahogy azt Verhoeven addig feltételezte.

Eredetileg a Segítő kezek rendezőjének, Alex Coxnak ajánlották fel a film rendezését, mielőtt Verhoeven elvállalta volna.

A történet görbe tükröt tart a reagani Amerika elé. A filmbeli OCP olyan vállalat, amely irányítja az állampolgárok életét és a társadalom minden szintjét: valójában nincs is sok különbség a legfelső szint végrehajtó hatalmai és az utcai bűnözők viselkedése közt. A Robotzsaru karakterét több korábbi figura is ihlette, mint például a hajthatatlan Dredd bíró vagy a Marvel Comics szuperhőse, a Vasember.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színész Szerep magyar hang
1. szereposztás (1989) 2. szereposztás (1996) 3. szereposztás (2006) 4. szereposztás (2007)
Peter Weller Alex J. Murphy / Robotzsaru Balkay Géza Weil Róbert ? Forgács Péter
Nancy Allen Anne Lewis Pregitzer Fruzsina Kocsis Mariann ? Solecki Janka
Ronny Cox Dick Jones Pathó István Barbinek Péter Rosta Sándor
Kurtwood Smith Clarence Boddicker Dózsa László Haás Vander Péter Tarján Péter Barbinek Péter
Miguel Ferrer Bob Morton Cseke Péter Kassai Károly Szerémi Zoltán Jakab Csaba
Robert DoQui Warren Reed őrmester Perlaki István Hankó Attila Bolla Róbert Galambos Péter
Felton Perry Johnson Dimulász Miklós Csuja Imre ? Breyer Zoltán
Paul McCrane Emil Antonowsky Tahi József Stohl András ? Katona Zoltán
Jesse D. Goins Joe Cox Kassai Károly Dózsa Zoltán ? Szokol Péter
Ray Wise Leon Nash ? Sztarenki Pál ? Dányi Krisztián
Dan O'Herlihy Az Öreg Simon György Uri István Versényi László Végvári Tamás
további szereplők Antal László
Balázsi Gyula
Hegyi Barbara
Kautzky Armand
Kerekes József
Kisfalussy Bálint
Kökényessy Ági
Nagy Gábor
Némedi Mari
Orosz István
Szokol Péter
Uri István
Varga Tamás
Végh Péter
Biró Anikó
Pálfai Péter
Papp János
Németh Gábor
Szokol Péter
Török Sándor
Barabás Kiss Zoltán
Besenczi Árpád
Borbiczki Ferenc
Csőre Gábor
Fekete Zoltán
Hevér Gábor
Holl János
Illyés Mari
Juhász Zoltán
Moser Károly
Németh Borbála
Rudas István
Szabó Máté
Várday Zoltán

Robotzsaru képregények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képregény formában a témát többen is feldolgozták.

  • Marvel ComicsLee Sullivan a Marvel Robotzsaru sorozatának vezető rajzolója egy interjúban [3] arról nyilatkozik, hogy ő maga személy szerint nagy rajongója volt már az első filmnek is, és tiszteli Verhoven munkásságát, főleg azt az érzékét, ahogy fasiszta hangulatú környezeteket képes létrehozni. Lee a képregényen Angliában dolgozott otthonából. A beszélgetés során hangot ad a rajzolás nehézségeinek is („I hated pencilling”), és hogy többször is mennyire elégedetlen volt a munka menetével. Mindazonáltal a folyamat nem nélkülözte a szokásos képregény-humort: a harmadik fejezet borítójára saját magát és a macskáját is odarajzolta. „Harmadik fejezet hetedik oldal. Az ott én vagyok, amint kinézek az ajtón. A macska épp fellopakszik a tűzlétrára. Pizza Joe meg egy Death's Head-es pólót hord.” („Issue 3: page 7, that's me looking out of the door. The cat is slinking up the fire escape ladder. Joe Pizza wears a Death's Head[4] T-shirt”)

A sorozat 23 fejezetből állt, majd befejezték marketing-megfontolások miatt.

  • Dark Horse Comics – nem Murphy családi életére fókuszál, mint a Marvel, hanem a kalandra és akcióra helyezi a hangsúlyt
    • RoboCop VS Terminator
    • RoboCop: Prime Suspect
    • RoboCop: Mortal Coils
    • RoboCop: Roulette
  • MAD Magazine -1988 márciusa és 1990 áprilisa között a sajátosan szatirikus hangvételű lap többször is szerepeltette a Robotzsarut, a MAD profiljába illő környezetben. A neveket úgy változtatták meg, hogy asszociatív szójátékot hozzanak létre. A cikkek jellemzően körülbelül öt oldalasak voltak, karikatúrák és szóbuborékok segítségével mutatták be a cselekményeket.
  • LOBOCOP: egy Robotzsaru paródia

Robotzsaru-képregények Magyarországon is megjelentek a Semic Interprint kiadó jóvoltából 1991 és 1993 között. A magyar sorozat 12 számot élt meg és az 1. mozifilm képregény-változata mellett a 23 részes Marvel Comics által kiadott szériát tartalmazta.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. IMDB Locations
  2. miranda_warning.htm
  3. robocoparchive.com
  4. Az emlegetett Death's Head egy Marvel UK szereplő. Megalkotója Simon Furman

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sablon:DEFAULTAORT:Robotz~saru1