Rihnó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 22:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Rihnó (Richnava)
Rihnó - utcarészlet.
Rihnó - utcarészlet.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásGölnicbányai
Rangközség
Első írásos említés1346
PolgármesterIvan Dunka
Irányítószám053 51
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámGL
Népesség
Teljes népesség3171 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség358 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság370 m
Terület6,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 20° 55′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 30″, k. h. 20° 55′ 10″
Rihnó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rihnó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rihnó (szlovákul: Richnava, németül: Richenau) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése

Korompától 4 km-re keletre a Hernád bal partján fekszik.

Története

A község első írásos említése 1246-ból származik, amikor "Rihno" alakban említik. 1285-ben "Rihnow", 1316-ban "Rechnow", 1391-ben "Rychno" alakban említik a korabeli források. Hain Gáspár Lőcsei krónikája szerint templomát 1261-ben építették. Első ismert birtokosa 1300-ban Rihnói János fia Jenő volt, aki 1304-ben fiú utód nélkül halt meg. Birtokát a Zsigraiak szerezték meg. 1314-ben említik Szent Katalin tiszteletére szentelt templomát. A rozgonyi csata után a falu a Perényieké lett, akik a 15. század közepéig voltak birtokosai.

A község északnyugati részén 13. századi vár csekély romjai láthatók. A várat a Perényiek rihnói-krompachi ága építtette, 1405-től említik 1444-ben Giskra cseh zsoldosai foglalták el, 1462-ben Hunyadi Mátyás foglalta vissza. Még ezelőtt, 1460-ban a király 12000 forintért eladta Szapolyai Imrének és Rozgonyi Sebestyénnek. Ekkor hozzátartoznak Szepesből Richnó, Olcznó, Kalyó, Risócz, Folkmár, Krompach, Kluknó, Székelyfalva, a két Szlovinka és Margitfalva része, Sárosból Szedlicze, Miklósvágása és Jakabfalva.[2] 1478-ban Szapolyai Imre volt a birtokosa, majd a Thurzóké lett. 1528-ban pusztult el, amikor a lőcseiek leromlolták. 1543-ban, Thurzó Sándor halála után az uradalom Báthory Andrásé lett. A várat 1605-ben említik utoljára, ezt követően sorsára hagyták. Birtokosai Kluknón új reneszánsz kastélyt építettek. Uradalma 1693-ban a Csákyaké lett.

A 16. század közepén a falunak csak 6 adózó portája volt, a többi elpusztult. Lakói bányászattal, mezőgazdasággal, szénégetéssel, favágással, kohászattal foglalkoztak. 1787-ben 61 háza volt 436 lakossal. 1828-ban 56 házában 407 lakos élt. Az 1831-es koleralázadás egyik központja volt. Lakói ekkor főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később Korompa ipari üzemeiben dolgoztak.

Vályi András szerint "RICHNO. Richnava. Rikanau. Tót falu Szepes Várm., földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Kluchnónak szomszédságában, mellynek filiája, határja sovány, réttyei jók, legelője elég, fája van, mind a’ kétféle, piatza közel, és ott keresetre is van módgyok."[3]

Fényes Elek szerint "Richnó, tót falu, Szepes vmegyében, a Hernád mellett, Kluknóhoz közel: 528 kath. lak. Híd a Hernádon. Vendégfogadó. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse."[4]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott. 1945. január 20-án a németek felégették a községet.

Népessége

1910-ben 688, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1850 lakosából 1332 szlovák és 486 cigány volt.

2011-ben 2494 lakosából 1559 cigány és 797 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Középkori várának romjai.
  • Késő gótikus temploma a 19. század végén épült.

Jegyzetek

  • Dejiny Richnavy.
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Csánki Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk