Remora remora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Remora remora
Remora remora
Remora remora
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Alosztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Echeneidae
Nem: Remora
Gill, 1862
Faj: R. remora
Tudományos név
Remora remora
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Echeneis borboniensis Guichenot, 1863
  • Echeneis bourboniensis Duméril, 1858
  • Echeneis nubifera Tanaka, 1915
  • Echeneis parva Gronow, 1854
  • Echeneis postica Poey, 1860
  • Echeneis remeligo Guichenot, 1863
  • Echeneis remeligo Duméril, 1858
  • Echeneis remiligo Guichenot, 1863
  • Echeneis remora Linnaeus, 1758
  • Echeneis remoroides Bleeker, 1855
  • Echeneis squalipeta Daldorff, 1793
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Remora remora témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Remora remora témájú kategóriát.

A Remora remora a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az Echeneidae családjába tartozó faj.

A Remora halnem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Remora remora elterjedési területe a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceánok, ezenkívül a két következő tenger: az Északi- és a Földközi-tengerek. A meleg vizeket kedveli, emiatt előfordulása a következő helyekre korlátozódik: Japán - Új-Zéland és Norfolk-sziget, Kalifornia - Chile, Kanada - Argentína, Északi-tenger - Kanári-szigetek, valamint a Földközi-tenger nyugati fele. Újabban Izland vizeiben, és Svédország és Dánia között is észrevették.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában 40 centiméter hosszú, de akár 86,4 centiméteresre is megnőhet; legfeljebb 1,070 gramm súlyú. Színezete sötét barnásszürke. Teste lapítottabb, mint az Echeneis naucratesé. Növekedése során egyes hátúszói tapadókoronggá alakulnak át.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szubtrópusi, tengeri halfaj a korallzátonyokon és ezek közelében él. Akár 100 méter mélyre is leúszik. Életének legnagyobb részét cápákra, egyéb nagyobb halakra, valamint tengeri teknősökre, vagy akár hajókra tapadva tölti. Néha egyedül is úszik. A fiatalok a nagyobb halakat és cápákat tisztogatják az élősködőktől. Legfőbb tápláléka az élősködő evezőlábú rákok (Copepoda).

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]