Rejteki 1. sz. kőfülke

Rejteki 1. sz. kőfülke
A Rejteki 1. sz. kőfülke bejárata
Hossz	33 m
Mélység	1,65 m
Magasság	0,75 m
Függőleges kiterjedés	2,4 m
Tengerszint feletti magasság	kb. 534 m
Ország	Magyarország
Település	Bükkszentkereszt
Földrajzi táj	Bükk-vidék
Barlangkataszteri szám	5381-107
Lelőhely-azonosító	21299
Elhelyezkedése
Rejteki 1. sz. kőfülke Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 44″, k. h. 20° 34′ 03″48.062183333333, 20.56745
A Wikimédia Commons tartalmaz Rejteki 1. sz. kőfülke témájú médiaállományokat.

A Rejteki 1. sz. kőfülke megkülönböztetetten védett barlang. Őslénytani és régészeti leletek kerültek elő belőle. A Bükki Nemzeti Parkban található. Turista útikalauzokban is ismertetve van.

Leírás

A Rejtek-völgy középső részén található, a turistaút melletti sziklafalban. A völgytalp felett 8–10 méter magasságban nyílik. A kőfülke bejáratának szélesség 9 méter. Középső triász mészkőben alakult ki.

A jégkor végi rétegsor alsó részén még rénszarvas, medve, amely barlangi medve vagy barna medve volt és bölény csontok kerültek elő, majd megjelentek a kétéltűek és hüllők, sőt a mókus, a vakond és a nedvességkedvelő törpeegér maradványai is. A legfelső bolygatott rétegben zománcos és zománc nélküli edénytöredékek voltak. Az alsó rétegekben apró pattintott kőeszközöket találtak. A legrégebbi régészeti leleteket Vértes László a mezolitikum idejére tehető „barlangi gravetti” kultúrkörbe sorolta, amelynek ma Pilisszántói-kultúra a neve.

A barlang körüli sziklaerdő jellegzetes fűféléje az erdei csenkesz, valamint megtalálható például a fürtös salamonpecsét, a csodás ibolya, az egynyári szélfű, a szagos müge, a kereklevelű kapotnyak és a medvetalp is. A sziklák erdőtársulása a hársas-kőrises, amelynek a lombkoronaszintjében megtalálható a gyertyán és néha a bükk is.

Előfordul irodalmában Emmy Felsnische (Bertalan 1976), Emmy Rock Shelter (Jánossy, Kordos 1976), Rejtek I. kőfülke (Fűköh 1979), Rejtek 1. sz. kőfülke (Kordos 1984), Rejteki 1. kőfülke (Jánossy 1963), Rejteki I. kőfülke (Vértes 1965), Rejteki I.-kőfülke (Hevesi 1977), Rejteki-kőfülke (Jánossy 1975), Rejteki kőfülke (Vértes 1965), Rejtek-sziklaeresz (Jánossy 1977) és Szarvaskő Rock Shelter (Jánossy, Kordos 1976) neveken is. 1984-ben volt először Rejteki 1. sz. kőfülke néven említve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

1957. április 22-én Jánossy Dénes fedezte fel a barlangot feleségével és 1957-ben próbaásatást végzett benne. 1958-ban és 1959-ben Jánossy Dénes újra őslénytani leletek után kutatott a kőfülkében. Alaprajz térképe és hosszmetszet térképe a Karszt- és Barlangkutatás című kiadvány 1961. évi évfolyamában jelent meg.

Vértes László 1965-ben kiadott könyve szerint a Rejteki I. kőfülke a Bükk hegységben helyezkedik el. Répáshuta közelében, a Csúnya-völgy É-i részén van a kicsi barlang bejárata. A kőfülkében Jánossy Dénes törpe eszközös mezolit leletet talált. Ásatásakor csekély régészeti anyag és jól értékelhető fauna került elő. Nagyon valószínű, hogy a mezolit ember megfordult benne, amelyre a korai posztglaciális szintben, kevert faunájú rétegben lévő egyetlen trapéz alakú, keresztélű nyílhegy és néhány atipikus szilánk utalnak. A barlangi gravettihez tartozhat az alsóbb, tarándos rétegből előkerült néhány apró atipikus töredék. Kevés lelőhellyel rendelkező őskőkorunk kérdéseinél gyakran olyan leletek is bizonyító erővel bírtak, amelyek csak egyetlen eszközből álltak, mint pl. a Rejteki kőfülke trapéz alakú nyílhegye.

Az 1975. évi MKBT Beszámolóban kiadott és Jánossy Dénes által írt jelentésben meg van említve, hogy 1975-ben készült el Jánossy Dénes és Kordos László közös tanulmányának kézirata, amelynek címe Pleistocene-Holocene Fauna from two Caves in Hungary. Ebben a tanulmányban a Rejteki-kőfülke őslénytani anyagának teljes feldolgozása megtalálható. A kikerült csigafaunát Krolopp Endre határozta meg és vizsgálatának eredménye 1976-ban került publikálásra Jánossy Dénes és Kordos László közös tanulmányában.

Az 1976-ban befejezett Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Bükk hegységben, Répáshután elhelyezkedő Rejteki 1. kőfülke másik neve Emmy Felsnische. Répáshutától K-re, a rejteki munkásszállótól D-re kb. 500 m-re található völgy K-i lejtőjén, a távvezeték irtásánál, kb. 500 m tszf. magasságban van a sziklaeresz jellegű bejárata. Az omladozó kőfülke 2,5 m hosszú és 9 m széles. Felső pleisztocén és holocén rétegsor ősmaradványokkal. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban lévő Jánossy Dénes által írt áttekintésben szó van arról, hogy a répáshutai Rejteki-kőfülke a jankovich-barlangi pleisztocén–holocén átmeneti sorozat más fáciessel jelentkező megfelelője. A publikációban van egy térkép, amelyen az őslénytani leleteik miatt ismert magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a Rejtek-sziklaeresz földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült az áttekintés angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Rejtek Rock Shelter a barlang neve.

Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Rejtek 1. sz. kőfülke néven Emmy Felsnische névváltozattal és térképen van helye jelölve. Az őslénytani leletekről legismertebb magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedését mutató térképen látható földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Rejteki 1. sz. kőfülke néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal. Az 1986. évi Karszt és Barlang 1. félévi számának elülső borítóján van egy Poór István készítette színes fénykép, amelynek címe A Rejteki-kőfülke a Bükkben.

1987-ben jelent meg Fűköh Leventének a csigafauna malakosztratigráfiai kiértékeléséről szóló tanulmánya. 2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, Bükk hegységben elhelyezkedő, 5381/107 kataszteri számú Rejteki 1. sz. kőfülke. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5381-107 kataszteri számú Rejteki 1. sz. kőfülke. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, bükkszentkereszti, 5381-107 barlangkataszteri számú és 21299 lelőhely-azonosítójú Rejteki 1. sz. kőfülke régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom

• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Dely Károly szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1970. 55., 84–85. old. (A Bükk karsztja és barlangjai című fejezetet, az 51–88. oldalakat Dénes György írta.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1436. old.
• Fűköh Levente: Holocén barlangi üledékek puhatestűinek vizsgálata. Karszt és Barlang, 1979. 1–2. félév. 6., 7–8., 8–9., 9. old.
• Fűköh Levente: A Rejtek I., kőfülke és a Petényi-barlang (Bükk-hegység) Mollusca-faunájának malakosztratigráfiai vizsgálata. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis, 1987. (12.) 9–13. old.
• Hevesi Attila szerk.: Bükk útikalauz. Budapest, Sport, 1977. 52–53., 77. old. (A Bükk-vidék barlangjai című fejezetet, a 49–88. oldalakat Dénes György írta.)
• Jánossy Dénes: Vorläufige Ergebnisse der Ausgrabungen in der Felsnische Rejtek 1. (Bükkgebirge, Gem. Répáshuta). Karszt- és Barlangkutatás, 1961. (3. évf.) 49–58. old.
• Jánossy Dénes: A Bükk-hegység eddig ismeretlen kőfülkéjében végzett őslénytani ásatás előzetes eredménye (Répáshuta, Rejtek). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 4–5. füz. 71–75. old.
• Jánossy Dénes: Jelentés az Őslénytani Szakbizottság 1975. évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 76. old.
• Jánossy Dénes – Kordos László: Pleistocene-holocene Mollusc and Vertebrate fauna of two caves in Hungary. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 1976. (68. köt.) 5–29. old.
• Jánossy Dénes: A hazai barlangok gerinces őslénytani kutatása. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 40., 41–42. old.
• Jánossy Dénes: Results of palaeontological excavations in caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 50., 51. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 55., 276., 288. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 739. old.
• Pintér Sándor: A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről. Magyar Közlöny, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65482. old.
• Poór István: A Rejteki-kőfülke a Bükkben. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. Címkép.
• Regős József: Régészeti szempontból jelentős barlangok. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. BNP, Eger, 2002. 321. old.
• Ringer Árpád – Regős József: Ember, barlangok, környezet. Az őskőkor régészeti kultúrái a Bükkben. In: Baráz Csaba szerk.: A Suba-lyuk barlang. Neandervölgyi ősember a Bükkben. Eger, 2008. 77–79. old. ISBN 9789639817098
• Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 82. old.
• Vértes László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon. A Magyar Régészet Kézikönyve, I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. 216., 223. old.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás