Perzsa leopárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Perzsa leopárd
Persian Leopard sitting.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Párducformák (Pantherinae)
Nem: Panthera
Faj: P. pardus
Alfaj: P. p. ciscaucasica
Tudományos név
Panthera pardus ciscaucasica
Satunin, 1914
Szinonimák
  • P. pardus saxicolor Pocock, 1927
  • P. pardus sindica Pocock, 1930
  • P. pardus dathei Zukowsky, 1959
  • P. pardus transcaucasica Zukowsky, 1964
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Perzsa leopárd témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Perzsa leopárd témájú kategóriát.

A perzsa leopárd, latin nevén Panthera pardus ciscaucasica, amely szinonímája a Panthera pardus saxicolornak, a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó leopárd (Panthera pardus) egy alfaja. A perzsa leopárd a vadonban élő leopárd, más néven párduc, legnagyobb termetű és egyben legritkább alfaja. Már csak 871–1290 ivarérett egyede él vadon, és állománya fogyatkozik.[1]

Perzsa leopárd portré.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A perzsa leopárd a Közel-Keleten Örményországban, Törökországban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Üzbegisztánban, Pakisztánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Afganisztánban fordul elő. Mivel a természetben becslések szerint is csupán 1000-1200 szabad példányt tartanak számon, ezért élő állományát veszélyeztetettként tartja számon a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN). Bahram H. Kiabi, Population status of the Persian Leopard című tanulmánya szerint Iránban mindössze 148 darabot tartottak nyilván 2002-ben és például ebből a Golestan Nemzeti Parkban 35-40 darabot. Itt a legfőbb veszélyeztető tényezőt a turisták autói jelentették.[2]

A 2001 és a 2005 közötti kutatások szerint a Nagy-Kaukázus nyugati oldalán már nincsenek leopárdok, és csak keleten található még belőlük néhány példány. A legnagyobb populáció Iránban él.[3] A Szovjetunió felbomlása utáni gazdasági válság miatt 1992-re meggyengült a korábbi erős védelem. A meg nem művelt területek erősen töredezetté váltak, és mind a leopárdra, mind a zsákmányállataira kíméletlen vadászat várt. A hiányzó alapadatok és a felmérések hiánya miatt nehéz felbecsülni az egyes fajok állományának hanyatlását.[4]

2008-ban a vadon élő perzsa leopárdok létszámát 871–1290 ivarérett egyedre becsülték:[1]

  • 550–850 Iránban[5]
  • 200–300 Afganisztánban, róluk keveset tudunk
  • 78–90 Türkmenisztánban
  • legfeljebb 10–13 Örményországban
  • legfeljebb 10–13 Azerbajdzsánban
  • 10-nél kevesebb az orosz Észak-Kaukázusban
  • kevesebb, mint 5 Törökországban[6]
  • kevesebb, mint 5 Grúziában
  • 3–4 Nagorno-Karabakhban.

Mivel ennyire ritka fajjá vált, szükséges volt tenyészprogramot indítani a megmentésére. Az alfajok közül elsőként a perzsa leopárdnak indult tenyészprogramja az európai állatkertekben, melynek koordinátora a németországi Münster állatkertje lett. A programban sok európai állatkert vesz részt. Ennek a programnak a keretén belül érkezett azután a Miskolci Állatkertbe egy 2009-ben született nőstény. Európában ebben a program kb. 100 egyedet gondoznak, amelyből egyet Miskolcon nevelnek.[7] A Lisszabonban született nőstényt Tarecának nevezték el.[8] A programban tenyésztett perzsa leopárdok őseit 1955 és 1967 között fogták be az Elburz-hegységben, a Kopet-Dagban vagy az Ala-Dagh-hegyekben.[9]

Élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint minden leopárd, a perzsa leopárd is nagyon jól alkalmazkodik a különféle környezetekhez. Megtalálható erdőkben, füves sztyeppéken, folyópartokon, félsivatagokban, habár legnagyobb populációja az Elburz lábainál elterülő füves sztyeppén él. Eredetileg mindenütt megtalálható volt Iránban, kivéve a nyílt síkságokat és az intenzíven művelt területeket.[9] Kerüli a hosszan hóval fedett helyeket, és a városok környékét.[10] A Nagy-Kaukázusban 600–3800 m magasan él. Megtalálja helyét a sziklás lejtőkön, a hegyi sztyeppéken, és a Kis-Kaukázus és Irán ritkás fenyveseiben.[3] A teljes ökorégióban csak kisebb, töredezett populációi maradtak. Mindenütt kicsi a lakható területek, és inkább a határvidékeken él. A többi népesség az iráni magnépességtől függ.[11]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portré A. N. Komarovtól

A perzsa leopárd testhossza meghaladja a két métert; Iránban több tartomány adatai alapján átlagos testhossza 259 cm. Egy észak-iráni fiatal hím 64 kg-os volt.[12] Tömege 30–90 kg körül mozog.[13] A legnagyobb ismert koponya hossza 288 mm. Bundája tömött, világos sárgás, sötétebb és nagyobb barna pöttyökkel, a pöttyök a fej felé haladva kisebbedhetnek, és a hasi tájékon a leghaloványabbak. Iránban találtak nagyon világos és sötét egyedeket is.[5]

Táplálkozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetes élőhelyének csúcsragadozója, elsősorban közepes termetű patásokat zsákmányol, de nem veti meg a a kis testű emlősöket és a madarakat sem. Szívesen fogyasztja a golyvás gazellát, vadkecskét, bezoárkecskét (Capra aegagrus), a gímszarvast, az őzet, a hystrixet, a pocoknyulakat és a vaddisznót, a lakott területek közelében a juhokat, a kecskéket és a kutyákat.[9][14][15] Az észak-iráni Golestan Nemzeti Parkban főként vadjuh és vaddisznó a zsákmány, de gyaníthatóan gyakori zsákmány még a vadkecske is. [16] Délkelet-Örményországban bezoárkecske, vaddisznó, őz és hystrix a fő tápláléka.[17] Iránban előfordulása a vadkecskét és a vadjuhot követi, de kisebb fajok fogyasztása is sejthető. Fejegyezték, hogy onagerre támadt.[18]

Zsákmányát elejtés után néha egy magasabb fa villás ágára viszi fel, hogy megmentse más húsevőktől, madaraktól. Nagyon erőteljes állat, megfigyeltek már olyan leopárdot is, amely 6 méter magasságba helyezte el zsákmányát és olyat is, ami egy kifejlett kossal felugrott egy 3 méter magas sziklapárkányra. Az orvvadászat és élőhelyének drasztikus csökkenése miatt, állománya veszélyeztetetté vált, és ebben közrejátszik, hogy élőhelyén gyakoriak a háborús konfliktusok.

Fenyegetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A perzsa leopárdot a következők veszélyeztetik: a faj és zsákmányállatainak orvvadászata, a határzónákban történő csapatmozgatások és hadműveletek, élőhelyének zsugorodása az erdőirtás, a tüzek, a mezőgazdaság terjedése és az infrastruktúra bővítése.[11]

Iránban mind az orvvadászat, mind az élőhelyének pusztulása erősen veszélyezteti a fennmaradását. A védett területeken kívül nagyon kicsik az esélyei a túlélésre.[19] Az utóbbi években gyakoribbá vált aszály a vadkecskét és a vadjuhot is megtizedelte.[20] A vizsgálatok szerint az 2007-2011 között meghalt perzsa leopárdok életét 70%-ban az orvvadászat és 18%-ban közlekedési baleset oltotta ki.[21]

Védelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Panthera pardus szerepel a CITES függelékében. Az iráni természetvédelmi törvény szerint védett.

Fogságban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011-ben 112 perzsa leopárd élt fogságban, köztük 48 hím, 50 nőstény, és 5 meghatározatlan nemű, 12 hónaposnál fiatalabb egyed.[22] Mindezek a leopárdok 9 őstől származnak, akit a 20. század második felének elején fogtak be. A beltenyészet külön gondot jelent a fajmegőrzésben részt vevő állatkertekeben.

Visszatelepítési tervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben a Sochi Nemzeti Parkban megalapították a Perzsaleopárd-tenyésztő és Rehabilitáció Központot. Még ebben az évben két hím érkezett Türkmenisztánból és 2011-ben két nőstény Iránból. Utódaikat a Kaukázus Bioszféra Rezervátumba tervezik visszatelepíteni.[23][24]

2012-ben egy pár leopárd érkezett Lisszabonból a központba. 2013 júliusában két kölykük született. Tervezik, hogy miután megtanulták a túlélést a vadonban, szabadon eresztik őket.[25]

A kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leopárd gyakori volt Perzsiában, és hatott Elő-Ázsia kultúrájára. Iránban sok hely viseli a Palang-Kuh (Leopárd-hegy) nevet.[26]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hannoveri állatkertben
A jihlavai állatkertben
A jaltai állatkertben

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Khorozyan, I.: Panthera pardus ssp. saxicolor. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2012.2. International Union for Conservation of Nature, 2008
  2. Bahram H. Kiabi Population status of the Persian Leopard
  3. ^ a b Lukarevsky, V., Akkiev, M., Askerov, E., Agili, A., Can, E., Gurielidze, Z., Kudaktin, A., Malkhasyan, A. and Y. Yarovenko (2007). Status of the Leopard in the Caucasus. in: Breitenmoser, Ch. and U. (eds.) Status of the leopard in the Caucasus. Cat News Special Issue N° 2
  4. Mallon, D., Weinberg, P. and N. Kopaliani (2007). Status of the Prey Species of the Leopard in the Caucasus. in: Breitenmoser, Ch. and U. (eds.) Status of the leopard in the Caucasus. Cat News Special Issue N° 2
  5. ^ a b Kiabi, B.H., Dareshouri, B.F., Ghaemi, R.A., Jahanshahi, M. (2002). Population status of the Persian leopard “(Panthera pardus saxicolor Pocock, 1927)” in Iran. Zoology in the Middle East 26: 41–47. abstract
  6. Khorozyan, I., Malkhasyan, A., Asmaryan, S. (2005). The Persian Leopard Prowls Its Way to Survival. Endangered Species Update 22 (2): 51–60.
  7. Párducházunk új lakója: Tareca, a perzsa leopárd
  8. Tareca a miskolci perzsa leopárd
  9. ^ a b c Igor Khorozyan: Research and Conservation of the Persian Leopard (Panthera pardus saxicolor) in Bamu National Park, Faris Province, Iran. Yerevan, May 2008.
  10. Gavashelishvili, A.; Lukarevskiy, V. (2008.). „Modelling the habitat requirements of leopard Panthera pardus in west and central Asia”. Journal of Applied Ecology 45 (2), 579–588. o. DOI:10.1111/j.1365-2664.2007.01432.x.  
  11. ^ a b WWF (2007). Strategy for the Conservation of the Leopard in the Caucasus Ecoregion. Strategic Planning Workshop on Leopard Conservation in the Caucasus. Tbilisi, Georgia, 30 May – 1 June 2007.
  12. Sanei, A. (2007). Analysis of leopard (Panthera pardus) status in Iran (No.1). Sepehr Publication Center, Tehran. Pp. 298 (In Persian)
  13. Lukarevsky, V., Malkhasyan, A., Askerov, E. (2007). Biology and ecology of the leopard in the Caucasus. Cat News 2: 4–8
  14. Hamidi, A. H. K. (2008). Persian Leopard Ecology and Conservation in Bamu National Park, Iran. Cat Project of the Month – March 2008
  15. Farhadinia, M.S., Nezami, B., Hosseini-Zavarei, F., Valizadeh, M. (2009). Persistence of Persian leopard in a buffer habitat in northeastern Iran. Cat News 51: 34–36.
  16. Mohammad S. Farhadinia, Bagher Nezami, Fatemeh Hosseini-Zavarei and Mousa Valizadeh: Persistence of Persian leopard in a buffer habitat in northeastern Iran. CATnews 51 Autumn 2009
  17. Igor G. Khorozyan, Alexander G. Malkhasyan and Alexei V. Abramov (2008): Presence–absence surveys of prey and their use in predicting leopard (Panthera pardus) densities: a case study from Armenia. Integrative Zoology; 3: 322–332
  18. Sanei, A., Zakaria, M., Hermidas, S. (2011). Prey composition in the Persian leopard distribution range in Iran. Asia Life Sciences Supplement 7: 19–30.
  19. Sanei, A., Zakaria, M. (2009). Primary threats to Persian leopard (Panthera pardus saxicolor) in the Islamic Republic of Iran. Proceedings of the 8th International Annual Symposium on Sustainability Science and Management. 3–4 May 2009. Diterbitkan Oleh, Terengganu, Malaysia
  20. Sanei, A., Zakaria, M. (2011). Survival of the Persian leopard (Panthera pardus saxicolor) in Iran: Primary threats and human-leopard conflicts. Asia Life Sciences Supplement 7: 31–39.
  21. Sanei, A., Mousavi M., Mousivand M., Zakaria M. (2012.). „Assessment of the Persian leopard mortality rate in Iran”. Proceedings of UMT 11th International Annual Symposium on Sustainability Science and Management, 1458–1462. o.  
  22. International Species Information System: ISIS Species Holdings: Panthera pardus saxicolor, December 2011, 2011
  23. WWF (2009). Flying Turkmen leopards to bring species back to Caucasus. WWF, 23 September 2009
  24. Druzhinin, A. (2010). Iranian leopards make themselves at home in Russia's Sochi. RIA Novosti, 6 May 2010
  25. WWF: First Persian leopard cubs born in Russia for 50 years. World Wide Fund for Nature International, 18 July 2013, 2013
  26. Bahram H. Kiabi, Bijan F. Dareshouri, Ramazan Ali Ghaemi, and Mehran Jahanshahi (2002): Population status of the Persian Leopard (Panthera pardus saxicolor Pocock, 1927) in Iran. Zoology in the Middle East 26: 41-47. PDF

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]