Nógrádszenna
Nógrádszenna (Senné) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Nagykürtösi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1249 | ||
Polgármester | Ján Ragač | ||
Irányítószám | 991 01 | ||
Körzethívószám | 047 | ||
Forgalmi rendszám | VK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 190 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 268 m | ||
Terület | 15,88 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 19° 23′ 45″48.311111°N 19.395833°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 19° 23′ 45″48.311111°N 19.395833°E | |||
Nógrádszenna weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrádszenna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nógrádszenna (szlovákul: Senné) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése
Nagykürtöstől 20 km-re északkeletre, a Tiszovnyik patak partján fekszik.
Története
1249-ben "Seyna" néven említik először. 1269-ben "Szena", "Szenna" alakban szerepel. A 13. századtól 1554-ig mezőváros, majd 1593-ig a török hódoltság része volt. A felszabadítás után a divényi, majd a kékkői váruradalom része. A 18. században sörfőzde működött a községben. 1828-ban 47 házában 359 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de sokan a közeli bányákban dolgoztak.
Vályi András szerint "SZENNA. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai G. Zichy, és Gr. Balassa Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Felső Tisovnyikhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja is hozzá hasonlító."[2]
Fényes Elek szerint "Szenna, hajdan Szejna, most tót falu, Nógrád vmegyében, régenten mezőváros volt, 10 kathol., 364 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határa kősziklás, hegyes, erdős, sok hüvelyes veteményt (ázalék) termeszt. F. u. gr. Zichy, b. Balassa. Ut. p. Gács."[3]
A község területén feküdt a középkori Miletinc falu, melyet 1469-ben említenek Miletincz néven. 1554 és 1593 között a török hódoltsághoz tartozott. A 17. század végén teljesen elnéptelenedett, de a 18. század elején újratelepítették. 1763-ban 2 jobbágytelke volt. 1828-ban 2 házában 12 lakos élt.
A trianoni békeszerződésig Nógrádszenna területe Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 314, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 263 lakosából 249 szlovák volt.
2011-ben 222 lakosából 208 szlovák és 12 roma.
Nevezetességei
- Evangélikus temploma
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.