Ugrás a tartalomhoz

Nógrádszenna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B36Bot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 3., 13:29-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (turisztikai régió/régió paraméter eltávolítása a Szlovák település infoboxból (WP:BÜ) AWB)
Nógrádszenna (Senné)
Nógrádszenna zászlaja
Nógrádszenna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
Első írásos említés1249
PolgármesterJán Ragač
Irányítószám991 01
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség190 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság268 m
Terület15,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 19° 23′ 45″48.311111°N 19.395833°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 19° 23′ 45″48.311111°N 19.395833°E
Nógrádszenna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrádszenna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nógrádszenna (szlovákul: Senné) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

Nagykürtöstől 20 km-re északkeletre, a Tiszovnyik patak partján fekszik.

Története

1249-ben "Seyna" néven említik először. 1269-ben "Szena", "Szenna" alakban szerepel. A 13. századtól 1554-ig mezőváros, majd 1593-ig a török hódoltság része volt. A felszabadítás után a divényi, majd a kékkői váruradalom része. A 18. században sörfőzde működött a községben. 1828-ban 47 házában 359 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de sokan a közeli bányákban dolgoztak.

Vályi András szerint "SZENNA. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai G. Zichy, és Gr. Balassa Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Felső Tisovnyikhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja is hozzá hasonlító."[2]

Fényes Elek szerint "Szenna, hajdan Szejna, most tót falu, Nógrád vmegyében, régenten mezőváros volt, 10 kathol., 364 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határa kősziklás, hegyes, erdős, sok hüvelyes veteményt (ázalék) termeszt. F. u. gr. Zichy, b. Balassa. Ut. p. Gács."[3]

A község területén feküdt a középkori Miletinc falu, melyet 1469-ben említenek Miletincz néven. 1554 és 1593 között a török hódoltsághoz tartozott. A 17. század végén teljesen elnéptelenedett, de a 18. század elején újratelepítették. 1763-ban 2 jobbágytelke volt. 1828-ban 2 házában 12 lakos élt.

A trianoni békeszerződésig Nógrádszenna területe Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 314, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 263 lakosából 249 szlovák volt.

2011-ben 222 lakosából 208 szlovák és 12 roma.

Nevezetességei

  • Evangélikus temploma

Jegyzetek

Külső hivatkozások