Ugrás a tartalomhoz

Nyári időszámítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pegy22 (vitalap | szerkesztései) 2021. május 2., 15:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. május 2.) ezen a változaton alapul.
A nyári időszámítás használata a Föld országaiban
  Jelenleg van (Kék)
  Jelenleg nincs, de korábban volt (Narancssárga)
  Nincs és soha nem is volt[1] (Vörös)

A nyári időszámítás (angolul daylight saving time, rövidítve: DST) széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik.

Átállítás nyári időszámításra
Visszatérés az eredeti időszámításra a nyári időszámítás végén

Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.

A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette.[2]

Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Az óraátállítás az UTC szerint hajnali 1 órakor történik, vagyis Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre (3-ra), októberben nyári idő szerint 3 órakor vissza (2-re) kell állítani az órákat.[3] Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én elfogadott javaslata szerint az óraátállítás 2019-ben megszűnt volna.[4] Az eredeti elképzelés szerint a tagállamoknak 2019 elejéig kellett volna jelezni, melyik időzónába szeretnének tartozni,[5][6] de ez a határidő szűkösnek bizonyult, 2019 márciusában 2021-re tették át a döntés évét, addig kell a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb.[7]

Az USA-ban a nyári időszámítás 20 év óta változatlan szabályai 2007-ben megváltoztak: az őszi időszakot 1 hónappal meghosszabbították. A módosítástól az energiafelhasználás további csökkenését várják. Ha ez nem következik be, visszaállnak a jelenlegi rendszerre. Az USA nyári időszámítási időszaka: március második vasárnapján (2007-ben március 11.), hajnali 2:00-kor kezdődött, és november első vasárnapján (2007-ben november 4.) hajnali 2:00-kor ért véget.[8]

Jelölése: általában az addig használt időzóna utáni „ST” betűkkel történik, például Európában a téli CET helyett nyáron CEST van érvényben (az „ST” eredete: „summer time”, vagyis „nyári idő”). Van még olyan értelmezése is, hogy Daylight Saving Time, ahol a Saving szó azt jelenti: megtakarítás.

Története

A nyári időszámítás ötlete nem új. Lényegében arról van szó, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához, ami nyáron hosszabb nappalokat okoz. A technikai civilizáció a 20. század elejéig eltért ettől a természetes rendtől, amihez a nyári időszámítást alkalmazó országok próbálnak visszatalálni. Az ókori római vízóra az év során a nappal hosszának megfelelő, eltérő hosszú időskálát alkalmazott.

A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette. Írásában („Javaslat a világítás költségének csökkentésére”) a világításra használt gyertyákkal lehetett volna spórolni a nyári korábbi felkeléssel. A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta. Hudson a Wellington Philosophical Society-hoz („wellingtoni filozófiai társaság”) beküldött írásában kétórás óraátállítást javasolt (az ottani nyári időszak szerint októberben 2 órával előre, márciusban 2 órával vissza). Javaslatát 1898-ban egy cikkben is ismertette, és bár volt érdeklődés az ötlet iránt, nem vezették be.

Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre (majd szeptember négy vasárnapján vissza). Willett ötlete megragadta Robert Pearce figyelmét, aki 1908 februárjában erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő az angliai alsóházban. A törvényjavaslatot több ízben az angol parlament elé terjesztették, először 1909-ben tárgyalták, és különbizottságot neveztek ki a vizsgálatára. A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el. Willett 1915-ben meghalt, anélkül, hogy látta volna ötlete megvalósulását.

A mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására) elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be a két birodalomban. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.

A második világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9. és 1945. szeptember 30. között, ezt „War Time”-nak nevezték). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával.[9] Nagy-Britanniában ekkor ismerték fel a nyári időszámítás üzemanyag-megtakarításra vonatkozó hatását.

Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.[10] 1996-ig – az európai egységesítésig – a jelenlegitől eltérően egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás: március utolsó vasárnapjától szeptember utolsó vasárnapjáig tartott.

Az 1970-es évek energiaválságának hatására sok ország egymástól függetlenül bevezette az ismételt használatát. Európában 1966 és 1981 között kezdték el megint alkalmazni. Ezalatt egyes országokban rendszerben volt az óraátállítás, míg szomszédos országokban nem. 1980-ra az Európai Gazdasági Közösség (az akkori EU) összes tagállama bevezette,[11] ekkor az Európai Közösség Tanácsa irányelvet fogalmazott meg a nyári időszámítás kezdő és befejező időpontjának egységesítéséről a Közösségen belül.

A Varsói Szerződés országai ebben az időszakban ugyanilyen megfontolás alapján vezettek be nyári időszámítást, szintén egymástól eltérő időpontokban.

Az Egyesült Államokban az 1960-as években kezdték egyes államokban az újbóli alkalmazását, ahol szintén egy 1966-os szövetségi jogszabály írta elő a kezdő és befejező dátumot arra az esetre, ha egy állam alkalmazni kívánta a nyári időszámítást. Arizona és Hawaii nem használ ma sem óraátállítást. Ausztráliában az egyes önkormányzati territóriumok illetősége az óraátállítás alkalmazása, nem az államoké. A déli féltekei télen 3 eltérő időszámítás van az ausztrál kontinensen, míg nyáron 5.

2011-ben Oroszország megszüntette az óraátállítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő (UTC+3) lett.[12] Fehéroroszország ugyanígy járt el, Ukrajna parlamentje végül elutasította az óraátállítás eltörlését.[13][14] 2014-ben Oroszország a rossz tapasztalatok miatt visszatért az állandó téli időszámításhoz (óraátállítás továbbra sincs).[15][16]

Az Európai Bizottság 2018-as javaslata értelmében az Európai Unió területén az órák nyári időszámításra történő kötelező átállításának eltörlése eredetileg 2019-ben került volna sor. A javaslatot a tagállamoknak (Az Európai Unió Tanácsának) és az Európai Parlamentnek (EP) is meg kellett volna szavaznia 2019 márciusáig,[4][17] de végül az Európai Parlament 2019. március 26-i plenáris ülésén már úgy szavazták meg a javaslatot, hogy a céldátum 2021-re módosult, azonban a kérdésben még az EP-nek meg kell állapodnia az Európai Unió Tanácsával is.[18]

A tagállamok saját hatáskörükben döntenek majd, hogy melyik időzónába szeretnének tartozni. Így 2021. március 28-án hajnali 1 órakor (UTC szerint) kerülne sor utoljára a nyári időszámításra való átállásra. Azok az országok, amelyek maradnának a jelenlegi időzónájukban (téli időszámítás), 2021. október 31-én hajnali egykor (UTC szerint) visszaállítják az óráikat, akik pedig a nyári időszámítás szerinti időzónát választják, azok nem állítanak órát.[19] Ezt követően az Unió területén szezonális óraátállítás a javaslat értelmében nem lehetséges. A 2021-es céldátum úgy tűnik elegendő idő a tagállamok számára a szükséges előkészületekhez, további közvélemény-kutatások, hatástanulmányokat készítéséhez, a szomszédos államok szándékaival való egyeztetéshez.[7] A magyar kormány egyelőre nem foglalkozott azzal, hogy a közép-európai időzónát (CET, téli) vagy a kelet-európai időzónát (EET, nyári) választja Magyarország: „A magyar emberek véleményét figyelembe véve, a későbbiekben kíván dönteni az ügyben”.[20] 2021. február 25-én Gulyás Gergely a kormányinfón az Infostart kérdésére azt válaszolta, hogy Magyarország szerint a nyári időszámítás a jobb, de az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének és ahhoz tudna igazodni az ország.[21]

A Covid19-pandémia miatt az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság a szükséges egyeztetéseket, megállapodásokat nem készítette még el, és 2021 első félévében napirendi javaslat sincs a témában, ezért valószínű, hogy 2021 őszén minden EU tagország visszatér a téli időszámításra, és majd csak később, 2022-ben lesz az utolsó kötelező óraátállítás.[21]

Nyári időszámítások adatai Magyarországon

1916–2010

év[22] hónaptól naptól órától - hónapig napig óráig
1916. április 30. 23 h - október 1. 1 h[23]
1917. április 16. 3 h - június 17. 2 h
1918. április 15. 3 h - szeptember 16. 2 h
1919. április 15. 3 h - november 24. 2 h
1941. április 7. 23 h -
1942. - november 2. 2 h
1943. március 29. 2 h - október 4. 2 h
1944. április 3. 2 h - október 2. 2 h
1945. május 1. 23 h - november 1. 0 h
1946. március 31. 2 h - október 6. 0 h
1947. április 6. 2 h - október 5. 3 h
1948. április 4. 2 h - október 3. 3 h
1949. április 10. 2 h - október 2. 3 h
1954. május 23. 0 h - október 2. 2 h
1955. május 22. 2 h - október 2. 2 h
1956. június 3. 2 h - szeptember 30. 3 h
1957. június 2. 2 h - szeptember 29. 3 h
1980. április 6. 0 h - szeptember 28. 0 h
1981. március 29. 0 h - szeptember 27. 1 h
1982. március 28. 0 h - szeptember 26. 1 h
1983. március 27. 0 h - szeptember 25. 1 h
1984. március 25. 2 h - szeptember 30. 3 h
1985. március 31. 2 h - szeptember 29. 3 h
1986. március 30. 2 h - szeptember 28. 3 h
1987. március 29. 2 h - szeptember 27. 3 h
1988. március 27. 2 h - szeptember 25. 3 h
1989. március 26. 2 h - szeptember 24. 3 h
1990. március 25. 2 h - szeptember 30. 3 h
1991. március 31. 2 h - szeptember 29. 3 h
1992. március 29. 2 h - szeptember 27. 3 h
1993. március 28. 2 h - szeptember 26. 3 h
1994. március 27. 2 h - szeptember 25. 3 h
1995. március 26. 2 h - szeptember 24. 3 h
1996. március 31. 2 h - október 27. 3 h
1997. március 30. 2 h - október 26. 3 h
1998. március 29. 2 h - október 25. 3 h
1999. március 28. 2 h - október 31. 3 h
2000. március 26. 2 h - október 29. 3 h
2001. március 25. 2 h - október 28. 3 h
2002. március 31. 2 h - október 27. 3 h
2003. március 30. 2 h - október 26. 3 h
2004. március 28. 2 h - október 31. 3 h
2005. március 27. 2 h - október 30. 3 h
2006. március 26. 2 h - október 29. 3 h
2007. március 25. 2 h - október 28. 3 h
2008. március 30. 2 h - október 26. 3 h
2009. március 29. 2 h - október 25. 3 h
2010. március 28. 2 h - október 31. 3 h

2011–2021

A nyári időszámítás kezdete március utolsó vasárnapja, vége október utolsó vasárnapja.

év hónaptól naptól órától - hónapig napig óráig
2011. március 27. 2 h - október 30. 3 h
2012. március 25. 2 h - október 28. 3 h
2013. március 31. 2 h - október 27. 3 h
2014. március 30. 2 h - október 26. 3 h
2015. március 29. 2 h - október 25. 3 h
2016. március 27. 2 h - október 30. 3 h
2017. március 26. 2 h - október 29. 3 h
2018. március 25. 2 h - október 28. 3 h
2019. március 31. 2 h - október 27. 3 h
2020. március 29. 2 h - október 25. 3 h
2021. március 28. 2 h - október 31. 3 h

Energiamegtakarítás Magyarországon

A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A MAVIR 2017-es közleménye szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten mintegy 100-120 gigawattórával (GWh) kevesebb áramot használ fel az ország, ami az éves áramfogyasztás 1,5-3%-a (ez 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg,)[24] ez az ország 2017-es népességére vetítve 12 kWh fejenként egy évben. Ez összességében (2018-as áron számolva) mintegy 4-5 milliárd forint megtakarítást jelent, egy főre vetítve kerekítve 450 forint megtakarítás éves szinten.[25]

Hasznos vagy káros?

A nyári időszámítás 20. század elején történt bevezetése óta folyamatosan vita zajlik az eljárás kellően hasznos voltáról, illetve, hogy az előnyös vonások ellensúlyozzák-e a hátrányokat.

2018. szeptember 12-én az Európai Bizottság javaslatot tett,[4] hogy töröljék el az évi kétszeri óraátállítást, miután nyilvános konzultációt indított erről, és a válaszolók nagy többsége ellene szavazott. Az Európai Parlament, illetve az EU Tanácsa dönt majd a kérdésről.[26][27]

Előnyök

  • A legtöbb dolgozó ember, akik túlnyomó többsége nappali műszakban dolgozik, előnynek tartja, hogy délután tovább van világos, és a szabadidő eltöltésének lehetősége a szabadban egy órával meghosszabbodik a hosszabb ideig tartó világosság miatt.
  • Világosban az emberek szívesebben sportolnak, ez pozitív hatással van az egészségükre. A több fény hatására a szervezetben több D-vitamin[28] termelődik, ami erősíti az immunrendszert. Az embereket érő több napsütés hatására jobb az emberek hangulata.
  • Csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma, valamint az esti betörések száma is.[29]
  • A családtagok hosszabb időt tudnak együtt eltölteni a szabadban, ez javítja a családon belüli kapcsolatokat, a szülő-gyermek viszonyt.
  • Ha a család több időt tölt a szabadban, otthon kevesebb áramot fogyaszt (feltéve, hogy olyankor a tévé, számítógép, hifi, légkondicionáló ki van kapcsolva).
  • A kevesebb mesterséges világítás miatt energiamegtakarítás jelentkezik személyes, országos és globális szinten, ami kisebb környezeti terheléssel, kevesebb CO2 kibocsátással jár.
  • A turizmusból származó bevétel növekszik, mivel a turistáknak több idejük van a pénzüket nappali tevékenység közben elkölteni.[30]

Hátrányok

  • Az ellenzők kiemelik, hogy az óraátállításból eredő energiamegtakarítás nem jelentős,[31] néhány száz forint fejenként.[32]
  • Az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása.[33][34][35]
  • Az átállítás időszakában a közúti balesetek száma 2%-kal nő.[36][37] - Ezt az állítást az ORFK cáfolta.[38]
  • Kényelmetlen, és zavart okoz a különféle berendezések óráinak átállítása évente kétszer,[39][40][41] bár a legtöbb modern elektronikus készülék ezt automatikusan elvégzi.[42]
  • A Magyar Államvasutak gyakorlata szerint az őszi óraátállításkor hajnalban közlekedő néhány vonat 1 órát vesztegel, tavasszal viszont akár egy órát is késhet.[43]
  • A szezonális depresszióban szenvedőkre hátrányos, ha reggel, amikor fel kell kelni még sötét van (amit nem ellensúlyoz, hogy este később megy le a nap).[44][45]
  • Több kutatás is az állapította meg, hogy a gyermekek többségének túl korai 8 órai iskolakezdés. Álmosan kerülnek az iskolapadba, kevésbé tudnak koncentrálni, emiatt sokkal egészségesebb, ha legalább fél- esetleg egy órával később kezdenek a tanulásnak. A későbbi kezdés előnyeit viszont az óra-előreállítással elveszítik.[46][47][48]
  • Ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét, ami akár 10%-kal is kevesebb lehet.[49][50]

Egészségügyi vonatkozások

Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. A tavaszi óraátállítás utáni három napban megnövekszik az infarktusos esetek száma. (Az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken).[51] A tavasszal néhány napig (egyénenként változó) reggelente az a jellemző, hogy a melatonintermelés még nem állt át, a glükokortikoidszint is alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek. Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel:

  • Alvászavarok
  • Fáradtság
  • Depresszív hangulat
  • A szívfrekvencia ingadozása
  • A koncentrálóképesség csökkenése
  • Ingerültség
  • Étvágytalanság
  • Emésztési problémák[52]

Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke szerint a lelki betegségeket nem az óraátállítás okozza: akinek lelki problémát okoz a sötétség hosszának változása, az valamilyen pszichiátriai problémától szenved.[38]

Tanácsok az átálláshoz

  • A szabadban végzett reggeli könnyű futás vagy gyors séta növeli a szerotonin előállítását az agyban, ami elősegíti a megváltozott külső ciklushoz való igazodást.
  • A reggeli sötétségben az erős mesterséges fény alkalmazása meggyorsítja a belső óra fényhez való szinkronizálását.
  • Az óraátállítást követő 10 napban legyünk különösen óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, és a balesetveszélyes otthoni elfoglaltságokat is kerüljük (például ablakmosás).

Érdekességek

  • Az USA területén 1945 és 1966 között széles körű káoszt okozott a nyári időszámítás alkalmazása a vonatok, a távolsági buszok és a műsorszórás területén, mert az egyes államok szabadon választhattak, hogy alkalmazzák-e vagy nem a nyári időszámítást, és ha igen, milyen dátumtól kezdve. Az amerikai kongresszus 1966-ban vetett véget a zűrzavarnak, amikor a Uniform Time Act megnevezésű törvényben előírta, hogy a nyári időszámítás kezdete április utolsó vasárnapja, a vége pedig október utolsó vasárnapja. Ugyanakkor az egyes államoknak joguk van megszabni, hogy egyáltalán alkalmazzák-e a nyári időszámítást.[53]
  • 1999 szeptemberében Ciszjordániában nyári időszámítás volt érvényben, míg Izraelben akkor álltak vissza a szokásos időzónára. Ciszjordániai terroristák időzített bombákat készítettek elő, amit Izraelben lévő társaiknak juttattak el. Ők azonban félreértették a bombákon beállított időt, így azok egy órával korábban robbantak fel, megölve három terroristát, a tervezett két busznyi áldozat helyett.[54]
  • Az Egyesült Államokban Halloweenkor négyszer annyi az utakon a gyermekbalesetek száma, mint máskor, ezért november első vasárnapjáig kiterjesztették a nyári időszámítás időszakát. Az intézkedés nem volt annyira hatásos, mint lehetett volna, mivel sok gyermek megvárta a sötétedést, és akkor indultak az ilyenkor szokásos körútjukra.[54]
  • A középhullámú rádióállomások jelei az éjszaka folyamán messzebbre terjednek, mint nappal. Emiatt napközben több rádióadó üzemelhet egymás közelében anélkül, hogy zavarnák egymást. Emiatt az Egyesült Államokban több száz állomás engedélye csak a nappali időszakra szól. A nyári időszámítás miatt ezek az állomások elveszítik a számukra legjövedelmezőbb időszakot, a reggeli munkába járás idejét, amikor az autóban ülők őket hallgatták. A veszteséget nem pótolja az esti adásidő.[54]
  • Egy tanulmány szerint, amit az U.S. Law Enforcement Assistance Administration végzett, az Egyesült Államokban a bűncselekmények száma következetesen alacsonyabb a nyári időszámítás alatt, mint más hasonló időszakokban. Az adatok azt mutatták, hogy az erőszakos bűncselekmények 10-13 százalékkal csökkentek. Egyértelmű, hogy a legtöbb bűncselekmény elkövetésekor a sötétség fontos tényező (ilyen például az utcai rablótámadás), ezekből sokkal több esemény történik röviddel szürkület után.[54]
  • Kaliforniában egy tizenéveseket szállító személyautó felborult az úton, megölve egyik utasát, többen pedig megsérültek. Az autó vezetője azzal védekezett, hogy az úttest locsolás miatt rendkívül síkos volt, ezért az autó megcsúszott. A környéken a locsolást végző, számítógéppel vezérelt berendezés az üzemeltető állítása szerint csak a végzetes baleset bekövetkezte után 15 perccel indult be. Valószínűsíthető azonban, hogy a locsolóberendezés az akkoriban érvényben lévő nyári időszámítás szerint egy órával korábban, vagyis a baleset előtt 45 perccel kapcsolt be, így ennyi idő alatt síkossá tehette az úttestet, ami a végzetes baleset bekövetkezéséhez vezetett.[54]
  • Az 1973-as olajembargót követően az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa kiterjesztette a nyári időszámítás időtartamát a szokásos 6 hónap helyett 8 hónapra. Ebben az időszakban az amerikai Közlekedési Minisztérium (U.S. Department of Transportation) azt állapította meg, hogy mintegy 10 000 hordó olajnak megfelelő energia takarítható meg naponta, ami összesen plusz 600 000 hordó olajnak felelt meg mindkét évben (a két hónappal hosszabb időszak miatt).[54]
  • Törökország 2016 őszétől kezdve csak a nyári időszámítást alkalmazza, így nem kell többé átállítani az órákat.[55]

Források

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ A volt gyarmati országok legtöbbjében a függetlenségük előtt alkalmaztak nyári időszámítást.
  2. ↑ Európai Parlament és a Tanács: Az Európai Parlament és a Tanács 2000/84/EK irányelve (2001. január 19.) a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezésekről. EUR-Lex, 2001. január 19. (Hozzáférés: 2016. november 17.)
  3. ↑ Óraátállítás - Pontos idő. 2014. március 28.
  4. ↑ a b c Az Unió helyzete (2018): Kérdések és válaszok az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás eltörlésére irányuló bizottsági javaslatról (Európai Bizottság, 2018. szeptember 12.)
  5. ↑ A kormány döntheti el, nyári vagy téli időszámítást vezessenek-e be (hvg.hu, 2018. szeptember 13.)
  6. ↑ Újabb hír az óraátállítás eltörlésének ügyében, 2018-09-14
  7. ↑ a b 2021-től törölhetik csak el az óraátállítást, ha egyáltalán (Index.hu, 2018. október 29.)
  8. ↑ NIST – Information about the new Daylight Saving Time (DST) Rules for 2007
  9. ↑ Encyclopedia Britannica Almanac 2008: Daylight Saving Time (részlet)
  10. ↑ A nyári időszámítás történeti érdekességei | Csillagászattörténeti oldalak Archiválva 2008. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
  11. ↑ Izland éppen ekkor törölte el a nyári időszámítást, igaz az ország sem akkor, sem ma nem tagja az EU-nak
  12. ↑ Oroszország végképp eltörölte a téli időszámítást – Index, 2011. március 28.
  13. ↑ Eltörölték a téli időszámítást Archiválva 2011. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Nemzet, 2011. szeptember 21.
  14. ↑ Clocks in Ukraine move back October 30, 2011 – timeanddate.com 2011. október 19.
  15. ↑ Origo: Felhagy Oroszország az örök nyárral. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. december 25.)
  16. ↑ http://hvg.hu/instant_tudomany/20140701_Az_oroszok_kialvatlanok_ezert_megint_buhe
  17. ↑ Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről és a 2000/84/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (PDF). (Hozzáférés: 2019. május 15.)
  18. ↑ Még egy lépéssel közelebb került az óraátállítás eltörlése. HVG.hu, 2019. március 26.
  19. ↑ Bár nincs olyan megkötés, hogy csak a jelenlegi időzónájuk „téli/nyári” idejét választhatják a tagállamok, praktikusan az eddig kialakult időzónákon kívülire nem valószínű, hogy áttérnének.
  20. ↑ A magyar kormánynak még nincs véleménye az óraátállításról. HVG.hu, 2019. március 29.
  21. ↑ a b Nagyon úgy tűnik, hogy ráadás is lesz az utolsó óraátállítás után. Telex.hu, 2021. március 27.
  22. ↑ @sztro.NET - nyári időszámítás Magyarországon Archiválva 2008. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  23. ↑ Oross András: A nyári időszámítás Magyarországon 1916–1945. Országos Levéltár, 2012. október 29. „szeptember 30-a egy órával tovább, azaz éjjel 1 órakor végződött”
  24. ↑ napi.hu: Jön az óraátállítás - mennyit spórolunk? 2012-03-23
  25. ↑ Sajtóközlemény: Indul a nyári időszámítás – jön a megtakarítási időszak PDF (2017. március 23., MAVIR)
  26. ↑ Juncker javasolja, hogy az EU-ban vezessék be az állandó nyári időszámítást (hvg.hu, 2018. augusztus. 31.)
  27. ↑ Óraátállítás - fontos bejelentést tett az EU (napi.hu, 2018. július 5.)
  28. ↑ Kolekalciferol
  29. ↑ Eltörölhetik az óraátállítást, de Magyarország veszítene ezzel
  30. ↑ A Belfast Telegraph szerint Írország számára a délutáni plusz egy óra évente 6 millió angol font pluszbevételt jelent.
  31. ↑ index.hu: Jó lenne nekünk, ha nem lenne óraátállítás?
  32. ↑ Fejenként 600 forintot spórolunk az óraátállítással
  33. ↑ Webbeteg: Téli időszámítás: az óraátállítás egészségügyi hatásai
  34. ↑ Hazipatika.com: Az óraátállítás egészségügyi hatásai
  35. ↑ Origo.hu: Az óraátállítás alvászavart és szívinfarktust is okozhat
  36. ↑ origo.hu: Nagyobb dugók és több baleset várható az óraállítás után
  37. ↑ origo.hu: Balesetveszélyes az óraátállítás
  38. ↑ a b Ezért nem ússzuk meg az óraátállítást - hvg.hu, 2017. március. 24.
  39. ↑ cnet.com: Daylight-saving change could confuse gadgets
  40. ↑ Daylight Saving Time Bringing Problems with Electronic Devices
  41. ↑ Daylight saving again? Older devices may spring forward
  42. ↑ Óraátállítás: ezeket ellenőrizze ma otthon
  43. ↑ A hétvégi óraátállítás néhány éjszakai belföldi és nemzetközi vonatot érint
  44. ↑ Average sunrise time predicts depression prevalence (angolul) („depression prevalences are significantly correlated with AST” AST=average sunrise time)
  45. ↑ Springing ahead to a long March (angolul) („The later the sun rises, the more likely we are to get depressed.”)
  46. ↑ https://www.origo.hu/egeszseg/20140827-a-kamaszoknak-tul-korai-a-nyolc-oras-iskolakezdes.html
  47. ↑ https://www.origo.hu/egeszseg/20130424-kegyetlenseg-a-kamaszokkal-a-8-orai-iskolakezdes-alvas.html
  48. ↑ https://www.origo.hu/itthon/20161026-a-reggel-9-orai-iskolakezdet-az-egesz-iskolai-idobeosztast-atalakitana.html
  49. ↑ agrarunio.hu: Az óraátállítás csökkenti a tejhozamot is?
  50. ↑ gyulaihirlap.hu: Biológiai óraátállítás - a napi ritmus felborulása fáradékonysághoz és ingerlékenységhez vezet
  51. ↑ hazipatika.com: Így éljük túl az óraátállítást!
  52. ↑ Nyári-téli időszámítás: az óraátállítás egészségügyi hatásai
  53. ↑ Brief History of DST in the United States
  54. ↑ a b c d e f Incidents and Anecdotes (Daylight Saving Time, webexhibits)
  55. ↑ Törökország: bye-bye, téli időszámítás!. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 8.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyári_időszámítás&oldid=23834832”