Movszesz Szilikján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tulipanos (vitalap | szerkesztései) 2019. június 25., 09:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Az I. világháború után)
Movszesz Szilikján
Movszesz Szilikján
Movszesz Szilikján
Született1862.
Oghuz
Meghalt1937. december 10. (75 évesen)
Jereván
Állampolgársága
Nemzetiségeudi
Rendfokozata
  • tábornok
  • vezérőrnagy
Csatái
Kitüntetései
  • Szent Vlagyimir-rend
  • Szent Szaniszló-érdemrend
Halál okalőtt seb
A Wikimédia Commons tartalmaz Movszesz Szilikján témájú médiaállományokat.

Movszesz Szilikján (örményül:Մովսես Սիլիկյան), orosz névváltozatban Movszesz Szilikov (oroszul: Мовсес Силиков) (1862. - 1937. december 10.) az egyik legismertebb örmény tábornok és örmény nemzeti hős, az Orosz Birodalom egyik magas rangú tábornoka, Örményország katonai vezetője. Udi származású.

Élete az I. világháborúig

Szilikján a moszkvai katonai gimnázium elvégzése után az Alekszandropoli Katonai Iskola növendéke lett. 1884-ben lépett be az orosz hadseregbe, ahol zászlóaljparancsnokságig vitte. Az első világháború kitörésekor Jereván helyőrségének parancsnoka volt a kaukázusi fronton.

Az I. világháború

Részt vett Van, Mus és Bitlis városok elfoglalásában, és az erzurumi csatában szerzett érdemeiért hadosztályparancsnokká nevezték ki. Számos kitüntetést kapott, így a Szent György-rendet is. 1916 végén tábornokká léptették elő. Az 1917-es orosz forradalom után elhagyta az orosz hadsereget, és a függetlenedő Örményországba ment, ahol az 1. örmény hadsereg vezetője lett. A hadsereget kiképezte, és eredményesen védekezett a támadó oszmánok ellen. Később, amikor az új állam hivatalosan is deklarálta függetlenségét, csapatai beolvadtak az Örmény Demokratikus Köztársaság haderejébe.

Örményországi pályafutása

1918 májusában az oszmán csapatok megtámadták Alekszandropolt, majd Jereván ellen vonultak. A szardarapati és a Bash Abaran melletti csatában a Movszesz Szilikján vezette örmény seregek megverték és visszavonulásra kényszerítették az oszmán csapatokat, így Örményország megmenekült. Ivan Bagramjan, a Szovjetunió tábornoka, aki részt vett a sardarapati csatában, így emlékszik meg Szilikjánról: „minden idők legkitűnőbb örmény katonai vezetője volt”.

Az I. világháború után

1920 őszén Szilikján az örmény csapatok vezetője volt Alekszandropolban. Miután a bolsevikok benyomultak Örményországba, ő maga is részt vett a szovjet rend kialakításában. Úgy gondolta, hogy ha egy független örmény állam nem létezhet, akkor az örmények inkább a Szovjetunió védőbástyája mögött éljenek, mint Törökországban. 1937-ben Sztálin parancsára sok más katonai vezetővel együtt őrizetbe vették és letartóztatták, majd nacionalizmus vádjával kivégezték. A Hruscsov-érában rehabilitálták.