Ugrás a tartalomhoz

Metajna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. július 17., 18:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15))
Metajna
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségNovalja
Jogállásfalu
Irányítószám53296
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség253 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság15 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 30′ 23″, k. h. 15° 00′ 36″Koordináták: é. sz. 44° 30′ 23″, k. h. 15° 00′ 36″
A Wikimédia Commons tartalmaz Metajna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Metajna falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Novaljához tartozik.

Fekvése

A Pag-sziget északnyugati részén Novaljától 12 km-re délkeletre, a sziget belsejébe mélyen benyúló Pagi-öböl (Paški zaljev) északi partján, a sziget Barbatinak nevezett részén fekszik.

Története

Számos régészeti lelet igazolja, hogy a település helyén már a 7. század, a horvátok érkezése előtt is éltek emberek. A mai falu azonban csak a 17. század végén, vagy a 18. század elején keletkezett a pagi Kurilić és Dapković (ma Datković) családok letelepülésével. Lakói a tonhalrajok és más halfajták halászatából éltek. Egykor Južno Selonak azaz déli falunak nevezték, mai neve talán a menta növény óhorvát „meti” (ma metva, metvica) alakjából származik. A falunak 1880-ban 106, 1910-be 191 lakosa volt. Az utóbbi időben a falu egyre inkább üdülő településsé fejlődött. 2011-ben 236 lakosa volt. Lakói főként a turizmusból élnek.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 106 134 151 191 191 0 315 324 350 321 281 272 247 236

Nevezetességei

A település szomorú nevezetessége, hogy 1941 júliusától augusztusáig közelében működött a nácibarát Független Horvát Állam egyik koncentrációs tábora. Szerb, zsidó és roma asszonyokat és gyermekeket deportáltak ide és bántak velük bestiális kegyetlenséggel. A halottakat tömegsírokba temették, vagy a tengerbe dobták. A tábort augusztusban számolták fel, amikor az olasz hadsereg egységei bevonultak a területére. A túlélőket nagyrészt a jasenovaci táborba, valamint kisebb részben Gospićra és Jasztrebarszkára szállították.[4]

További információk

Jegyzetek