Merycoidodon
|
|
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő eocén - kora miocén | ||||||||||||||||||||||||||
Merycoidodon culbertsoni csontváz |
||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Alnemek és alfajok[1] | ||||||||||||||||||||||||||
|
†Merycoidodon
†Otarohyus
|
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Merycoidodon témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Merycoidodon témájú médiaállományokat. |
A Merycoidodon az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevealakúak (Tylopoda) alrendjébe és a kihalt Merycoidodontidae családjába tartozó nem.
A Merycoidodon (magyarul: „kérődző fogak”), Észak-Amerika endemikus élőlénye volt, amely a késő eocéntől a kora miocénig élt, körülbelül 38-16,3 millió évvel ezelőtt.[2]
Tartalomjegyzék |
Megjelenése [szerkesztés]
Az állat hasonlított a mai disznóra, de teste hosszabb volt ennél, körülbelül 1,4 méter és lábai elég rövidek voltak. A mellső lábain 5 ujj ült, bár az első ujj csökevényes volt. A hátsó lábain csak 4 ujj volt. Eltérően a mai kérődzőktől, az állatnak megvolt az összes foga, bár a nagyőrlők alkalmasak voltak a szívós növények rágására. A Merycoidodonnál szembetűnők az erős és kilátszó szemfogak.[3]
A koponyán a szem előtt egy üreg helyezkedett el. Hasonló üregek a modern szarvasféléknél is találhatók, ezekben ülnek a szagmirigyek, amellyel területük határait jelölik meg. Habár a Merycoidodon és a szarvasfélék nem állnak közeli rokonságban, a Merycoidodonnak is voltak szagmirigyei, emiatt lehet, hogy területvédő állat volt.[3]
M. Mendoza 4 példánynak próbálta megállapítani a testsúlyát. A következő adatokat kapta: első példány: 139,2 kilogramm, második példány: 94,6 kilogramm, harmadik példány: 112,8 kilogramm és negyedik példány: 131,3 kilogramm.[4]
Életmódja [szerkesztés]
A Merycoidodon nagy csordákban élt és nomád életmódot folytatott, vándorolva egyik helyről a másikra. Főleg a nedves élőhelyeket kedvelte, ahol bőséges és zsenge táplálékhoz jutott. Dél-Dakotában a rengeteg maradvány arra utal, hogy a Merycoidodonok olyan nagy számban fordultak elő, mint manapság az afrikai szavannán a zebrák.
Rendszerezés [szerkesztés]
A nembe az alábbi fajok tartoztak:[2]
- Blickohyus auritus
- Merycoidodon bullatus - szinonimák: Eporeodon cedrensis, Eporeodon socialis, Eucrotaphus dickinsonensis, Eucrotaphus helenae, Genetochoerus geygani, Genetochoerus norbeckensis, Merycoidodon dani, Merycoidodon galushai, Paramerycoidodon bacai
- Merycoidodon culbertsoni típusfaj - szinonimák: Merycoidodon lewisi, Merycoidodon periculorum, Oreodon macrorhinus, Oreodon priscum, Oreodon robustum, Otionohyus vanderpooli, Otionohyus wardi, Paramerycoidodon georgei, Prodesmatochoerus meekae
- Merycoidodon dunagani
- Merycoidodon major - szinonimák: Genetochoerus chamberlaini, Merycoidodon lambi, Merycoidodon lynchi, Oreodon hybridus, Otionohyus alexi, Paramerycoidodon wanlessi, Promesoreodon scanloni, Pseudodesmatochoerus milleri, Subdesmatochoerus shannonensis
- Merycoidodon presidioensis
Lelőhelyek [szerkesztés]
A Merycoidodon maradványok lelőhelyeinek határa északon a kanadai Alberta tartomány, délen az USA-beli Texas és Florida államok, míg nyugaton Oregon állam.
Képek [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Merycoidodon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- ↑ Stevens, M.S., Stevens, J.B..szerk.: Prothero, D.R.; and Emry, R.J. (eds.): Merycoidodontinae and Miniochoerinae, The terrestrial Eocene-Oligocene transition in North America. Cambridge: Cambridge University Press, 498–573. o (1996). ISBN 0521433878
- ^ a b PaleoBiology Database: Merycoidodon, basic info
- ^ a b szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions (1999). ISBN 1-84028-152-9
- ↑ M. Mendoza, C. M. Janis, and P. Palmqvist. 2006. Estimating the body mass of extinct ungulates: a study on the use of multiple regression. Journal of Zoology

