Maria Montessori

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maria Montessori
Mont1.jpg
Született 1870. augusztus 31.
Olaszország, Chiaravalle, Ancona mellett
Elhunyt 1952. május 6. (81 évesen)
Noordwijik am Zee, Hollandia
Foglalkozása pszichológus

Maria Montessori (Olaszország, Chiaravalle, Ancona mellett, 1870. augusztus 31.Noordwijik am Zee, Hollandia, 1952. május 6.) olasz orvos, pedagógus és pszichológus.

A nevével fémjelzett nagy hatású Montessori pedagógiai-pszichológiai iskola megalkotója.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maria Montessori műszaki, majd orvosi tanulmányokat folytatott, ő szerzett elsőként diplomát nőként Olaszországban, 1896-ban. Antropológiai, elmekórtani vizsgálatokat végzett és értelmi fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozott. 1898-ban megbízták azzal, hogy hozzon létre Rómában intézetet a gyenge képességű gyermekek számára (mai kifejezéssel: gyógypedagógiait), megszervezte és vezette a római Scuola Magistrale Ortofrenica intézetet 1898-1900-ig. 1900-ban lemondott a vezetéséről, s visszament az egyetemre elmélyültebb antropológiai tanulmányokat folytatni. Egyetemi magántanárrá 1904-benhabilitálták, majd filozófiai, természettudományi doktori fokozatot szerzett, orvosi könyveket írt. Antropológiát, biológiát tanított a római egyetemen és a tanítóképzőben.

1907-ben lehetősége nyílt arra, hogy módszereit egészséges óvodás korú gyermekek körében alkalmazza, megnyitotta Róma egyik külvárosában a Gyermekek Házát (Casa dei Bambini). Pedagógiai módszerei hamarosan a közvélemény érdeklődésének középpontjába kerültek. 1909-ben megjelent fő műve, amelyben az óvodások körében alkalmazott nevelési módszereit foglalta össze. (Metodo della Pedagogia Scientifica applicato all'educazione infantile nelle Case dei Bambini. Città di Castello, Casa Editrice S. Lapi.) Az 1910-es években már az olasz határokon túl is felfigyeltek rá (Svájc, Anglia, USA).

Pedagógiai-pszichológiai nevelési módszereiről 1913-ban szervezett először Rómában nemzetközi tanfolyamot, s hamarosan számos kurzuson és előadáson ismertette nevelési módszereit Olaszország és más európai országok városaiban. A Montessori-iskolák terjedtek Olaszországban, Amerikában. 1916-tól Barcelonában élt, majd 1936-ban Amszterdamba települt át és Larenben berendezte pedagógiai képzési központját. A második világháború idejét Indiában töltötte (1939-1945), visszatérve szervezte az olasz iskolákat és előadói körutakra vállalkozott.

Munkássága, hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érzékszervi fejlesztésen keresztül megvalósuló, motiváló játék- és munkaeszközöket használt (Montessori eszközök), de ő alkalmazott először az óvodában a gyerekekhez méretezett berendezési tárgyakat (székeket, asztalokat, polcokat), és nagy mennyiségben játékokat, amelyeket a gyerekek bármikor levehettek a polcról (de saját maguknak kellett visszatenniük). Sok ilyen, ma már banálisnak tűnő „módszere" és „eszköze" abban a korban kirívónak és szabadelvűnek hatott. Nevelési módszeréből kizárta a tekintélyelvűséget, mivel azt tapasztalta, hogy azzal éri el a legnehezebben a kívánt eredményt, ehelyett ötletes nevelési módszereket, trükköket dolgozott ki. Montessori hatása Németországban, Hollandiában és Olaszországban a legerősebb, de Amerikában is jöttek létre Montessori-iskolák. Számosan tanulmányozták, s követték, vagy részben más reformpedagógiai módszerekkel ötvözve alkalmazták nevelési gyakorlatát (köztük Margaret Naumburg, Helen Parkhurst). 1929-ben alakult meg a Nemzetközi Montessori Szövetség (AMI), amely Dániában tartotta első kongresszusát, s ma is létező nemzetközi egyesület.[1] Magyarországi Montessori Egyesület is működik.[2]

Pedagógiájának alaptézise[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idősebb korában

Montessori pedagógiájának alaptézise máig nem avult el: „a gyermek tisztelete, mert Maria Montessori szerint minden gyermekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, ennélfogva biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit, a megfelelő környezetet. A gyermek maga végezzen el mindent, ami fejlődését elősegíti, önmaga alkossa meg képzeteit, fejlessze érzékszerveit, építse fel tudatát. A nevelő nem 'informátor' hanem a tanulók individuális önművelési folyamatának hátterében tevékenykedő 'organizátor.' Az öntevékenységhez a pedagógiai célok megvalósításához szükségesek a nevelés tartalmát hordozó, önerősítésre, önfejlesztésre épülő speciális fejlesztő eszközök, amelyekkel a gyermek szabadon, saját időbeosztása szerint tevékenykedik, szem előtt tartva társai érdekeit.”[3]

Montessori osztályokban használt anyagok

Magyarországon a két világháború közt jelentek meg ismertetések munkásságáról, egyes műveit lefordították magyar nyelvre. Maria Montessori kétszer járt Magyarországon (1930, 1932). Az első magyar Montessori Egyesület 1932-ben alakult meg. Montessori pedagógiai módszereinek elemei mind a mai napig fellelhetők a világon. Magyarországon is sokáig hatottak a Montessori-módszerek, az utóbbi időkben már leginkább csak az óvodai nevelésben. 1990 óta tapasztalható volt Montessori pedagógiájának újabb reneszánsza, amely azonban a valóságos iskolai nevelést alig befolyásolta. 24 magyarországi Montessori intézményről tudunk.

Művei magyar fordításban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Módszerem kézikönyve. Ford. Bélaváry Burchard Erzsébet, előszó: Kenyeres Elemér. Budapest : Kisdednevelés, 1930. XIX, 62 o., 6 t.
  • Az ember nevelése / Maria Montessori ; ford. Burchard Erzsébet, Mayerné Bartal Andrea ; az utószót írta Földes Éva. Budapest : Tankönyvkiadó, 1978. 154 p.[4]
  • A gyermek felfedezése / Maria Montessori ; [németből ford. Balassa Sándorné et al.] ; [... az előszót írta Méhes Vera] Budapest : Herder, 1995. 299 p., [5] t. ill.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Association Montessori Internationale (AMI)
  2. Magyarországi Montessori Egyesület
  3. Kurucz Rózsa összefoglalása, lásd P.L. 2. köt. Budapest, 1997. 485. p.
  4. Montessori: Formazione dell'uomo (Garzanti, Milano 1949.) című művének rövidített fordítása.
  5. Montessori: La scoperta del bambino, Garzanti, Milano 1950 (az angol kiadás címe: The discovery of child, 1948).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pszichológiai lexikon. (Helikon, 1995) ISBN 978-963-227-084-5 Montessoriról lásd: 282. o.
  • Pedagógiai lexikon. 2. köt. (Keraban Könyvkiadó, 1997) ISBN 963-8146-46-X Kurucz Rózsa: Montessori, Maria lásd: 485–486. o.
  • Pedagógiák az ezredfordulón Szöveggyűjtemény. Eötvös József Könyvkiadó, 1998.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Berger Magda: Montessori Mária és követői. Bölcsész-doktori értekezés. Debrecen : Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Pedagógiai Szemináriuma és Pszichológiai Intézete, 1939. 80. o.
  • Kiss Erika–Szirt Miklósné: Montessori-pedagógia az óvodában. Kézikönyv. (Horizont-2000 Humán Szolgáltató Bt., 1992) XII, 47 o. (Horizont Könyvek , 1216-6030) ISBN 963-04-2557-2
  • Méhes Vera, B.: Montessori pedagógiai rendszere és alkalmazása az óvodában. (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997) 2. kiadás 91 o. : ill. ISBN 963-18-7719-1

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]