Luna E–8–5–402

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Luna E–8–5–402 (Luna–15B) (oroszul: Hold) harmadik nemzedékű szovjet holdautomata a Luna-program része.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feladata lett volna, hogy Hold körüli pályáról a Lunohod-program keretében, sima leszállással egy távvezérlésű holdautomattát indítson kutató útjára. Talajmitavételt követően, felszálva a mitákat a Földre kellett volna hoznia.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Építette és üzemeltette az OKB–1 (oroszul: Особое конструкторское бюро №1,- ОКБ-1), később Lavocskin-tervezőiroda.

1969. június 14-én a Bajkonuri indítóbázisról, a négylépcsős, az emelkedést segítő szilárd hajtóanyagú segédrakéták párhuzamos elrendezésével, egy Proton-K hordozórakétával (8K78K) kívánták Föld körüli parkolópályára állítani. Tömege 5590 kilogramm volt. Az utolsó fokozat hajtóművének újraindításával kívánták elérni szökési sebességet. Technikai okok miatt nem síkerült az utolsó fokozat újraindítása. Az űreszköz belépett a légkörbe és elégett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Luna E–8–201

Luna-program
1969–1976

Utódja:
Luna–15