Ugrás a tartalomhoz

Lajta Béla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Leitersdorfer Béla szócikkből átirányítva)
Lajta Béla
Születési neveLeitersdorfer Béla
Született1873. január 23.
Óbuda
Elhunyt1920. október 12. (47 évesen)
Bécs
Sírhely
Nemzetiségemagyarországi zsidó
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Munkái
Jelentős épületeiELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (részben)
Zsidó Vakok Intézete (ma: Mozgásjavító Általános Iskola)
Chevra Khadisa Szeretetházra (ma: Idegsebészeti Klinika)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta Béla témájú médiaállományokat.
Az Új Színház bejáratának részlete
Bp. VIII., Vas u. 9–11. szakiskola

Lajta Béla, születési és 1907-ig használt nevén Leitersdorfer Béla (Óbuda, 1873. január 23. – Bécs, 1920. október 12.) zsidó származású 20. századi magyar építész. Korai művei szecessziós, illetve népies stílusúak, a későbbiek az art déco jellemzőit viselik magukon.[1]

Életpályája

[szerkesztés]

Leitersdorfer Dávid és Ungár Terézia gyermekeként született. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. 1896-ban kapott építész diplomát, és mint az évfolyam legjobb hallgatója elnyerte a Hauszmann Alajos-jutalomdíjat. Rövid ideig Hauszmann Alajosnál dolgozott, majd állami ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Másfél évet töltött Olaszországban, főként Rómában. Ebben az időszakban festőművészettel és szobrászattal is foglalkozott. Ezután Berlinben A. Messelnél,[2] 1898-ban R. N. Shaw-nál[3] dolgozott Londonban. Még onnan küldte haza tervét a pesti – volt Valeró gyár előtti térre elképzelt – zsinagóga tervpályázatára, amellyel harmadik díjat nyert. Ugyancsak harmadik díjat nyert aztán itthon a közoktatási minisztérium pályázatán.

1899-ben tért haza. A Bárd Zeneműkereskedés (Kossuth Lajos u. 4.) belső berendezése volt az első munkája 1900-ban. 1902–1904 között épültek fel Lajta első házai, a hűvösvölgyi villa (a Völgy utcában), a szírmai gazdaság kastélya (Borsod megyében) és a zentai tűzoltókaszárnya. Korai műveire nagy hatással volt Lechner Ödön, akinek első korszakában a követője volt. Személyes kapcsolatuk több közösen elkészített tervben is kifejezésre jutott (pl. A Kozma utcai izraelita temető[4] Schmidl sírboltja vagy egy kastély Szirma községben (ez utóbbit 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották).

1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A Malonyai Dezső villája a XIV. kerületben 1905–1907 között (ma a román kultúrintézet) az angol lakóházak szabad belső térelrendezését egyesíti a magyar népi építészetből származó formanyelvekkel. Első középületeire, a Zsidó Vakok Intézetére (1905–1908. Budapest XIV., Mexikói út 60.) és a Chevra Khadisa Szeretetházra (1909–1911. Budapest XIV., Amerikai út 57., ma: Országos Idegsebészeti Klinikai Intézet) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, mozgalmas tömegkialakítás és egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti-, részben vallási ihletésű ornamentika társul. 1908-ban tervezett épületei, a Parisiana mulató a Budapest VI. kerület, Paulay Ede utca 35. szám alatt és a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalozója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak.

Sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 3 jobb-74-41. Kozma Lajos alkotása

1909 után tervezett épületeire az egyszerű, „geometrizált és monumentális forma a jellemző. Azonban sohasem mondott le az ornamentika alkalmazásáról, egyéni módon absztrahált, jórészt népművészeti eredetű díszítőmotívumai a homlokzatok szerkezeti vagy funkcionális szempontból jelentős felületeit emelik ki”.[5] Ezen időszak legjelentősebb alkotásai: a Budapest VIII., Vas utca 9–11. alatti Kereskedelmi Iskola (régen: Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola) épülete, a Rózsavölgyi-ház (Budapest V., Szervita tér 5.), a Budapest VIII., Népszínház utca 19. sz. bérház, valamint a volt Erzsébetvárosi Bank (Budapest, Rákóczi út 18.).

Az 1913–14-ben (Budapest XIV., Cházár András utca 10.) tervezett Pesti Izraelita Hitközség Alapítvány Gimnáziumát (ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) Hegedűs Ármin fejezte be 1923-ban. 1911–1914 között – Szabó Ervinnel együttműködve – a Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet tervein dolgozott. A méreteit és kulturális céljait tekintve is rendkívüli épület a háború kitörése miatt nem valósulhatott meg. Több mint harminc síremléket is tervezett, ezek a Kozma utcai és Salgótarjáni utcai zsidó temetőben állnak.

Súlyos betegsége következtében fiatalon, 1920. október 12-én Bécsben hunyt el. Hamvait a Rákoskeresztúri zsidó temető (X., Kozma u. 6.) 3/J-74-41 sz. sírjában helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Kozma Lajos, egykori tanítványa és munkatársa tervezte, aki 1910 és 1913 között dolgozott az irodájában. A Lajta-iroda munkatársai voltak még 1902-1903 körül Málnai Béla, 1905-ben Sárkány (Schweiger) István, 1905-1909 körül Löffler Béla és Szendrői (Schlusseck) Dezső, 1911-től Tálos Gyula, továbbá még Román Miklós, Szőke Imre és Nagy Sándor (nem tévesztendő össze a festővel). Kozma Lajos és Tálos Gyula Lajta épületornamentikájának kialakításában játszott döntő szerepet.

Házastársa Káldor Klára volt.[6]

Alkotásai

[szerkesztés]

Épületek

[szerkesztés]

Síremlékek

[szerkesztés]

A nagyobb épületeken kívül Lajta számos síremléket tervezett. Ezek közül napjainkban a következők azonosíthatóak be:[15]

Salgótarjáni utcai zsidó temető

[szerkesztés]

Cím: 1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6.

  • 1904 k.: Lederer Béla síremléke
  • 1908: Bródy József és családja síremléke
  • 1908: Guttmann Emil és családja síremléke
  • 1908 k.: Beimel Jakab és felesége, Sauer Cecília síremléke
  • 1909: Sváb Jakab fiai és családjuk síremléke
  • 1910 k.: Deutsch Frigyesné Bodansky Hermina síremléke
  • 1913: Herzman Bertalan síremléke
  • 1913 k.: kántorjánosi Mándy Ignác síremléke
  • 1914: gavosdiai Sváb Sándor síremléke
  • 1914: szászbereki báró Kohner család síremléke
  • 1918: Bacher Vilmos síremléke

Kozma utcai izraelita temető

[szerkesztés]

Cím: 1108 Budapest, Kozma utca 6.

  • 1902–1904 (vagy 1906–1907). Gries család sírja[16]
  • 1902–1904. Schmidl család sírja[17][18]
  • 1903 k.: Leitersdorfer Dávidné Ungár Teréz és Leitersdorfer Dávid síremléke
  • 1904: Schmidl Sándor és Schmidl Sándorné Holländer Róza síremléke
  • 1904 k.: Epstein Sándor és családja síremléke
  • 1906-1908: özv. Griesz Benjáminné sz. Weisz Anna és családja síremléke
  • 1907 k.: Steiner Zsigmondné Leitersdorfer Sarolta síremléke
  • 1908: Schwarcz Lajos és családja síremléke
  • 1908: Greiner Emánuel és családja síremléke
  • 1910 k.: Mezey Albert síremléke
  • 1911: Szabolcsi Miksáné síremléke
  • 1911–1912: Deutsch Zsigmond és neje Stauber Borbála síremléke
  • 1912: Kudelka Jakab síremléke
  • 1912: A régi Váci úti zsidó temetőből exhumált halottak síremléke
  • 1912 k.: Steiner Zsigmond síremléke
  • 1913: Lukács Zsigmond síremléke
  • 1913: A régi Váci úti temetőből exhumált 1848-49-es pesti zsidó honvédek síremléke
  • 1913: Klein Nándor és családja síremléke
  • 1913 k.: Mezey Ede és felesége Mezey Laura síremléke
  • 1913 k.: Vágó Mihályné és Vágó Mihály síremléke
  • 1914: Káldor Lacika síremléke
  • 1914: Propper Samu és családja síremléke
  • 1918 k.: Lamm Mór és családja síremléke

Egyéb temetőkben

[szerkesztés]
  • 1908 k.: Hirsch Józsefné Herman Jozefa síremléke – dátum és helyszín bizonytalan
  • 1913: Klein Mór síremléke – ismeretlen helyen
  • 1913: Herman Lipótné síremléke – ismeretlen helyen
  • 1913: sztapári Récsey Ede családjának síremléke – Kula (ma Szerbia), zsidó temető

Első elhelyezési tervpályázat (I. díj), 1911.
Nemzeti Színház távlati kép
Elhelyezési helyszínrajz Helye (Astoria) 2009-ben

Egyéb pályázatok

[szerkesztés]
  • 1898. Lipótvárosi zsinagóga pályázat. III. díj.[19]
  • 1899. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde palotájának pályaterve.[20]
  • 1901. Zágrábi Posta- és Távírda-igazgatóság székházának pályaterve[21]
  • 1901. Honvéd téri zsidó imaház pályázat. I. díj
  • 1901–1902. Kossuth-mauzóleum, Telcs Edével és Tóth Istvánnal
  • 1901–1902. Vörösmarty Mihály szobra, Róna Józseffel
  • 1901–1902. Erzsébet királyné-emlékmű, Róna Józseffel[22]
  • 1902. Szent Gellért-szobor
  • 1903. A Rákoskeresztúri zsidó temető árkádjainak pályaterve. I. díj[23][24]
  • 1903. Pozsonyi Posta és távírda épülete, Lechner Ödönnel[25]
  • 1905. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium épületének pályaterve. III. díj[26]
  • 1911. Fővárosi Könyvtár és Művelődési Központ
  • 1911. Községi nyilvános könyvtár és közművelődésügyi intézet tervpályázat. II. díj[27]
  • 1911. A budapesti Nemzeti Színház elhelyezési tervpályázata. I. díj
  • 1912. Budai zsinagóga épületének tervpályázata. I. díj.[28]
  • 1912. Új Nemzeti Színház épületének tervpályázata. IV. díj[29]
  • 1913. Magyar Kereskedelmi Csarnok tervpályázat. Megvétel.[30]

Szakírói tevékenysége

[szerkesztés]
  • Der Schöpfer der modernen ungarischen Baukunst (Bildende Künstler, Bécs. 1911)
  • A temető művészete (Magyar Iparművészet, 1914)

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Vakok Intézete 1905-1908 Bp. XIV., Mexikói u. 60.
    Vakok Intézete 1905-1908
    Bp. XIV., Mexikói u. 60.
  • Vakok Intézete 1905-1908 Bp. XIV., Mexikói u. 60.
    Vakok Intézete 1905-1908
    Bp. XIV., Mexikói u. 60.
  • Újszínház 1908-1909 Bp. VI., Paulay Ede u. 35.
    Újszínház 1908-1909
    Bp. VI., Paulay Ede u. 35.
  • Újszínház kapu részlet Bp. VI., Paulay Ede u. 35
    Újszínház kapu részlet
    Bp. VI., Paulay Ede u. 35
  • Idegsebészeti Klinika 1909-1911 Bp. XIV., Amerikai u. 57.
    Idegsebészeti Klinika 1909-1911
    Bp. XIV., Amerikai u. 57.
  • Idegsebészeti Klinika 1909-1911 Bp. XIV., Amerikai u. 57.
    Idegsebészeti Klinika 1909-1911
    Bp. XIV., Amerikai u. 57.
  • Szakközépiskola. 1909–1912 Bp. VIII.. Vas u. 9–11.
    Szakközépiskola. 1909–1912
    Bp. VIII.. Vas u. 9–11.
  • Szakközépiskola Bp. VIII., Vas u. 9–11.
    Szakközépiskola
    Bp. VIII., Vas u. 9–11.
  • Rózsavölgyi-ház, 1910–1912 Bp. V., Szervita tér 5.
    Rózsavölgyi-ház, 1910–1912
    Bp. V., Szervita tér 5.
  • Rózsavölgyi-ház. 1910–1912 Bp. V., Szervita tér 5.
    Rózsavölgyi-ház. 1910–1912
    Bp. V., Szervita tér 5.
  • Bérház 1911–1912 Bp. VIII., Népszínház u. 19.
    Bérház 1911–1912
    Bp. VIII., Népszínház u. 19.
  • Bérház 1911–1912 Bp. VIII., Népszínház u. 19.
    Bérház 1911–1912
    Bp. VIII., Népszínház u. 19.
  • Ma: Gázművek épülete 1911–1912 Bp. VII., Rákóczi u. 18.
    Ma: Gázművek épülete 1911–1912
    Bp. VII., Rákóczi u. 18.
  • Ma: Gázművek épülete. Részlet Bp. VII., Rákóczi u. 18.
    Ma: Gázművek épülete. Részlet
    Bp. VII., Rákóczi u. 18.
  • Radnóti gimnázium 1913–1914 Bp. XIV., Cházár A. u. 10.
    Radnóti gimnázium 1913–1914
    Bp. XIV., Cházár A. u. 10.
  • Radnóti gimnázium részlet Bp. XIV., Cházár A. u. 10.
    Radnóti gimnázium részlet
    Bp. XIV., Cházár A. u. 10.
  • A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete
    A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete
  • A Salgótarjáni utcai zsidó temető beomlott kupolájú ravatalozó épülete
    A Salgótarjáni utcai zsidó temető beomlott kupolájú ravatalozó épülete

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Nagy, i. m., 76–77. o.
  2. ↑ A. Messel (1853–1909) német építész.A historizmus idejében kezdte működését, de áruházai a modern építészet úttörő alkotásai.
  3. ↑ R. N. Shaw (1831–1912) angol építész, a modern angol lakásépítészet úttörő mestere.
  4. ↑ Séta a Kozma utcai zsidó (izraelita) temetőben.. [2011. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 3.)
  5. ↑ Csáki Tamás: Lajta Béla (ARTPORTAL)
  6. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1929/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  7. ↑ Lajta Béla Virtuális archívum. [2017. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 26.)
  8. ↑ Malonyai villa átalakítás előtt 1908-ban. [2007. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
  9. ↑ Pesti Izraelita Szeretetház 1911-ben. Magyar Építőművészet 1911.IX. évf. 6.sz[halott link]
  10. ↑ Europa Nostra-érem két magyar műemlék helyreállításáért, nefmi.gov.hu – 2007. április 26.
  11. ↑ Európa Nostra-érem 1997[10]
  12. ↑ VIII. ker. Vas utcai felső kereskedelmi iskola homlokzata. Magyar Építőművészet.1909. VII. évf. 11. sz.[halott link]
  13. ↑ https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/pesti-chevra-kadisa-menedekhaza-es-felnott-vakok-otthona
  14. ↑ https://www.kitervezte.hu/epuletek/egeszsegugy/amerikai-uti-szeretetkorhaz-zsinagoga
  15. ↑ Archivált másolat. [2022. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  16. ↑ https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11315
  17. ↑ Lechner Ödönnel együtt
  18. ↑ Schmidl-család sírja
  19. ↑ Archivált másolat. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  20. ↑ Archivált másolat. [2021. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  21. ↑ Archivált másolat. [2022. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  22. ↑ Erzsébet-emlékmű modellfotó (Magyar Építőművészet 1903/I/6.)[halott link]
  23. ↑ Archivált másolat. [2022. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  24. ↑ A X. ker. Izraelita temető Árkád sírjának pályázata (Magyar Építőművészet 1903/I./12)[halott link]
  25. ↑ Pozsonyi posta és távírda épület homlokzata (Magyar Építőművészet 1903/I.7.)[halott link]
  26. ↑ Archivált másolat. [2021. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  27. ↑ Községi nyilvános könyvtár és közművelődésügyi intézet távlati képe. Magyar Építőművészet 1911. IX. évf. 8. sz.[halott link]
  28. ↑ Archivált másolat. [2019. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  29. ↑ A budapesti Nemzeti Színház távlati képe. Magyar Építőművészet 1913. XI. évf. 1.sz[halott link]
  30. ↑ Magyar Kereskedelmi csarnok távlati kép. Magyar Építőművészet. 1913. XI. évf. 5.sz[halott link]

Források

[szerkesztés]
Bp. VIII., Vas u. 9–11. Szakközépiskola (részlet)

További információk

[szerkesztés]

Könyvek, cikkek

[szerkesztés]
  • Nádai Pál: Lajta Béla életműve In: Ars Una, 1924
  • Vámos Ferenc: Lajta Béla In: Magyar Építőművészet, 1956
  • Vámos Ferenc: Lajta Béla, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970
  • Gerle János–Csáki Tamás: Lajta Béla, Holnap Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-3490-40-2 (Az építészet mesterei sorozat)
  • Nádas Pál: Magyar és magyar zsidó történelem – Lajta Béla és Lovag Wechselmann Ignác szecessziós épületében, Múlt és Jövő Alapítvány, 2024

Elektronikus cikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lajta_Béla&oldid=27427255”