Lazúrcinege
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Lazúrcinege Kirgizisztánból |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Cyanistes cyanus (Pallas, 1770) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lazúrcinege témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Lazúrcinege témájú médiaállományokat. |
A lazúrcinege (Cyanistes cyanus vagy Parus cyanus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a cinegefélék (Paridae) családjába és a Cyanistes madárnembe tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Rendszerezés [szerkesztés]
Habár egyes szakértői vélemények szerint a Cyanistes madárnem csak a Parus nem alneme, az Amerikai Ornitológusok Szövetsége (American Ornithologists' Union) a Cyanistes-t külön madárnemként kezeli. Ezt a feltevést alátámasztani látszanak a mitokondriális DNS cytochrome b génszakaszának analízise során elért eredmények is, ráadásul feltételezik, hogy talán más cinegefélékkel sem mutatnak olyan szoros rokonságot, mint azt elsőre gondolták. Egyes rendszerezők a Parus nembe sorolják Parus cyanus néven.
Előfordulása [szerkesztés]
Az Amur-vidéktől nyugat felé, Közép-Ázsia, Oroszország és Kelet-Európa dús aljnövényzetű lombhullató erdeinek, folyó menti fűzeseinek és bozótosainak gyakori fészkelője. Nem vándormadár, költőterületén állandó. Habár egészen Franciaországig és Hollandiáig is elkóborolhat, hazánkban az utóbbi időben csak a kék cinegével alkotott hibridjét regisztrálták mindössze két alkalommal (1988-ban és 1989-ben). Alfred Brehm Az állatok világa c. művében eképpen számol be a Magyarországon látott lazúrcinegékről: "A lazúrcinege Magyarország egyik legritkább madara. Téli vendég, amely eddig kimutathatólag csak a ma Szlovákia területén található Bártfán fordult elő. Dr. Mihalovita Sándor látta itt először, 1876 március havában, majd 1882-ben, amikor újból jelentkezett, néhány példányt el is ejtett s ezeket a Magyar Nemzeti Múzeum gyüjteményének ajándékozta, ahol ezek mai napig is megvannak. Bártfán akkor kivételesen sok mutatkozott. Október 25-én 6 db, 29-én 5 db, majd utoljára november 7-én 6 db."
Alfajai [szerkesztés]
- Cyanistes cyanus cyanus
- Cyanistes cyanus hyperriphaeus
- Cyanistes cyanus koktalensis
- Cyanistes cyanus tianschanicus
- Cyanistes cyanus yenisseensis
- Cyanistes cyanus flavipectus
Megjelenése [szerkesztés]
Testmérete megegyezik a kék cinegéével, ám farka valamivel hosszabb hazai rokonánál. A lazúrcinege a többi cinegefajénál sokkal világosabb, kék-fehér tollazata más fajokéval összetéveszthetetlen. Sapkája és egész alsó fele tiszta fehér. Gallérvonalban és a szemén keresztül keskeny sötétkék sáv húzódik a tarkóig. Hátoldala szürkéskék; sötétkék szárnyán széles, fehér sáv található. Melle közepén feltűnő sötétkék folt díszeleg. Szeme koromfekete, lábai szürkéskékek. Mindkét nem egyforma. A fiatal egyedek sapkája, szárnya és hátoldala is szürkésebb, mint a felnőtt példányoké. A kék cinege és a lazúrcinege közös, kék sapkás hibridjét ("Parus × pleskei") sokáig külön fajnak hitték.
Életmódja [szerkesztés]
Viselkedése [szerkesztés]
Rendkívül élénk madár, környezetének egyetlen változása sem kerülheti el a figyelmét. Élelem utáni keresgélés közben akrobatikus mozdulatok egész tárházával - sokszor fejjel lefelé ügyeskedve - kápráztatja el az őt figyelőt. Ha megzavarják, fészkét agresszíven csivitelve védi. A párzási időszakban, de már a párválasztás után a hím az első tojások lerakásáig rendszeresen eteti párját. Röpképe hullámzó.
Táplálkozása [szerkesztés]
Tavasztól őszig előszeretettel fogyaszt különféle rovarokat, pókokat és más gerincteleneket. Bámulatos ügyességgel, sokszor fejjel lefelé függeszkedve kutat táplálék után a fák kérgének repedéseiben. Télen magokat és bogyókat keresgél, más cinegefajokkal összeverődve gyakori vendég a mesterséges madáretetőknél.
Szaporodása [szerkesztés]
10-12 vörösesbarna pettyekkel tarkított tojását faodvakba rakja, a költési idő 13-14 nap. (Megfelelő körülmények között akár 14-15 tojást is rakhat fészekaljanként.) A fiókák, melyeket mindkét szülő etet, 17-20 napos korukban válnak röpképessé. A lazúrcinege élőhelyén stabil állománnyal rendelkezik, védelemre nem szorul.
Hangja [szerkesztés]
Hívóhangjai a kék cinegééhez hasonlítanak. Hangos és rövid éneke a más énekesekétől megkülönböztethető "csi-csi-csrui csi-csi-csrui", mely első hallásra a kék cinege és a búbos cinege hangjainak egyvelege.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. november 1.)
- ITIS szerinti rendszerbesororlása. (Hozzáférés: 2011. november 1.)
- Vincent van der Spek - Tripreports
- Az Oiseaux.net lazúrcinege-leírása
- BirdLife International
- Brehm: Az állatok világa Magyar Elektronikus Könyvtár
- R.T.Peterson, G.Mountfort, P.A.D.Hollom: Európa Madarai (1972)
- P.Grant, K.Mullarney, L.Svensson, D.Zetterström: Madárhatározó (2005)
- Dr.Gottfried Mauersberger: Urania Állatvilág - Madarak (1972)
Média [szerkesztés]
Képek [szerkesztés]
- Azúr szárnyak
- A kazahok is büszkék lazúrcinegéikre
- Zsákmánnyal
- Azúrkék drágakő Vincent van der Spek képei az OrientalBirdImages.org-ról
- Graham Catley természetfotós képei a lazúrcinkéről
