Lazúrcinege

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Lazúrcinege
Lazúrcinege Kirgizisztánból
Lazúrcinege Kirgizisztánból
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Cinegefélék (Paridae)
Nem: Cyanistes
Faj: C. cyanus
Tudományos név
Cyanistes cyanus
(Pallas, 1770)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Lazúrcinege témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lazúrcinege témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lazúrcinege témájú kategóriát.

A lazúrcinege (Cyanistes cyanus vagy Parus cyanus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a cinegefélék (Paridae) családjába és a Cyanistes madárnembe tartozó faj.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár egyes szakértői vélemények szerint a Cyanistes madárnem csak a Parus nem alneme, az Amerikai Ornitológusok Szövetsége (American Ornithologists' Union) a Cyanistes-t külön madárnemként kezeli. Ezt a feltevést alátámasztani látszanak a mitokondriális DNS cytochrome b génszakaszának analízise során elért eredmények is, ráadásul feltételezik, hogy talán más cinegefélékkel sem mutatnak olyan szoros rokonságot, mint azt elsőre gondolták. Egyes rendszerezők a Parus nembe sorolják Parus cyanus néven.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amur-vidéktől nyugat felé, Közép-Ázsia, Oroszország és Kelet-Európa dús aljnövényzetű lombhullató erdeinek, folyó menti fűzeseinek és bozótosainak gyakori fészkelője. Nem vándormadár, költőterületén állandó. Habár egészen Franciaországig és Hollandiáig is elkóborolhat, hazánkban az utóbbi időben csak a kék cinegével alkotott hibridjét regisztrálták mindössze két alkalommal (1988-ban és 1989-ben). Alfred Brehm Az állatok világa c. művében eképpen számol be a Magyarországon látott lazúrcinegékről: "A lazúrcinege Magyarország egyik legritkább madara. Téli vendég, amely eddig kimutathatólag csak a ma Szlovákia területén található Bártfán fordult elő. Dr. Mihalovita Sándor látta itt először, 1876 március havában, majd 1882-ben, amikor újból jelentkezett, néhány példányt el is ejtett s ezeket a Magyar Nemzeti Múzeum gyüjteményének ajándékozta, ahol ezek mai napig is megvannak. Bártfán akkor kivételesen sok mutatkozott. Október 25-én 6 db, 29-én 5 db, majd utoljára november 7-én 6 db."

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cyanistes cyanus cyanus
  • Cyanistes cyanus hyperriphaeus
  • Cyanistes cyanus koktalensis
  • Cyanistes cyanus tianschanicus
  • Cyanistes cyanus yenisseensis
  • Cyanistes cyanus flavipectus

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testmérete megegyezik a kék cinegéével, ám farka valamivel hosszabb hazai rokonánál. A lazúrcinege a többi cinegefajénál sokkal világosabb, kék-fehér tollazata más fajokéval összetéveszthetetlen. Sapkája és egész alsó fele tiszta fehér. Gallérvonalban és a szemén keresztül keskeny sötétkék sáv húzódik a tarkóig. Hátoldala szürkéskék; sötétkék szárnyán széles, fehér sáv található. Melle közepén feltűnő sötétkék folt díszeleg. Szeme koromfekete, lábai szürkéskékek. Mindkét nem egyforma. A fiatal egyedek sapkája, szárnya és hátoldala is szürkésebb, mint a felnőtt példányoké. A kék cinege és a lazúrcinege közös, kék sapkás hibridjét ("Parus × pleskei") sokáig külön fajnak hitték.

Lazúrcinege (elöl) a kék cinegével alkotott hibridjével, "Pleske cinegéjével" (hátul)

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Viselkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendkívül élénk madár, környezetének egyetlen változása sem kerülheti el a figyelmét. Élelem utáni keresgélés közben akrobatikus mozdulatok egész tárházával - sokszor fejjel lefelé ügyeskedve - kápráztatja el az őt figyelőt. Ha megzavarják, fészkét agresszíven csivitelve védi. A párzási időszakban, de már a párválasztás után a hím az első tojások lerakásáig rendszeresen eteti párját. Röpképe hullámzó.

Táplálkozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tavasztól őszig előszeretettel fogyaszt különféle rovarokat, pókokat és más gerincteleneket. Bámulatos ügyességgel, sokszor fejjel lefelé függeszkedve kutat táplálék után a fák kérgének repedéseiben. Télen magokat és bogyókat keresgél, más cinegefajokkal összeverődve gyakori vendég a mesterséges madáretetőknél.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

10-12 vörösesbarna pettyekkel tarkított tojását faodvakba rakja, a költési idő 13-14 nap. (Megfelelő körülmények között akár 14-15 tojást is rakhat fészekaljanként.) A fiókák, melyeket mindkét szülő etet, 17-20 napos korukban válnak röpképessé. A lazúrcinege élőhelyén stabil állománnyal rendelkezik, védelemre nem szorul.

Hangja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hívóhangjai a kék cinegééhez hasonlítanak. Hangos és rövid éneke a más énekesekétől megkülönböztethető "csi-csi-csrui csi-csi-csrui", mely első hallásra a kék cinege és a búbos cinege hangjainak egyvelege.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]