Guanakó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lama guanicoe szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Guanakó
Guanakó egy New Orleans-i állatkertben
Guanakó egy New Orleans-i állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Tevealakúak (Tylopoda)
Család: Tevefélék (Camelidae)
Nem: Lama
Faj: L. guanicoe
Tudományos név
Lama guanicoe
(Statius Müller, 1776)
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Guanakó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Guanakó témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Guanakó témájú kategóriát.

Legelésző guanakó csapat

A guanakó (Lama guanicoe) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó faj.

Főleg vadon élnek: a spanyol hódítások után húsáért és bőréért vadászták, csaknem kiirtották. Manapság főleg rezervátumokban található.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A guanakó elterjedési területe: Argentína, Peru, Bolívia és Chile. Főként az Andok lankáin fordul elő, bár élőhelyének minősége és elhelyezkedése különböző.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lama guanicoe cacsilensis
  • Lama guanicoe guanicoe
  • Lama guanicoe huacanus
  • Lama guanicoe voglii

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A guanakó hossza 150-200 centiméter, farokhossza 22-25 centiméter, magassága 90-125 centiméter és testtömege 80-120 kilogramm. A finom, rövid alsó szőrzet felett levő vastag fedőszőr mélyen gyökerezik a vastag, erős bőrben, színe erős vörösesbarna. Feje keskeny; szeme nagy, feltűnő; szemhéján hosszú szempillasor van. Nyaka hosszú, vékony és egyenes. Farka viszonylag rövid, kerek és vastag, alsó része szőrtelen. Lábujja alatt keskeny, de vastag, rugalmas párnázat (sarokvánkos) található.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat társas, nappal aktív, délután indul táplálékkeresésre. Tápláléka növényekből áll. 15-20 évig élhet. Kis csoportokban járja az Andok hatalmas hegységeit. Akár 5000 méteres magasságban is megtalálható. A lámafélék közül ő jut a legmagasabbra. A fiatal hímek együtt kóborolnak és saját hárem kialakítására törekszenek. A nőstényekből és fiatal állatokból álló csapatot a legerősebb hím vezeti és védelmezi oly módon, hogy először vészjelet ad, ha legveszélyesebb ellenségüket, a pumát észleli. Majd a csorda élére állva nagyobb iramot diktál, aztán a puma és a csapat közé helyezkedik. A guanakók másik komoly ellensége a kondorkeselyű (Vultur gryphus), de ez utóbbi főleg a borjakat veszélyezteti. Ez mélyrepüléssel és erős szárnycsapásokkal a szakadékba űzi a csordát, ahol halálra zúzzák magukat és a tetemek a kondorkeselyűk tápláléka lesznek. A guanakó a hatékonyabb védekezés érdekében "társult" a nanduval. A nandu ugyanis nagyobb távolságból képes észlelni a veszélyeket és figyelmezteti a guanakót.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A guanakó ivarérettségét 1-2 éves korában éri el. A párzási időszak augusztus-szeptember között van, amikor a hímek megküzdenek a nőstényekért, s párbajra hívják ki a vezért. Harcmodoruk elég érdekes: rúgnak és harapnak, sőt gyakran gyomornedvvel köpik le az ellenfelüket. A vemhesség 345-360 napig tart, ennek végén egy, ritkábban két utód jön a világra. A kicsi születése után rögtön feláll, két óra elteltével már ugrándozik, s elég erős ahhoz, hogy a csapattal tartson. A fiatal állat 11-15 hónapig a csordában marad, majd más csordához csatlakozik.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vadon élő rokona a vikunya, míg háziasított rokonai a láma és az alpaka.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]