Kontyos kígyászsas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kontyos kígyászsas
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Kígyászölyvformák (Circaetinae)
Nem: Spilornis
G.R. Gray, 1840
Faj: S. cheela
Tudományos név
Spilornis cheela
(Latham, 1790)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kontyos kígyászsas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kontyos kígyászsas témájú médiaállományokat és Kontyos kígyászsas témájú kategóriát.

A kontyos kígyászsas vagy bóbitás kígyászsas (Spilornis cheela) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába és a kígyászölyvformák (Circaetinae) alcsaládjába, azon belül a Spilornis nembe tartozó faj.

Ez a Spilornis nembe sorolt kígyászsasok legszélesebb körben elterjedt képviselője. Korábban az összes kígyászsast e faj alfajainak tartották. Ma már ezeket külön fajoknak tekintik:

Ezek mind szigeti alakok, melyek a kontyos kígyászsastól való földrajzi elkülönülés miatt alakultak önálló fajokká.

Előfordulása[szerkesztés]

A trópusi Ázsia számos alfajjal képviselt, elterjedt madara, Indiától Délkelet-Kínáig, Malajziáig és Indonéziáig fordul elő.

Zárt és ligetes erdőkben él.

Alfajai[szerkesztés]

  • Indiai kígyászsas (Spilornis cheela cheela), Észak-India
  • Dél-indiai kígyászsas (Spilornis cheela melanotis), Dél-India
  • Ceyloni kígyászsas (Spilornis cheela spilogaster), Srí Lanka
  • Andamán-szigeteki kontyos kígyászsas (Spilornis cheela davisoni), Andamán-szigetek
  • Burmai kígyászsas (Spilornis cheela burmanicus), Burma, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa
  • Dél-kínai kígyászsas (Spilornis cheela ricketti), Délnyugat-Kína, Vietnám
  • Tonkini kígyászsas (Spilornis cheela tonkinensis), Vietnám
  • Hajnani kígyászsas (Spilornis cheela rutherfordi), Hajnan
  • Tajvani kígyászsas (Spilornis cheela hoya), Tajvan
  • Rjúkjú-szigeteki kígyászsas (Spilornis cheela perplexus), a Japánhoz tartozó Rjúkjú-szigetek déli szigetei
  • Maláj kígyászsas (Spilornis cheela malayensis), Burma déli része, Thaiföld, Malajzia, Szumátra északi része
  • Batu kígyászsas (Spilornis cheela batu), Batu sziget és Szumátra déli része
  • Mentawai-szigeteki kígyászsas (Spilornis cheela sipora), Mentawai-szigetek és Sipora
  • Jávai kígyászsas (Spilornis cheela bido), Jáva és Bali
  • Bawean-szigeti kígyászsas (Spilornis cheela baweanus), Bawean sziget
  • Borneói kontyos kígyászsas (Spilornis cheela pallidus) Borneó
  • Simeulue szigeti kígyászsas (Spilornis cheela abbotti), Simeulue sziget
  • Nias szigeti kígyászsas (Spilornis cheela asturinus), Nias sziget
  • Natuna kígyászsas (Spilornis cheela natunensis), Natuna sziget, Bunguran és Billiton sziget
  • Palawani kígyászsas (Spilornis cheela palawanensis), a Fülöp-szigetekhez tartozó Palawan, Balabac és Calamian szigetek

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 75 centiméter. Egyenesen ülő, zömök, nagy fejű madár, fejének formáját meghosszabbodott tarkótollai határozzák meg. Világos vörösesbarna hasát világosabb foltok borítják, sötétebb háta is hasonló.

Röpképe jellegzetes: szárnyának elülső éle egyenes, enyhén előrehajló, hátsó éle jóval hajlottabb, farka viszonylag hosszú, többé-kevésbé egyenes végű. Feltűnő két széles, sötét faroksávja, a keskeny, sötét sáv szárnyai hátsó részén, valamint evezőtollainak fekete csúcsa.

Gyakran hallatja magas, átható és hangos "ju vííí" kiáltását.

Életmódja[szerkesztés]

A kontyos kígyászsas a sűrű trópusi erdők fakoronája alatt vadászik, de gyakran kijön a nyílt, füves pusztákra is, ilyenkor megfigyelhető siklórepülése és hallható jellegzetes hangja az utak mentén, vagy a lazán beépített területeken.

Tápláléka hüllőkből, főként kígyókból áll, ezeket döglötten is fölszedi a talajról. Olykor kisemlősöket és madarakat is elejt.

Szaporodása[szerkesztés]

A madár méretéhez képest viszonylag kis fészkét minden évben újra építi, elég magasra, egy, a törzshöz közeli elágazásba. Csak egyetlen tojást rak. A tojó egyedül kotlik, miközben a hím látja el táplálékkal. A fiókát mindkét szülő eteti.

Források[szerkesztés]