Koós Iván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Emléktáblája
Budapest
Széll Kálmán tér 3.

Koós Iván (Budapest, 1927. március 26. – Budapest, 1999. október 25.) Kossuth-díjas báb- és díszlettervező.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskola festőművész szakon folytatott (1949-1953), ahol mesterei Kmetty János és Szőnyi István voltak. Bábjátékaival, báböltözeteivel, díszleteivel szinte az egész világot bejárta, Európa csaknem minden országát, s más földrészeken is bemutatkozott, Amerikában, Ázsiában (Kína, India). 1958-ban a bukaresti, 1963-ban a varsói Nemzetközi bábfesztiválon szerepelt.

Az Építőipari és Műszaki Egyetem Rajz Tanszékén tanított 1953-1960 között. 1960-1993 között az Állami Bábszínházban, 1992-től Budapest Bábszínházban dolgozott, mint báb- és díszlettervező. 1994-1995-ben a Budapest Bábszínház igazgatója, 1995-1999 között művészeti vezetője, közben a Képzőművészeti - és a Filmművészeti Főiskolán is oktatott.

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotói művészetében a kortársakkal együtt a képzőművészet és a zene egységét kereste, naturalisztikus figurák helyett élő emberek tulajdonságaival ruházta fel a bábokat és a tárgyakat. Szívesen és sok bábfigurát készített felnőtt nézőknek szánt darabok számára is, de művészi hitvallásában (ars poetica) a gyermekeknek szánt bábszínházi előadások voltak a legigényesebbek és a legfontosabbak.

Széles skálán mozogva, a hétköznapi bábfiguráktól az abszurdig állította elő bábjait, melyeket új és újabb technikákkal vetett alá az átváltozás művészetének. Számos bábot, bábdíszletet, színházi díszletet, jelmezt tervezett és készített az egyes darabok előadásaihoz. Nemcsak jó bábszínházi előadások, hanem jó bábfilmek is születtek keze alatt, amelyeket bemutatott a Magyar Televízió vagy filmszínházak, mindez kiváló csapatmunkában, főleg az Auróra Bábegyüttes és a bábszínházi képzőművészek, színészek, rendezők összmunkája által.

Kiállításokon is szerepelt bábjaival, jelmezeivel, mintegy népszerűsíteni a bábozást.

Kiállítások (válogatás)[1][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéni[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1975 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest;
  • 1978 • Kis Galéria, Eger • Gyöngyös • Kis Galéria, Hajdúszoboszló;
  • 1979 • Tata • Törökszentmiklós • Szolnok • Mezőtúr;
  • 1980 • Szombathely • Székesfehérvár • Debrecen.

Csoportos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1999 • Vigadó Galéria, Budapest;
  • 1999-2000 • A Bábszínház 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás.

Bábszínházi munkái [1][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bartók Béla: Fából faragott királyfi (1957, marionett, Auróra együttes)
  • Joseph Haydn: Philemon és Baucis (1957, árnyjáték, Auróra együttes)
  • A fogoly katona balladája (1958, pajzsbábok, filc applikáció, Auróra együttes)
  • Ránki-Andersen: A császár új ruhája (1961, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Csilicsala csodája (1961, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Kaland a Vénuszon (1963, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Irány az Ezeregyéjszaka (1964, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Sztravinszkij-Szilágyi: Petruska (1965, botbábok, tárgykompozíciók, zsákvászon, üveg, díszlet, Állami Bábszínház)
  • Ludas Matyi (1966, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Gulliver Liliputban (1966, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Beckett: Jelenet szöveg nélkül (1966, Kísérleti Stúdió, felnőtt műsor)
  • Mrožek: Strip-tease (1966, Kísérleti Stúdió, felnőtt műsor)
  • Hókirálynő (1966, díszlet, Bartók Gyermekszínház)
  • Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba (1967, figuraterv, vegyes technika, több paravános színpadkép, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Svarc-Kardos: A sárkány (1967, színpadképterv, Állami Bábszínház)
  • János vitéz (1967, díszlet, Állami Bábszínház)
  • Csilicsala csodája (1968, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Bohóc rókák és egyéb mókák (1968, díszlet, Állami Bábszínház)
  • Bartók: A csodálatos mandarin (1969, színpadkép, pálcás botbábok, fa, különféle textil, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Brecht-Weil: A kispolgár hét fő bűne (1969, síkfigura, vászonnal kasírozott fejek, bábok, díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Tündér Lala (1969, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Übü király (1969, díszlet, Ódry Színpad, felnőtt műsor)
  • Volga vitéz (1970, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Van Itallie: Motel (1972, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Ligeti-Szilágyi: Aventures (1972, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Kodály: Háry János (1972, szekrényszínpad, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Beckett: Jelenet szöveg nélkül (1972, figura, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Y háború (1972, bábjáték, TV zenés színház)
  • János vitéz (1973, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Búsképű lovag, Falanszter (1973, díszlet-jelmez, Huszonötödik Színház)
  • Bartók-Szilágyi: Táncszvit (1973, síkfigurák, bőr, műanyag, spárga, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Szentivánéji álom (1973, díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Csongor és Tünde (1974, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Csudakarikás (1974, díszlet-jelmez, pécsi Nemzeti Színház)
  • Mozart-Urbán: Les petits riens (Kis semmiségek) (1975, színpadkép, párnafigurák, bársony, selyem, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Csizmás kandúr (1975, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Stravinsky-Szilágyi: A katona története (1976, botbáb, kézifestésű vászon, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • La valse (báb-jelmez, díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Ligeti-Szilágyi: Aventures (1976, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Klasszikus szimfónia (1976, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Oresztész (1976, díszlet-jelmez, Debrecen, szabadtéri előadás)
  • Vitéz lélek (1976, díszlet-jelmez, Veszprém, Petőfi Színház)
  • Lear király (1976, díszlet-jelmez, Huszonötödik Színház)
  • A három kismalac (1977, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Vásári bábkomédiák (1977, díszlet, Állami Bábszínház)
  • Diótörő (1978, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Hullámzó vőlegény (1978, díszlet, jelmez, Veszprém, Petőfi Színház)
  • János vitéz (1978, díszlet-jelmez, Szeged, szabadtéri játékok)
  • Jelenet szöveg nélkül II. (1979, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Csipkerózsika (1979, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • János Vitéz (1979, díszlet-jelmez, Fővárosi Operettszínház)
  • Énekes madár (1979, díszlet-jelmez, Petőfi Színház, Veszprém)
  • Muzsikus Péter (1979, díszlet-jelmez, Csiky Gergely Színház, Kaposvár)
  • Szentivánéji álom (1980, díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Berzsián (1980, jelmez, Kaposvár, Csiky Gergely Színház)
  • Cantata profana (1981, báb-díszlet, Állami Bábszínház, felnőtt műsor)
  • Berzsián és Dideki (1982, báb-díszlet, Állami Bábszínház, ifjúsági műsor)
  • Odüsszeusz a tengerek vándora (1982, báb-maszk-díszlet, Állami Bábszínház, ifjúsági műsor)
  • Kinizsi (1982, báb, MTV)
  • Tűzmadár Bródy Verával (1983, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Ördögölő Józsiás (1983, díszlet-jelmez, Csokonai Színház, Debrecen)
  • Bolondmalom (1983, díszlet, Budapest Gyermekszínház)
  • A furfangos csecsemő (1984, báb-maszk-díszlet, MTV)
  • Kalevala, ifjúsági műsor (1984, báb-díszlet, Állami Bábszínház)
  • Ördögölő Józsiás (1986, díszlet-jelmez, Várszínház, Eger)
  • Énekes madár (1988, Csokonai Színház, Debrecen)
  • Shakespeare: Vihar (1990, bábjáték, Állami Bábszínház)
  • Dzsungel könyve (1993, bábjáték, Állami Bábszínház).

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bolondmalom (díszlet)[2]
  • Kinizsi (bábok)[3]

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Auróra Bábegyüttes (alapító tag, 1954)

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Koós Iván témájú médiaállományokat.
  1. ^ a b Lista www.artportal.hu nyomán.
  2. Bolondmalom, tv-játék, 1986
  3. Kinizsi bábfilm