Klórmetán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klórmetán
Methyl Chloride.svg Chloromethane-3D-vdW.png
IUPAC-név Klórmetán
Más nevek Monoklórmetán, metil-klorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 74-87-3
PubChem 6327
EINECS-szám 200-817-4
ChEBI 36014
RTECS szám PA6300000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CH3Cl
Moláris tömeg 50,49 g/mol
Megjelenés Színtelen, édeskés szagú gáz
Sűrűség 2,3065 g/l (gázként, normálállapotban: 0 °C, 1013 mbar nyomás)[1]
1,003 kg/l (folyadékfázis, forrásponton)[1]
Olvadáspont −97,4 °C [1]
Forráspont -23,76 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 5 g/l, 20 °C[1]
Gőznyomás 4,896 bar (20 °C)
6,6 bar (30 °C)
10,9 bar (50 °C)[1]
Megoszlási hányados 0,91
Kristályszerkezet
Molekulaforma Tetraéderes
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon gyúlékony (F+),
Ártalmas (Xn),
rákkeltő (Cat. 3)[1]
R mondatok R12, R40, R48/20[1]
S mondatok (S2), S9, S16, S33[1]
Lobbanáspont -46 °C
Öngyulladási
hőmérséklet
625 °C
LD50 1800 mg/kg (patkány, szájon át)
LC50: 5,3 mg/l/4 h (inhaláció, patkány)[1]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Metán
Diklórmetán
Kloroform
Szén-tetraklorid
Fluormetán
Brómmetán
Jódmetán
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A klórmetán vagy metil-klorid a metán klórtartalmú származéka, a halogénezett szénhidrogének közé tartozik. Szobahőmérsékleten színtelen gáz, kissé édeskés szaga van. Könnyen cseppfolyósítható. Csak kis mértékben oldódik vízben, de jól oldható alkoholban és kloroformban.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyúlékony gáz. Ha meggyújtják zöldes szélű lánggal ég. Az égéstermékei a víz, a szén-dioxid és a hidrogén-klorid.

Élettani hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A metil-klorid mérgező hatású. Ha hosszabb ideig lélegzik be, akkor aluszékonyságot és látási zavarokat okozhat. Mérgezés esetén a betegen oxigénbelélegeztetést kell alkalmazni.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klórmetán előállítható metanolból sósavval:

\mathrm{CH_3{-}OH + HCl \rightarrow CH_3{-}Cl + H_2O}

Gyártják metánból is katalizátor jelenlétében végzett klórozással is. Körülbelül 90%-os termeléssel állítható elő klórmetán metán és klórgáz 9:1 arányú elegyéből, ha cérium-kloridot is tartalmazó, 450 °C-ra melegített réz(II)-klorid kontakton vezetik át.

\mathrm{CH_4 + Cl_2 \rightarrow CH_3{-}Cl + HCl}

Laboratóriumban előállítható enyhén melegített konyhasóoldatba dimetil-szulfát csepegtetésével is.

\mathrm{(CH_3)_2SO_4 + NaCl \rightarrow (CH_3)NaSO_4 + CH_3{-}Cl}

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Metilezőszerként használják (metilcsoport beépítésére O, S, N, C atomokra). Erre a célra azért nem a legalkalmasabb, mivel kisebb a reakciókészsége, mint a brómmetáné vagy a jódmetáné, illetve gáz halmazállapota miatt körülményes vele dolgozni. Elsősorban a festékiparban, egyes purinok szintézisekor és metil-cellulóz előállítására alkalmazzák. Korábban hűtőgépekben is alkalmazták, ma már toxicitása miatt erre nem használják. Felhasználják műanyagok, szilikonok előállítására is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
  • Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j A klórmetán vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 14. (JavaScript szükséges) (németül)