Kisvár
| Kisvár (Hradisko) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1264 |
| Polgármester | Stanislava Kellnerová |
| Irányítószám | 059 71 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | KK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 96 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 840 m |
| Terület | 2,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 25″, k. h. 20° 31′ 20″49.056944°N 20.522222°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 25″, k. h. 20° 31′ 20″49.056944°N 20.522222°E | |
| Kisvár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisvár (1899-ig Hradiszkó, szlovákul: Hradisko, németül: Kontschöfchen/Kuntschebchen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. 2011-ben 101 szlovák lakosa volt.
Fekvése
Késmárktól 13 km-re délkeletre fekszik.
Története
1264-ben "Vizoka" alakban említik először. A 13. században Lőcse városának jobbágyfaluja. 1317-ben "villa Friderici", 1328-ban "Friderichsdorff" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1605-ben 3 ház állt a településen. 1667-ben 6 portája volt. 1787-ben 18 házában 111 lakos élt. 1828-ban 21 háza volt 159 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később Poprád és Késmárk üzemeiben dolgoztak.
Vályi András szerint "HRADISKO. Kundsepkhen. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Lőcse Városa, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Lőtsétől nem meszsze, Durándnak filiája, határja köves, és a’ záporok járják, árpát, és zabot is középszerűen terem. " [2]
Fényes Elek szerint "Hradiszkó, (Kuntschebchen), tót falu, Szepes vmegyében, Lőcséhez éjszak-nyugotra egy mfldnyire: 122 kath., 37 evang. lak. F. u. Lőcse." [1]
1910-ben 181, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
2001-ben 104 szlovák lakosa volt.
Nevezetességei
Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1937 és 1944 között épült.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
Késmárk (Kežmarok) | ||
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec) |  | |
