Ugrás a tartalomhoz

Kistorboszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 13:22-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Kistorboszló (Trebostovo)
A Révayak reneszánsz kastélya
A Révayak reneszánsz kastélya
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rangközség
Első írásos említés1262
PolgármesterIvan Trimaj
Irányítószám038 41
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámMT
Népesség
Teljes népesség600 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság471 m
Terület13,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 29″, k. h. 18° 51′ 41″49.024700°N 18.861300°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 29″, k. h. 18° 51′ 41″49.024700°N 18.861300°E
Kistorboszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistorboszló témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kistorboszló (szlovákul Trebostovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 10 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A község területén már az időszámítás előtt a puhói kultúra megerősített települése állt, majd ezt felhasználva a kelták építettek kisebb várat itt. A mai települést 1261-ben "terra Treboztou" néven Tarnó szomszédságában említik először. 1267-ben "Turbuztou", 1309-ben "Tribuzlow", 1383-ban "Kystorbozlo", 1389-ben "Torbozlo", 1391-ben "Tribozlo" néven szerepel a korabeli forrásokban. Kezdetben területe királyi birtokként a zólyomi várispánsághoz, majd 1267-től rövid ideig az árvai várispánsághoz tartozott. Ezután hosszú ideig nem szerepel az írott forrásokban. Következő említése 1360-ban történik, amikor a necpáli és gyulafalvi uradalom részeként Szerafin István fiainak birtoka, majd Szerafin Jánosé, akinek 1381-ben bekövetkezett halála után Mária királynőre szállt. A királynő 1383-ban "Kystorbozlo" falut a liptói Soldó Egyed fiainak Jánosnak és Mártonnak adta. Az adomány és a tulajdonosok tiltakozása ellenére azonban még 1389-ig királyi birtok maradt mint Szklabinya várának tartozéka. Ekkor Luxemburgi Zsigmond és Mária házassága után újabb adományozás révén került jogos birtokosaihoz. A falu Szent Péter tiszteletére szentelt temploma a 14. század közepén épült gótikus stílusban. Eddig nem tisztázott körülmények között a 15. században nagyselmeci nemesek birtoka lett. 1488-ban részben Blatnica várának tartozéka, részben a Révay családé lett. 1545-ben tűnik fel a Révayak helyi ágának első tagja Torboszlói István. 1715-ben 28 portája adózott. 1785-ben 78 házában 551 lakos élt. 1828-ban 69 háza és 516 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel, gyógyolaj készítéssel foglalkoztak. A 19. században jellemzően agrártelepülésnek számított.

Vályi András szerint "TREBOSZTO. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Révay Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Szent Péterhez 527közel, mellynek filiája; ékesíti e’ helységet hármas kastéllya; földgye jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája van, piatza Mosóczon, és Sz. Mártonban; gyümöltsössei szépek."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Trebosztó, tót falu, Thurócz vmegyében, 175 kath., 337 evang., 4 zsidó lak. Sok legelő és gyümölcs, 3 kastély. Nevezetes egy a hegy tetején lévő taváról. F. u. a Révay család. Ut. p. Th. Zsámbokrét." [1]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. A második világháború alatt lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.

Népessége

1910-ben 421 lakosából 403 szlovák, 15 magyar és 3 német volt.

2001-ben 458 lakosából 454 szlovák volt.

2011-ben 487 lakosából 479 szlovák volt.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Külső hivatkozások