Ugrás a tartalomhoz

Kishalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 10., 20:06-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (forrás szakasz címének javítása AWB)
Kishalom (Malé Straciny)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
Első írásos említés1573
PolgármesterTatiana Káššayová
Irányítószám990 01
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség151 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
Terület6,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 13′, k. h. 19° 25′Koordináták: é. sz. 48° 13′, k. h. 19° 25′
Kishalom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishalom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kishalom (1899-ig Kis-Sztraczin, szlovákul: Malé Straciny) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

Nagykürtöstől 7 km-re keletre található.

Története

1236-ban említik először. Eredetileg a honti királyi váruradalomhoz tartozott, melyet II. András magyar király Detrének, a Balassák ősének adományozott, az adományt 1236-ban IV. Béla magyar király is megerősített. A 15. században, 1439-ig, Salgai Miklós birtoka, majd a 16. század közepéig a szécsényi uradalom része volt. 1548-ban Balassa Imre és Jánosé, 1554 és 1594 között a török hódoltsághoz tartozott, 1598-ban Balassa Zsigmond volt a földesura, 1660-ban pedig Balassa Imre és ezután a divényi váruradalom része. A 17. század első felében teljesen elnéptelenedett és csak az 1670-es években telepítették újra, amikor is területe megoszlott a divényi és a kékkői váruradalom között. 1828-ban 31 házában 240 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Bányája a 19. században nyílott és ez új munkát adott az itt lakóknak.

Fényes Elek szerint "Kis-Sztraczin, tót falu, Nógrád vmegyében, 358 többnyire evang. lak. A kékkői urad. tartozik. Ut. p. Szakál." [1]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 300, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 130 lakosából 128 szlovák volt.

2011-ben 149 lakosából 139 szlovák.

Források

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások