Kisgaram
Kisgaram (Hronec) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Breznóbányai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1357 | ||
Polgármester | Bohuslav Nemky | ||
Irányítószám | 976 45 | ||
Körzethívószám | 048 | ||
Forgalmi rendszám | BR | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1146 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 488 m | ||
Terület | 35,15 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Kisgaram weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgaram témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ad/Hronec.jpg/80px-Hronec.jpg)
Kisgaram (1886-ig Rónicz, szlovákul: Hronec németül: Rhonitz) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése
Breznóbányától 8 km-re nyugatra a Fekete-Garam partján fekszik.
Története
A települést egy Pál nevű királyi erdőóvó alapította, aki egyúttal első bírája is lett. 1357-ben "Hronecz" alakban említik először, a zólyomlipcsei váruradalomhoz tartozott. 1390-ben "Horonecz", 1405-ben "Plantatio Pauli", 1424-ben "Kysgaran", 1547-ben "Ranitz" néven szerepel írott forrásokban. Bár mai magyar neve már a 15. században is szerepel, a 19. században általában "Rhonic" írásmóddal említették.
1527 után területén vasércet találtak és vashámor kezdte meg itt működését. 1580-ban az addig magánkézben levő üzemet a bányakamara vette át, majd 1602-ben a bánya is a kamaráé lett. A vasgyártás a 17. század második felétől indult be és különösen az 1740-es évek után az új vasolvasztó megépítése után fejlődött ugrásszerűen. Az új kohó heti nyersvas termelése elérte a 90 bécsi mázsát.
1795-ben új nagyolvasztó épült, majd 1804-ben megépült a második is, melyenek termelése 220-440 bécsi mázsa volt. Ez volt a Garami vasművek kialakulásának kezdete, melyhez számos környező település vaskohói tartoztak. 1828-ban Kisgaramnak 154 háza volt 1193 lakossal. Az 1860-as évek gazdasági válságának hatására az itteni vastermelés is visszaesett. 1883-ban megszüntették a garami nagyolvasztót, csak a vasüzem maradt meg.
1919-ben az állam vásárolta meg és 1922-23-ban modernizálták. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 1460 lakosából 1305 szlovák és 33 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 1904 lakosából 1645 szlovák, 149 magyar, 89 német és 20 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 1785 római katolikus, 95 evangélikus és 12 izraelita vallású volt.
1900-ban 2244 lakosából 1572 szlovák, 547 magyar és 82 német anyanyelvű volt.
1910-ben 2145 lakosából 1661 szlovák, 426 magyar, 39 német és 19 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 2002 lakosából 1944 csehszlovák, 22 magyar, 14 zsidó és 6 német volt. Ebből 1875 római katolikus, 99 evangélikus és 18 izraelita vallású volt.
1930-ban 2091 lakosából 2035 csehszlovák és 24 magyar volt.
1991-ben 1225 lakosából 1187 szlovák és 3 magyar volt.
2001-ben 1157 lakosából 1128 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 1220 lakosából 1001 szlovák, 20 cigány, 1 magyar és 189 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei
- Szent Kelemen tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1826-ban épült.
- Szentháromság kápolnája 1937-ből származik.
- 1795-ben vasgyárat alapítottak a településen, ahol Közép-Európa első öntöttvas hídját is gyártották. A hidat a településen 1810-ben állították fel.
- Fekete-garami erdei kisvasút.
Neves személyek
- Itt született 1841. október 6-án Szécsi Zsigmond erdőmérnök, erdészeti és vadászati szakíró.
- Itt született 1871. július 19-én Szokolyi Alajos, többszörös magyar bajnok, olimpiai bronzérmes atléta, a Magyar Atlétikai Szövetség egyik megalapítója.
- Itt született 1887. november 17-én Schoen Arnold művészettörténész, a Fővárosi Levéltár főlevéltárnoka, a fővárosi emlékművek felügyelője, a Kiscelli Múzeum igazgatója.
- Itt született 1924. május 27-én Ladislav Chudík, szlovák színész, a Kórház a város szélén című tévésorozat Sova doktora.
Források
- 650 ročný Hronec v spomienkach
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal