Szokolyi Alajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerzett érmek
Alajos szokolyi.jpg
Szokolyi Alajos
Magyarország színeiben
Atlétika
Olimpiai játékok
bronz
Athén, 1896
100 m
Magyar bajnokság
arany
1896
100 yard

Szokolyi Alajos vagy Szokoly Alajos (szlovákul: Alojz Sokol) (Rónic, 1871. június 19.Bernece, 1932. szeptember 9.) olimpiai bronzérmes atléta, sportmecénás.

Több forrás szerint ő volt Magyarország első olimpiai érmes sportolója.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovák szülők gyermeke volt, három éves korától keresztapja (Schőn Alajos) ipolysági házában nevelkedett. Itt végezte az elemit, majd gimnáziumi tanulmányait Besztercebányán és Léván. Az ipolysági réten készült a versenyekre. A budapesti egyetem orvosi karán tanult, amikor 1890-ben a Budapesti Atlétikai Club tagja lett.

Háromszoros magyar csúcstartó, 1896-ban Magyarország és Csehország 100 yardos síkfutóbajnoka. Az 1896-os athéni olimpián 100 méteres síkfutásban harmadik, hármasugrásban pedig negyedik helyezett lett.

1897-ben ő kezdeményezte, hogy alakuljon meg a Magyar Atlétikai Szövetség (eredeti nevén Magyar Athletikai Szövetség). A sportág hazai fejlesztése érdekében számos díjat tűzött ki. Több sportegyesület alapító tagja és az Országos Torna- és Sportbizottság titkára volt. Az 1920-as években a Magyar Atlétikai Szövetség társelnöke volt, az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Olympiai Társaság.

Hont vármegye főlevéltárosa volt. Az első világháború után birtokára vonult vissza. Bernecei kastélyát valóságos sportmúzeummá alakította.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szülőfalujában a tiszteletére maratoni versenyt rendeznek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]