Kis hattyú
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft
|
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Cygnus columbianus |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kis hattyú témájú rendszertani információt.  A Wikimedia Commons tartalmaz Kis hattyú témájú médiaállományokat. |
A kis hattyú (Cygnus columbianus) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Több rendszerben két fajra bontják fel és csak az Amerikában élő fajra használják a Cygnus columbianus tudományos nevet. A fajt magyarul ilyenkor amerikai kis hattyúnak vagy tundrahattyúnak hívják.
Ebben az esetben az Eurázsia északi részén élő madarak tudományos neve Cygnus bewickii és magyarul ezeket hívják kis hattyúnak. A két fajt csőrük színe alapján lehet megkülönböztetni egymástól.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése, élőhelye
Az erdőhatártól északra, a sarkvidéken költ, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is előfordul. Skandináviában azonban az orosz területekre korlátozódik, és Izlandról, Grönlandról hiányzik.
Októberben és novemberben a legtöbb eurázsiai kis hattyú a Svédország déli részén r átvezető keskeny folyosón az Északi-tenger nyugati részébe vonul, tehát Írországba, Angliába és főleg a hollandiai Ussel-tó körüli területekre. Kemény teleken tovább vonul délnyugati irányba egészen Bretagne-ig, a visszaút március-áprilisban zajlik. Kisebb csoportok az Északi-tenger német partjain és part közeli sekély tavakon telelnek át, egyes csoportok mélyebben szétszóródnak a szárazföld belsejében. A Kárpát-medencében alkalmi vendég.
Költőterülete általában fátlan, mocsaras, tavakkal tarkított tundra. Sekély, táplálékban gazdag édesvizű tavakon él, alkalmanként lagúnákban és folyótorkolatokban is előfordul.
[szerkesztés] Alfajai
- Cygnus columbianus columbianus
- Cygnus columbianus atlanticus
- Cygnus columbianus bewickii
- Cygnus columbianus jankowskii
[szerkesztés] Megjelenése
Jóval kisebb, mint az énekes hattyú (Cygnus cygnus) vagy a bütykös hattyú (Cygnus olor), de nagyobb egy ludaknál. Hossza 115-127 centiméter, szárnyfesztávolsága 170-195 centiméteres, testtömege 3400-7800 gramm. A tojó kisebb a hímnél. Tollazata tiszta fehér. Csőre töve sárga, hegye fekete. A csőre tövében lévő sárga mező kisebb, mint az énekes hattyúé, és kerek, míg az énekes hattyúnál kihegyesedő. Nem különösebben hosszú nyakát függőlegesen felemelve tartja. Sokat hangoskodik, a levegőben és a földön is hallani dallamos, trombitáló kiáltását, amely kisebb testmérete ellenére mélyebbnek hangzik, mint az énekes hattyúé. Repülés közben nem kelt fütyülő hangot. Ék vagy lánc alakzatban repül, és a récékhez hasonlóan képes nekifutás nélkül felszállni a vízről.
[szerkesztés] Életmódja
Tápláléka vízinövények leveleiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. A fejével víz alá bukva, tótágast állva keresi táplálékát Barátságtalan hazájában hatalmas területre van szüksége, ahol nem tűr meg más hattyúcsaládot. Éjjel-nappal aktív. Vonuláskor szívesen megpihen elárasztott mezőkön, ahol füvet legel, és a víz színén úszó táplálékot is képes felvenni, ahogy a réce. Gyakran tapos az iszapban, és eközben táplálékrészecskéket szabadít fel. Nem olyan szigorú vegetáriánus, mint a többi hattyú, olykor nagy számban fogyaszt vékony héjú kagylókat és csigákat is.
[szerkesztés] Szaporodása
Mint a hattyúk mindegyike, ez a faj is monogám, hosszú távú párkapcsolatban él. A hattyúcsalád egész télen összetart, és csak a visszavonulás során oszlik fel fokozatosan. A nász az északi költőterületeken zajlik. Nagyon hűséges fészkelőhelyéhez, gyakran visszatér az előző évi fészekhez. A fészek szokás szerint nagy halom növényi anyagból épül egy víz közeli kiemelkedésre, a kis hattyú előszeretettel fészkel kis szigeteken. Tundrák, kis tavak partján építi a környéken fellelhető növényi anyagokból. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 35 napig. A költési időszak kezdete május és június, röviddel a hóolvadás és a jégszakadás után, a kotlás időtartama 29-30 nap. Csak a tojó költ, míg a hím a közelben őrködik. Amikor a tojó napi étkezése, tisztálkodása és fürdőzése miatt leszáll a tojásokról, akkor a hím is ráül a fészekaljra. Kotlani azonban nem tud, mert nincsen kotlófoltja, ez egy kopasz, toll nélküli folt a hason, melyhez a kotló madár a tojásait nyomja, hogy melengesse őket. A pelyhes fiókák világosszürkék, mint a többi hattyúnál, mindkét szülő vezeti őket, és gyorsabban növekednek, mint más hattyúk fiókái. A fiókák 6 hét után repülnek ki. Augusztus közepén a kis hattyú sarkvidéki költőterületére majdnem átmenet nélkül érkezik meg a tél, és a hattyúnak délre kell vonulnia.
[szerkesztés] Védettsége
Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
