Kelemen-havasok Nemzeti Park
| Kelemen-havasok Nemzeti Park | |
| IUCN kategória: II (Nemzeti park) | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Elhelyezkedése | Maros, Suceava és Hargita megye |
| Legközelebbi város | Dornavátra |
| Terület | 240,41 km² |
| Alapítás ideje | 1975 |
| Felvétel ideje | 2000 |
 Kelemen-havasok Nemzeti Park
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 47° 07′ 37″, k. h. 25° 10′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 37″, k. h. 25° 10′ 05″ | |
| Kelemen-havasok Nemzeti Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemen-havasok Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A Kelemen-havasok Nemzeti Park Románia nemzeti parkjainak egyike, területén természetes lombhullató, vegyes- és fenyőerdőkkel, valamint szubalpesi és alpesi régiót foglal magába gazdag, változatos növény és állatvilággal. Területe 24 041 hektár, három megye: Maros, Hargita és Suceava felszínén.
A Nemzeti park az IUCN-osztályozás szerint a II. kategóriába van sorolva.
A park területén a következő természetvédelmi területek vannak:
- Jnepeniş cu Pinus cembra Tudományos Rezervátum (IUCN I-es kategória)
- Tizenkét Apostol Emlékpark (IUCN III-as kategória)
- Kelemen Jézer-tó Különleges Élőhely (IUCN IV-es kategória)
Növényvilága[szerkesztés]
A növényvilág ritka fajai közül említést érdemel:
- Tiszafa
- Cirbolyafenyő
- Harangrojt (Soldanella montana)
- Zöldhúr (Sagina apetala) - veszélyeztetett faj
- Salix bicolor fűz
A vörös listás fajok között szerepel:
- Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifolium)
- Kék csatavirág (Polemonium caeruleum)
- Pettyes tárnics (Gentiana punctata)
- Angyalgyökér (Angelica archangelica)
- Északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis)
- Aggófű (Senecio incanus subsp. carnio-licus)
- Szártalan tárnics (Gentiana aca-ulis)
- Sárkánygyökér (Calla palustris)
- Mocsári korpafű (Lycopodiella inundata)
- (Cystopteris montana) páfrány
- Cystopteris sudetica
- Kárpáti torokvirág (Tozzia alpina subsp. carpathica)
- Pedicularis exaltata
- Borbási-kakascímer (Rhinan-thus borbasii)
- Thymus bihoriensis
- Alpesi veronika (Veronica alpina)
- Baumgarten-veronika (Veronica baumgartenii)
- Havasi istác (Armeria maritima subsp.
alpina)
- Tőzegeper (Comarum palustre)
- Bordamag (Laserpitium archangelica)
- Osztrák borzamag (Pleurospermum austriacum)
- Torzsaszerű here (Trifolium spadiceum)
- Pompás tárnics (Gentiana clusii)
- Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis)
- Győzedelmes hagyma (Allium victorialis)
- Kárpáti csenkesz (Festuca carpatica)
- Porci-csenkesz (Festuca porcii)
- Kék mézbogyó (Lonicera caerulea)
- Vágner-varjúköröm (Phyteuma vagneri)
- Havasi zergevirág (Doronicum clusii)
A Kelemen-havasokban az orchideafajok is jelen vannak, a hazánkban spontán növő kb. 90 orchideafajból itt tizenegy ismert. Ezek egyike a Kisasszonypapucs, amely egyike a nálunk legritkábban növő orchideáknak, egyedszáma évről évre csökken, és gyakorlatilag csak a nagyon vad, járatlan helyeken találkozhatunk vele. Az Európában megtalálható három (a Flora Europaea által elismert) Cypripedium nemzetség közül e tájon csak egy nő spontán, a Cypripedium calceolus. Valamikor tömegesen virított a karszt-bokorerdőkben, bükkösökben, mészkedvelő tölgyesekben, mára már alig találhatunk egy-egy példányt a járt, jelzett ösvényeken. A Boldogasszony papucsát, vagy másik ismertebb nevén Kisasszonypapucsát Carl Linné, a nagy svéd természettudós, botanikus írta le 1753-ban a Species Plantarum című munkájában. Az orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozik. Latin neve: Cypripedium calceolus L., magyar neve: Boldogasszony papucsa, de nevezik rigópohár, kisasszonypapucs, papucskosbor, kakukk virág, tarka rigópohár, Mária cipellője néven is. Nemzetségneve (cypripedium) a kypris = Vénusz istennő és a pédilon = cipő, papucs görög szavakból ered, ami a növény alakjára utal. Fajunk a Nemzeti Vörös Könyvbe nincs beírva, a Nemzeti Vörös Lista a "Sebezhető" (VU) kategóriába sorolja. Domb- és hegyvidékeken, mészkőtalajon fordul elő. Eurázsiában, Nagy-Britanniától egészen a Csendes-óceánig jelen van, május–júniusban virágzik.
Növényvilága[szerkesztés]
-
Pettyes tárnics (Gentiana punctata) -
Harangrojt (Soldanella montana) -
Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifolium) -
Havasi istác (Armeria maritima ssp. alpina) -
Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) -
Havasi zergevirág (Doronicum clusii) -
Vitézvirág, vagy Vitézkosbor (Anacamptis pyramidalis) -
Pompás tárnics (Gentiana clusii)
.jpg)
_P.Silva_(7560680798).jpg)
Állatvilága[szerkesztés]
Szinte minden állatfaj megtalálható a területen azok közül, melyek a Kárpátok erdőrengetegeiben előfordulnak. A ritkább fajok közül említést érdemel a szirti sas, a vándorsólyom, a vörös vércse, a nyírfajd, a siketfajd, az európai vidra, a hiúz, a farkas és a gímszarvas.
