Hirosima
| Hirosima (広島市) | |||
|
|||
| Egyéb jelképek | |||
| Fa | Cinnamomum camphora | ||
| Virág | Nerium oleander | ||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Csúgoku | ||
| Prefektúra | Hirosima prefektúra | ||
| Polgármester | Tadatosi Akiba | ||
| Irányítószám | 730-8586 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 159 391 fő (2007) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 905,01 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 34° 23′, k. h. 132° 27′ | |||
| é. sz. 34° 23′, k. h. 132° 27′ | |||
| Hirosima weboldala | |||
Hirosima (japánul „広島市”; „Hirosima-si”) város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén. Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A településen akkor köszöntött be az első fordulat, amikor 1593-ban Móri Terumoto (1553–1625) daimjó felépítette várkastélyát. A Hirosima-dzsó, a Széles-szigeti kastély adott nevet a körülötte kifejlődő városnak is. A Móri, majd a Fukusima család uralma után az Aszano család birtokába került a város. Az 1868. évi restauráció vetett véget az Aszano család uralmának. 1889-ben megyei rangú város lett és kiépült a kikötője. 1894-ben indult meg Kóbe és Simonoszeki között a Hirosimát is bekapcsoló vasúti forgalom. Az 1894–95. évi orosz-japán háborúban a császári főhadiszállást a Hirosima várkastélyban rendezték be. A város ipara, kereskedelme és oktatási intézményei rohamos fejlődésnek indultak.
Az atomtámadás [szerkesztés]
1940-ben, a második világháború elején 350 000 lakosa volt. 1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul W. Tibbets ezredes volt a parancsnoka (a gépet Tibbets anyjáról neveztek el) atombombát dobott a településre. A bombát az amerikaiak Little Boy-nak , vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15(+/- 20%) kilotonna robbanó erővel rendelkező atomfegyver volt, „puska” típusú bombának megépítve. A vakító villanással és gombafelhővel kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás 140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében, amely ma is érezteti hatását.
Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.
Földrajza [szerkesztés]
Közlekedése [szerkesztés]
1961 óta van repülőtere.
Ipara [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Szentirmai József: Japán. 2. jav. és bőv. kiad., Bp., Panoráma, 1982
- Robert Jung: A hamu gyermekei - Hirosima népe, Bp., Kossuth, 1965
- Diószegi István et al.: 20. századi egyetemes történet (1890-1945). I. köt., Bp., Korona, 1997
- Fegyvertípusok enciklopédiája – Hét évezred fegyvereinek kézikönyve, 2. kiadás, Athenaeum, 1999

