Határújfalu
| Határújfalu (Podvysoká) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1625 | ||
| Polgármester | Milan Matlák | ||
| Irányítószám | 023 53 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1347 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 232 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 455 m | ||
| Terület | 5,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 24′ 54″, k. h. 18° 40′ 12″49.415000°N 18.670000°EKoordináták: é. sz. 49° 24′ 54″, k. h. 18° 40′ 12″49.415000°N 18.670000°E | |||
| Határújfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Határújfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Határújfalu (1899-ig Podviszoka, szlovákul Podvysoká) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. 2011-ben 1301 lakosából 1274 szlovák volt.
Fekvése
Csacától 9 km-re délnyugatra, a Kiszuca partján, a 487-es út mentén fekszik.
Története
1625-ben említik először. Területe részben a budatíni, részben a sztrecsnói váruradalomhoz tartozott, de a nagybiccsei uradalom is igényt tartott rá. A falu Podviszoka néven 1658-ban tűnik fel, amikor a budatíni uradalom urbáriumában az szerepel, hogy hét pásztor telepedett ide családjával együtt. Nevük is fennmaradt: Jano Slíš, Kuba Mravec, Jano Ryzek, Michal Nezgula, Vojtek Mravec, Greguš Trlik és Jano Pinka. Egyházilag a turzófalvi plébániához tartozott. Lakói az állattartáson kívül főként favágással foglalkoztak. 1662-ben 17 jobbágycsalád élt itt. 1720-ban a falunak malma és 15 adózó portája volt. 1770-ben a nagybiccsei uradalom része lett. 1784-ben 51 házában 63 család élt 356 lakossal, ebből az évből való a község pecsétje is. 1828-ban 75 házában 584 lakos élt. 1850-ben 560 lakosa volt.
Vályi András szerint "PODVISZOKA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Zakopcsjéhez nem meszsze, mellynek filiája, határbéli földgye sovány, más javai sintsenek, negyedik osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Podviszoka, tót falu, Trencsén vmegyében, hegyes, völgyes vidéken, a Kiszucza vize mellett, egy kis völgyben, ut. p. Csácza. Van 560 kath. lakosa, terméketlen határa, melly csak zabot és burgonyát terem. h. Eszterházy bicsei uradalmához tartozik." [3]
1910-ben 616, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
2001-ben 1215 lakosából 1200 szlovák volt.
Nevezetességei
Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1840-ben épült. Egy 18. századi barokk plasztika található benne, amely a Szűzanyát a gyermek Jézussal ábrázolja.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
