Hanukka
A hanukka (héberül חֲנֻכָּה ḥănukkâ, pontozatlanul חנוכה is, felszentelés), a fények ünnepe zsidó ünnep. A Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak (ilyen még például Purim), abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Jézus Krisztus is rendszeresen feljárt megünnepelni a hanukkát (János ev. 10/22). Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében.
Tartalomjegyzék |
A szentély újjáavatásának ünnepe [szerkesztés]
Az i. e. 2. század közepén a Júdeát kormányzó görög uralkodó, IV. Antiokhosz az eddig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be, hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását. Elhelyezte Zeusz szobrát a Szentélyben, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt. Ennek hatására egy Modiin nevű kisvárosban a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett, megtisztították a szentélyt és újból felavatták azt. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukkának, ami héberül „felszentelést” jelent.
A hanukka a judaizmusban az egyistenhívő zsidó vallás diadalát ünnepli a hellenizmus szinkretizáló, minden vallást összemosni igyekvő törekvései felett.[forrás?]
A fények ünnepe [szerkesztés]
Hág háórim: a fények ünnepe. Miután a Makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elegendő kóser olajat találtak, amellyel meggyújthatták a szent gyertyatartót, a menórát. Új olaj előállítására nyolc napra volt szükség, de ekkor a hagyomány szerint csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Ennek emlékére a hanukka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok, és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. A gyertyatartót, amelybe a gyertyákat helyezik, Hanukkijának hívják.
Ez az ünnep a téli estéken különösen meghitt és sok vidámsággal teli. A gyerekek trenderlivel (hanukkai pörgettyű) játszanak, olajban sült finomságokat kapnak és hanukkai dalokat énekelnek, a nők pedig Hannára és hét fiára emlékeznek, akik inkább a mártírhalált választották, mintsem hogy megszegjék Isten törvényét és leboruljanak az idegen istenek előtt.
A középkortól kezdve ezen az ünnepen ajándékot is kapnak a zsidó gyerekek, mert a karácsonyt megünneplő keresztényekkel szemben rossz érzés lenne nekik, ha ők nem lennének megajándékozva. Korunkban előfordul, hogy a hanukka minden napján ajándékkal kedveskednek a gyermekeknek, ezzel is erősebbé téve a vallási hovatartozás érzését.
Hanukkija [szerkesztés]
A hanukkijának, azaz a hanukkai menórának kilenc ága van, nyolc normál gyertyatartó és – középen – egy „szolga” (sámás vagy sámesz). A „szolga” segítségével kell meggyújtani a nyolc gyertyát vagy mécsest. Első nap egyet, másodikon kettőt és így tovább. Az ünnep végén minden láng ég (nyolc plusz a szolga), így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig. (Ne feledjük, hogy a zsidó naptár szerinti napok napnyugtával kezdődnek, tehát az első gyertyát az ünnepi dátum előtti este kell meggyújtani.)
A pörgettyűzés [szerkesztés]
A hanukka fontos kelléke egy speciális négy oldalú pörgettyű, a trenderli. A jiddis eredetű szó héberül szevivón, de dreidel, dradel, kreisel, trompo néven is ismerik egyes országokban.
A trenderlivel gyerekek játszhatnak hanuka alatt csoportban. A pörgettyű négy oldalán egy-egy betű olvasható, és ezek a betűk határozzák meg a játékosok által teendő továbbiakat:
| betű | jiddisül | érték | jelentés | |
|---|---|---|---|---|
| נ | nún | nischt | semmi | a következő játékos jön |
| ג | gimel | gantz | minden | a játékos mindent visz (a bankot), mindenki újat tesz be |
| ה | hé | halb | fél | a játékos a betétek felét viszi (páratlannál a kevesebbet) |
| ש | sin | shtel | betét | a játékos egyet (vagy kettőt) befizet a banknak |
A játék addig zajlik ameddig az egyik játékos mindent el nem visz.
Izraelben a ש helyett פ (pé) szerepel a negyedik oldalon, amely a pó itt szót jelöli a sám ott helyett. Ennek magyarázata az, hogy a négy betű egy-egy mondatot is alkot:
- a diaszpórában: נס גדול היה שם (nész gádól hájá sám), vagyis nagy csoda történt ott',
- Izraelben: נס גדול היה פה (nész gádól hájá pó) nagy csoda történt itt'.
A zsidó karácsony? [szerkesztés]
Nem. A Hanukka, mint fent olvashattuk, a fények, illetve a szentély újjáavatásának ünnepe, és semmi köze karácsonyhoz.
A karácsony a keresztény vallás egyik nagy ünnepe, míg a hanukka a zsidó ünnepek közül a kevésbé jelentősek közé tartozik. Az érthető, hogy sokan úgy gondolják, a két ünnepnek van egymáshoz köze, hogy nagyon közel vannak egymáshoz és ilyenkor az emberek hajlamosak azonosítani a két ünnepet, illetve azt a hasonlóságot fedezték fel benne, hogy mind a két ünnepkor a gyerekek ajándékokat kapnak. Talán még az is szerepet játszhat benne, hogy ez nem bibliai ünnep (Tórán kívüli).
A hanuk(k)a időpontja [szerkesztés]
A zsidó naptár szerint:
- kiszlév 25 – tévét 3.
A Gergely-naptár szerint:
- 5766: 2005. december 26. – 2006. január 3.
- 5767: 2006. december 16–23.
- 5768: 2007. december 5–12.
- 5769: 2008. december 21–29.
- 5770: 2009. december 12–20.
- 5771: 2010. december 2–10.
- 5772: 2011. december 21–29.
- 5773: 2012. december 9–16[1][2].
- 5774: 2013. november 28–december 6.
- 5775: 2014. december 17–25.
- 5776: 2015. december 7–15.
Lásd még [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- zsido.hu Hahn István: A chanukka csodája
- zsido.com Hanuka
- hit.hu Hanuka – Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében
- Online zsidó naptár
- Gyertyagyújtási eljárás a fény ünnepén (angol)
- Gyertyagyújtási áldások (angol)
|
|||||||||||
