Hanuka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hanukka szócikkből átirányítva)

A hanuka[1] (héberül חֲנֻכָּה ḥănukkâ, pontozatlanul חנוכה is, felszentelés), a fények ünnepe, zsidó ünnep. A Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak (ilyen még például purim), abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Jézus Krisztus is rendszeresen feljárt megünnepelni a hanukát (Jn 10,22). Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében.

A szentély újjáavatásának ünnepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az i. e. 2. század közepén a Júdeát kormányzó görög uralkodó, IV. Antiokhosz az eddig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be, hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását. Elhelyezte Zeusz szobrát a szentélyben, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt. Ennek hatására egy Modiin nevű kisvárosban a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett, megtisztították a szentélyt és újból felavatták azt. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukának, ami héberül „felszentelést” jelent.

A hanuka a judaizmusban az egyistenhívő zsidó vallás diadalát ünnepli a hellenizmus szinkretizáló, minden vallást összemosni igyekvő törekvései felett.[forrás?]

A fények ünnepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hág háórim: a fények ünnepe. Miután a Makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elegendő kóser olajat találtak, amellyel meggyújthatták a szent gyertyatartót, a menórát. Új olaj előállítására nyolc napra volt szükség, de ekkor a hagyomány szerint csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Ennek emlékére a hanuka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok, és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. A gyertyatartót, amelybe a gyertyákat helyezik, hanukijának hívják.

Ez az ünnep a téli estéken különösen meghitt és sok vidámsággal teli. A gyerekek trenderlivel (hanukai pörgettyű) játszanak, olajban sült finomságokat kapnak és hanukai dalokat énekelnek, a nők pedig Hannára és hét fiára emlékeznek, akik inkább a mártírhalált választották, mintsem hogy megszegjék Isten törvényét és leboruljanak az idegen istenek előtt.

A középkortól kezdve ezen az ünnepen ajándékot is kapnak a zsidó gyerekek, mert a karácsonyt megünneplő keresztényekkel szemben rossz érzés lenne nekik, ha ők nem lennének megajándékozva. Korunkban előfordul, hogy a hanuka minden napján ajándékkal kedveskednek a gyermekeknek, ezzel is erősebbé téve a vallási hovatartozás érzését.

Hanukija[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hanukijának, azaz a hanukai gyertyatartónak (amely nem tévesztendő össze a menórával) kilenc ága van, nyolc normál gyertyatartó és – középen – egy „szolga” (sámás vagy sámesz). A „szolga” segítségével kell meggyújtani a nyolc gyertyát vagy mécsest. Első nap egyet, másodikon kettőt és így tovább. Az ünnep végén minden láng ég (nyolc plusz a szolga), így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig. (Mivel a zsidó naptár szerinti napok napnyugtával kezdődnek, tehát az első gyertyát az ünnepi dátum előtti este kell meggyújtani.)

A pörgettyűzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trenderli

A hanuka fontos kelléke egy speciális négy oldalú pörgettyű, a trenderli. A jiddis eredetű szó héberül szevivón, de dreidel, dradel, kreisel, trompo néven is ismerik egyes országokban.

A trenderlivel gyerekek játszhatnak hanuka alatt csoportban. A pörgettyű négy oldalán egy-egy betű olvasható, és ezek a betűk határozzák meg a játékosok által teendő továbbiakat:

betű jiddisül érték jelentés
נ nún nischt semmi a következő játékos jön
ג gimel gantz minden a játékos mindent visz (a bankot), mindenki újat tesz be
ה halb fél a játékos a betétek felét viszi (páratlannál a kevesebbet)
ש sin shtel betét a játékos egyet (vagy kettőt) befizet a banknak

A játék addig zajlik ameddig az egyik játékos mindent el nem visz.

Izraelben a ש helyett פ (pé) szerepel a negyedik oldalon, amely a pó itt szót jelöli a sám ott helyett. Ennek magyarázata az, hogy a négy betű egy-egy mondatot is alkot:

  • a diaszpórában: נס גדול היה שם (nész gádól hájá sám), vagyis nagy csoda történt ott',
  • Izraelben: נס גדול היה פה (nész gádól hájá pó) nagy csoda történt itt'.

Hanuka és a karácsony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hanuka a fények, illetve a szentély újjáavatásának ünnepe, és semmi köze karácsonyhoz. Az utóbbi a keresztény vallás egyik nagy ünnepe, míg a hanuka a zsidó ünnepek közül a kevésbé jelentősek közé tartozik. Az érthető, hogy sokan úgy gondolják, a két ünnepnek van egymáshoz köze, mivel nagyon közel vannak egymáshoz és ilyenkor az emberek hajlamosak azonosítani őket. Hasonlóság még a kettő között, hogy mind a két ünnepkor a gyerekek ajándékot kapnak. Érdekes még, hogy a katolikus kalendáriumban ebben az időszakban szereplő Szt. Luca is fényt jelent (dec. 13).

A hanuk(k)a időpontja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hanukija, a hanukai gyertyatartó)

A zsidó naptár szerint:

  • kiszlév 25 – tévét 3.

A Gergely-naptár szerint:

A hanuka kezdete lassan előre halad a Gergely-naptárhoz képest: 3032-ben első napja január 1-jére esik, az esti kezdet miatt 3031. december 31-én kezdődik. 3316-ban nem lesz hanuka mert csak 3317. január 2-án kezdődik (január 1-jén este). 3317-ben viszont egy második hanuka is lesz december 22-i kezdettel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]