Háború és béke (film, 1968)
| Háború és béke (film, 1968) | |
| Rendező | Szergej Bondarcsuk |
| Forgatókönyvíró | Szergej Bondarcsuk Vaszilij Szolovjov |
| Főszerepben | Ljudmila Szaveljeva Szergej Bondarcsuk Vjacseszlav Vasziljevics Tyihonov Irina Szkobceva Oleg Tabakov Oleg Jefremov |
| Zene | Vjacseszlav Ovcsinnyikov |
| Operatőr | Anatolij Petrickij |
| Vágó | Jelena Szurazsszkaja T. Lihacsova |
| Gyártás | |
| Gyártó | Moszfilm |
| Nyelv | orosz |
| Időtartam | 147+100+84+100 perc |
| Forgalmazás | |
| Bemutató | 1968 |
| Külső hivatkozások | |
| IMDb-adatlap |
|
A Háború és béke (Война и мир) Lev Tolsztoj azonos című regénye alapján készült színes orosz, szovjet játékfilm. A Szergej Bondarcsuk által rendezett négyrészes monumentális alkotás volt az első szovjet film, melyet 1969-ben Oscar-díjjal tüntettek ki.
Tartalomjegyzék |
Részei [szerkesztés]
- I. Andrej Bolkonszkij (1965)
- II. Natasa Rosztova (1966)
- III. Az 1812-es év (1967)
- IV. Pierre Bezuhov (1968)
Készítésének történetéből [szerkesztés]
A Tolsztoj-regény első filmváltozata amerikai–olasz koprodukcióban készült el 1956-ban, King Vidor rendezésében. A filmet 1959-ben a szovjet mozikban is nagy sikerrel vetítették, egy időben Szergej Bondarcsuk Emberi sors című alkotásával, amely első rendezése volt. A szovjet kulturális vezetés elhatározta, hogy elkészíti a klasszikus regény hazai filmváltozatát. Eredetileg a film rendezését Ivan Pirjevre akarták bízni, aki akkoriban fejezte be két Dosztojevszkij-adaptációját (a Bűn és bűnhődést 1958-ban, a Fehér éjszakákat 1960-ban). Az előkészületek 1961-ben kezdődtek meg, a felvételek Bondarcsuk irányításával két évvel később. 1965-ben mutatták be az első részt, mely az akkori Moszkvai Filmfesztiválon nagydíjat kapott, majd egyenként a többit: a befejező rész 1967-re készült el. A szuperprodukció hazájában és külföldön egyaránt sikert aratott, költségei többszörösen megtérültek. Bár sok kritikai vélemény is megjelent, a vállalkozás nagyságát, a rendezés megjelenítő erejét általánosan elismerték, és az alkotást 1969-ben a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjjal tüntették ki.
Érdekességek [szerkesztés]
- Bondarcsuk Háború és békéje az orosz és szovjet filmtörténet legmonumentálisabb és legdrágább filmjének bizonyult.
- A borogyinói csata felvételeihez állítólag a hadsereg 120 ezer katonáját vezényelték ki statisztának. A csatajeleneteket erre az alkalomra kifejlesztett, távirányítással mozgatható kamerákkal vették fel, ami akkoriban újdonságnak számított.
- A főbb szerepeket többségében jól ismert élvonalbeli színészek játszották (pl. Oleg Jefremov, Vjacseszlav Vasziljevics Tyihonov, Anasztaszija Vertyinszkaja és Irina Szkobceva, Bondarcsuk felesége), de Natasa szerepét az akkor még teljesen ismeretlen Ljudmila Szaveljevára bízták. (King Vidornál Natasát Audrey Hepburn alakította).
- A jelmezek tervezéséhez egy leningrádi gyűjtő ólomkatona-gyűjteményét is felhasználták.
- A filmet az USA-ban kb. 1 órával rövidebbre vágva hozták forgalomba.
Főbb szereplők [szerkesztés]
- Ljudmila Szaveljeva (Natasa Rosztova)
- Szergej Bondarcsuk (Pierre Bezuhov)
- Vjacseszlav Tyihonov (Andrej Bolkonszkij)
- Viktor Sztanyicin (Ilja Andrejevics Rosztov gróf)
- Kira Golovko (Rosztova grófné)
- Oleg Tabakov (Nyikolaj Rosztov)
- Nyikolaj Kogyin (Petja Rosztov)
- Irina Gubanova (Szonya)
- Anatolij Ktorov (Nyikolaj Andrejevics Bolkonszkij herceg)
- Antonyina Suranova (Marja hercegnő)
- Anasztaszija Vertyinszkaja (Liza Bolkonszkaja)
- Borisz Szmirnov (Vaszilij herceg)
- Irina Szkobceva (Hélene Bezuhova)
- Vaszilij Lanovoj (Anatole)
- Oleg Jefremov (Dolohov)
- N. Tolkacsev (Bezuhov gróf)
- Jelena Tjapkina (Ahroszimova)
- Klavgyija Polovikova (Drubeckaja)
- Eduard Marcevics (Borisz Drubeckoj)
- Angelina Sztyepanova (Anna Pavlovna Scherer)
- Dzsemma Firszova (Kiti)
- G. Kravcsenko (Karagina)
- Borisz Zahava (Kutuzov)
- Vlagyiszlav Sztrzselcsik (Napóleon)
- Viktor Murganov (I. Sándor)
- Giuli Csohonelidze (Bagration)
- Nyikolaj Trofimov (Tusin kapitány)
- Nyikolaj Ribnyikov (Gyenyiszov)
