Georg von Frundsberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Georg von Frundsberg
WP Georg von Frundsberg.jpg
Született 1473. szeptember 24.
Mindelheim, Svábföld, Bajor Hercegség
Meghalt 1528. augusztus 20. (54 évesen)
Mindelheim, Svábföld
Nemzetisége sváb
Ország Bajor Hercegség
Német-római Birodalom
Fegyvernem gyalogság
Szolgálati ideje 1492–1527
Rendfokozata zsoldoskapitány
Egysége német Landsknechtek
Csatái Wenzenbach (1505)
Peutelstein (1509)
bicoccai csata (1522)
paviai csata (1525)
Sacco di Roma (1527)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg von Frundsberg témájú médiaállományokat.

Georg von Frundsberg vagy Georg/Jörg Fronsberg/Freundsberg (Mindelheim, Bajorország, 1473. szeptember 24. - Mindelheim, 1528. augusztus 20.), bajor születésű német zsoldos katona, az itáliai háborúk hadvezére I. Miksa császár és V. Károly német király szolgálatában.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pályáját 1492-ben kezdte meg, amikor a sváb szövetség zászlaja alatt Albrecht bajor herceg ellen harcolt. 1499-ben részt vett a svájciak ellen indított hadjáratban. Miksa császár kegyeibe fogadta a rettenthetetlen bajnokot. 1504-ben, a landshuti örökösödési háborúban a csehek fölött Regensburg mellett kivívott wenzenbachi győzelem után lovaggá ütötte.

Harcolt az itáliai háborúkban. 1509-ben Veronát védelmezte, majd 1511 októberében elfoglalta a Dolomitokban a Boite-völgy kulcsát, a korábban többször sikertelenül ostromolt, bevehetetlennek tartott Peutelstein várat, ahol 1800 emberével 9000 velenceit fogott el.[1] Peutelstein bevétele nyomán Hayden városa (ma: Cortina d’Ampezzo) hűséget esküdött Miksa császárnak (és egészen 1919-ig a Habsburg Birodalom része maradt).

1513. október 7-én Vicenza mellett aratott fényes győzelmet a Velencei Köztársaság hadai fölött (ekkor mondta a következő híressé vált szavakat: „Viel Feind, viel Ehr”, azaz „sok ellenség, sok dicsőség”). Sikerrel védelmezte meg Veronát a franciák ellen. 1517-ben Németországba tért vissza. 1519-ben a sváb szövetség gyalogosaival a békebontó württembergi Ulrikot űzte el országából, amely a császár kezére jutott.

1521-ben Pikárdiában harcolt, ahol ugyan nem aratott győzelmet, de Valenciennes-nél oly mesterileg vonult vissza, hogy a franciák nem tudták elfogni. 1522-ben kivívta a bicoccai győzelmet, amellyel a Milánói Hercegséget és Genovát megszerezte a császárnak.

1525-ben részt vett a Pavia mellett vívott véres csatában, amely I. Ferenc francia király elfogásával végződött. Azután Németországba sietett, ahol a századokon keresztül sanyargatott jobbágyok fegyvert fogtak uraik ellen. Vérontás nélkül csöndesítette le a svábföldi mozgalmat, és egyezséget hozott létre a salzburgi érsek és lázongó jobbágyai között.

1526-ban a cognac-i liga háborújában a hatalmas zsákmány reményében saját költségén 12 000 lándzsás zsoldost (Landsknechteket, régi magyar szóval „lánckenézeket”) toborzott, ezzel a csapattal Tirolon keresztül Itáliába indult, ahol 1527 februárjában a völgyében egyesült a királyát eláruló Bourbon Károllyal, akivel együtt azután Róma felé vette útját. Útközben azonban március 16-án Bolognában a franciák által föllázított landsknechtek, akik ki nem fizetett zsoldjuk és rossz ellátásuk miatt amúgy is elégedetlenkedtek, zendülést támasztottak, még bálványuk, Frundsberg ellen is felemelték lándzsáikat. Frundsberg nem tudta lecsillapítani a zendülést, az 53 éves hadfit szélhűdés érte, cselekvésképtelenné vált. A német zsoldoscsapat vezérségét Boyneburg Konrád vette át.

A német–spanyol–olasz zsoldosokból álló Habsburg-haderő Bourbon Károly herceg vezetése alatt Rómába vonult, a várost 1527. május 6-án elfoglalták, majd kirabolták (Sacco di Roma).

Mindelburg vára, Mindelheim

A beteg Georg von Frundsberg előbb Ferrarába, 1528 májusában pedig Milánóba vitette magát. Innen fia, Kaspar, maga is zsoldoskapitány, szülővárosába kísérte. Hazaérkezése után 8 nappal otthonában, a mindelburgi várban elhunyt.

Mellszobra az alsó-ausztriai Heldenberg emlékhelyen.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mellszobra áll a bajorországi Walhalla emlékcsarnokban.
  • Az alsó ausztriai Heldenbergben épült emlékhelyen, a Hősök sétányán (Heldenallee) 1849-ben elhelyezték Frundsberg kapitány bronz mellszobrát.
  • Ferenc József császár 1863-ban elrendelte, hogy a bécsi Császári-Királyi Udvari Hadimúzeumban, a mai Hadtörténeti Múzeumban, a Hadvezérek csarnokában (Heeresgeschichtliches Museum, Feldherrenhalle) állítsák fel Frundsberg kapitány életnagyságú márványszobrát. Peter Lutt szobrászművész (1828–1907) alkotását 1866-ban maga a császár avatta fel.
  • Az SMS Frundsberg a Császári és Királyi Haditengerészet egyik korvettje volt, amelyet 1905-ig kiképzőhajóként használtak.
  • Az 1943 februárjában felállított 10. SS-páncélgránátos hadosztályt 1943. október 3-án Hitler személyes utasítására Frundsberg-hadosztályra nevezték át.
  • Szülővárosában, a bajorországi Mindelheimben három évenként megrendezik a Frundsberg-ünnepet (Frundsbergfest), ahol hagyományőrző jelmezes egyesületek eljátsszák Frundsberg csatáit.[2][3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A többnyelvű Wikidézetben további idézetek találhatóak