Georg von Frundsberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Georg von Frundsberg

Georg von Frundsberg (Mindelheim, Bajorország, 1473. szeptember 24. - Mindelheim, 1528. augusztus 20.), bajor születésű német zsoldos katona, az itáliai háborúk hadvezére V. Károly német király szolgálatában.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pályáját 1492-ben kezdte meg, amikor a sváb szövetség zászlaja alatt Albrecht bajor herceg ellen harcolt. 1499-ben részt vett a svájciak ellen indított hadjáratban. Miksa császár kegyeibe fogadta a rettenthetetlen bajnokot és 1504-ben, a csehek fölött Regensburg mellett kivívott győzelem után lovaggá ütötte.

Harcolt az itáliai háborúkban. 1509-ben Veronát védelmezte, majd 1511-ben elfoglalta a bevehetetlennek tartott peutelsteini-hágót, ahol 1800 emberével 9000 velenceit fogott el.

1513. október 7-én Vicenza mellett aratott fényes győzelmet a Velencei Köztársaság hadai fölött (ekkor mondta a következő híressé vált szavakat: „Viel Feind, viel Ehr”, azaz „sok ellenség, sok dicsőség”). Sikerrel védelmezte meg Veronát a franciák ellen. 1517-ben Németországba tért vissza. 1519-ben a sváb szövetség gyalogosaival a békebontó württembergi Ulrikot űzte el országából, amely a császár kezére jutott.

1521-ben Pikárdiában harcolt, ahol ugyan nem aratott győzelmet, de Valenciennes-nél oly mesterileg vonult vissza, hogy a franciák nem tudták elfogni. 1522-ben kivívta a bicoccai győzelmet, amellyel Milánót és Genovát megszerezte a császárnak.

1525-ben részt vett a Pavia mellett vívott véres csatában, amely I. Ferenc francia király elfogásával végződött. Azután Németországba sietett, ahol a századokon keresztül sanyargatott pórok fegyvert fogtak uraik ellen. Vérontás nélkül csöndesítette le a svábföldi mozgalmat, és egyezséget hozott létre a salzburgi érsek és lázongó jobbágyai között.

1526-ban a hatalmas zsákmány reményében saját költségén 12 000 lándzsás zsoldost (Landsknechteket, régi magyar szóval „lánckenézeket”) toborzott, ezzel a csapattal Tirolon keresztül Itáliába indult, ahol 1527 februárjában a völgyében egyesült a királyát eláruló Bourbon Károllyal, akivel együtt azután Róma felé vette útját. Útközben azonban március 16-án Bolognában a franciák által föllázított landsknechtek, akik ki nem fizetett zsoldjuk és rossz ellátásuk miatt amúgy is elégedetlenkedtek, zendülést támasztottak, még bálványuk, Frundsberg ellen is felemelték lándzsáikat. Frundsberg nem tudta lecsillapítani a zendülést, a 60 éves hadfit szélhűdés érte, cselekvésképtelenné vált. A német zsoldoscsapat vezérségét Boyneburg Konrád vette át.

A német–spanyol–olasz zsoldosokból álló Habsburg-haderő Bourbon Károly herceg vezetése alatt Rómába vonult, a várost 1527. május 6-án elfoglalták, majd kirabolták (Sacco di Roma).

A beteg Georg von Frundsberg előbb Ferrarába, 1528 májusában pedig Milánóba vitette magát. Innen fia, Gáspár, szülővárosába kísérte. Hazaérkezése után 8 nappal elhunyt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]