Fogolyán Kristóf
| Fogolyán Kristóf | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1878. június 3. Sepsiszentgyörgy |
| Elhunyt | 1954. április 22. (75 évesen) Sepsiszentgyörgy |
| Ismeretes mint | orvos |
| Nemzetiség | magyar |
| Állampolgárság | magyar, román |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Kutatási terület | sebészet, nőgyógyászat |
Fogolyán Kristóf (Sepsiszentgyörgy, 1878. június 3. – Sepsiszentgyörgy, 1954. április 22.) örmény-magyar orvos.
Családja, iskolái[szerkesztés]
Az erdélyi örmény Fugulián / Fugulyán család leszármazottja.[1] 1878. június 3-án született Sepsiszentgyörgyön, katolikus székely örmény családba. Édesapja, Fogolyán Kristóf (1836-1922) Marosludasról került a Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyön jómódú kereskedő lett. Édesanyja a kézdivásárhelyi Fejér Mária Rozália (1835-1917), a Rudolf Kórház alapításánál közreműködő Fejér Lukácsnak (1815-1888) a lánya volt.
Elemi iskoláit a szülővárosában végezte, majd tanulmányait a nagyszebeni Állami Gimnáziumban folytatta és 1896-ban érettségizett. Sebészi oklevelét a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem szerezte 1901-ben, és 1902. március 1-jén avatták orvosdoktorrá. Ezután még egy évig Kolozsváron maradt és a kolozsvári Sebészeti Klinikán műtői és sebészeti szakvizsgát tett.
Életpályája[szerkesztés]
Ezt követően németországi tanulmányútja során számos világhírnévnek örvendő professzor mellett bővítette ismereteit. Berlinben szülészetet és a nőgyógyászatot tanult, Drezdában a Királyi Bábaképző Intézetben szülészmesteri tanfolyamot végzett és gyarapította szövettani és laboratóriumi ismereteit is, később cystoscopiát, bőrgyógyászatot, veneorológiát, gyermekgyógyászatot is tanult.
1904-ben tért haza Magyarországra Kecskeméten vállalva sebész orvosi állást. 1906-ban tért vissza Sepsiszentgyörgyre az akkori Ferencz József kórház meghívására, melynek 1911-től igazgatja lett. Ugyanekkortól a városi tisztiorvosi teendőket is ellátta.
1935-ben nem megfelelő szintű nyelvismerete miatt rendelkezési állományba helyezték, munkáját magán szülőotthonban folytatta. 1936. február 17-én miniszteri rendelettel áthelyezték Kézdivásárhelyre főorvosnak, ahonnan, ideiglenesen 1936. április 1-jén újra visszahelyezték Sepsiszentgyörgyre és 1940-ben ismét ő lesz a kórház igazgatója.
A kórházak 1948-ban bekövetkezett államosítása után a járóbeteg rendelőben dolgozott 1953-ig.
1905. január 6-án feleségül vette Lukáts Gizellát (1883-1931), a házasságból két gyermek született: Miklós (1905-1985) és Edit (1908-1995).
Nagy művészpártoló volt, ő maga is diákkorától kezdve zenélt. Kezelőorvosa volt Bartók Bélának is, akit ő vett rá, hogy Sepsiszentgyörgyön is koncertezzen. A kórház épületének tervezése során Kós Károllyal is barátságot kötött.
1954-ben, rákban hunyt el, hamvai a sepsiszentgyörgyi katolikus temetőben lévő családi sírkertben nyugszanak.
Unokája: Nagy Réka színésznő.
Díjak, kitüntetések, tisztségek[szerkesztés]
- A Megyei Orvosi Kamara elnöke
- II. osztályú Vöröskereszt kitüntetés
- A Román Koronarend tisztikereszt tulajdonosa
- Az Erdélyi Kárpát Egyesület háromszéki szakosztályának elnöke
Emlékezete[szerkesztés]
2005 márciusa óta az ő nevét viseli a sepsiszentgyörgyi Megyei Kórház.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fugulyán család
- ↑ A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház története. [2013. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 4.)
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Emlékezzünk orvosainkra, (szerk.) Vincze János, Vincze-Tiszay Gabriella, Budapest: NDP kiadó, [2011], ISBN 9789639775312
.svg){kind=small}
