Fenyvesszoros
| Fenyvesszoros (Svrčinovec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Csacai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1658 |
| Polgármester | Renáta Majchráková |
| Irányítószám | 023 12 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | CA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3370 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 228 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 432 m |
| Terület | 15,74 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 28′ 52″, k. h. 18° 47′ 38″Koordináták: é. sz. 49° 28′ 52″, k. h. 18° 47′ 38″ | |
| Fenyvesszoros weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyvesszoros témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fenyvesszoros (1899-ig Szvrcsinovecz, szlovákul Svrčinovec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. 2011-ben 3583 lakosából 3376 szlovák volt.
Fekvése
Csacától 5 km-re északra fekszik. Öt településrészből áll, ezek: Ústredie, Zatky, U Slováka, Závršie és Potok.
Története
A település 1635 körül a vlach jog alapján keletkezett Karásznó területén. A budatíni uradalomhoz tartozó pásztorok alapították a sztrecsnói uradalom területén. Önálló községként 1658-ban említik először. Régi pecsétje 1752-ből származik. 1784-ben 136 házában 951 lakos élt. 1828-ban 165 háza volt 1558 lakossal, akik favágással, állattartással foglalkoztak. 1846 és 1847 különösen nehéz esztendők a falu történetében, az éhínségben a lakosság csaknem harmada elpusztult. A vasútvonal 1871-ben kapcsolta be a községet a közlekedési hálózatba. 1873-ban kolerajárvány pusztított.
Fényes Elek szerint "Szvresinovecz, tót falu, Trencsén vmegyében, a Szileziai határ szélen: 1617 kath., 8 zsidó lak. F. u. h. Eszterházy." [2]
1910-ben 1700, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott. A háború után sokan fazsindelykészítéssel, házalással foglalkoztak, illetve Ostrava ipari üzemeiben dolgoztak.
2001-ben 3382 lakosából 3324 szlovák volt.
Nevezetességei
- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1937-ben épült.
- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt kápolnája 1854-ben épült.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 2003-ban épült.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
