Fehér Mátyás Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehér M. Jenő
SzületettFehér Mátyás Jenő
1913. október 27.
Vassurány
Elhunyt1978. augusztus 17. (64 évesen)
Buenos Aires
MűvészneveSurányi
Nemzetiségemagyar
HázastársaWalter Anna
Foglalkozásaszerzetes, történész
SablonWikidataSegítség

Fehér Mátyás Jenő (Vassurány, 1913. október 27.Buenos Aires, Argentína, 1978. augusztus 17.) domonkos rendi szerzetes, történetíró.

Élete[szerkesztés]

A középiskolát Szombathelyen és Sopronban, a teológiát pedig Grazban és Budapesten végezte, majd történelem, levéltár és könyvtár szakot végzett. 1933. szeptember 10-én lépett a Domonkos-rendbe, 1938. július 17-én pappá szentelték. A rend magyarországi történetének megírásával bízták meg. 64 kolostori, valamint több családi levéltárban gyűjtött anyagot munkájához. 1938-tól 1948-ig hitoktató volt Budapesten. 1942-ben a kassai püspökség könyv- és levéltárosa lett, később Ausztriában, Franciaországban, Bajorországban, Spanyolországban és Törökországban, valamint a római Domonkos Történeti Intézetben és a Vatikánban kutatott. 1968-ban a Rutgers Egyetem (USA) könyvtárőre volt, halálig Argentínában élt.

17 művet adott ki könyvkiadóként. 1969-től a Új-Brunswick-i Magyar Történelmi Szemle, az Erdélyi Magyarság, majd 1977-ben a Buenos Aires-i Documenta Transsylvanica, Studio Sumiro-Hungarica főszerkesztője volt. Álneve: Surányi; írói neve: Fehér M. Jenő; Mathias Eugenio Feher.[1] A Domonkos-rendből kilépett, feleségül vette Walter Annát.[2] Egyik legjelentősebb munkája a Kassai kódex fordítása, amely körül erős vita kerekedett.

Munkái[szerkesztés]

  • A győri domonkosok középkori története, Győr, 1940
  • A hétszázados vasvári Szent Domonkos-rendi kolostor története 1241-1941, Budapest, 1942
  • Magyar fények: a magyar Szent Domonkos-rendi tartomány szentjeinek élete, Budapest, 1942
  • A beregszászi domonkosok története a reformációig, Kassa, 1942
  • A margitszigeti domonkos zárda, Budapest, 1942
  • Beszédvázlatok Árpádházi Szent Margit tiszteletére 3 napos ájtatossághoz, Budapest, 1943
  • Magyarországi Pál OP “Summa de penitentiája” 1220-1221, Budapest, 1943[* 1]
  • A kassai püspöki könyvtár kódexei és ősnyomtatványai, Kassa, 1943
  • A szombathelyi vár tisztjei és cselédsége a 16/17. sz. fordulóján, Szombathely, 1943
  • Árpádházi Szent Margit élete, Budapest, 1944
  • Árpádházi Szent Margit lelke. Miszticizmus és hagiográfia a középkorban, Budapest, 1944
  • Egy barokk költő verse Vasmegyéről 1740-ből, Szombathely, 1944
  • Julián barát útja, Budapest, 1944
  • A beregszászi domonkos rendi kolostor története 1327–1556, Kassa, 1944
  • I domenicani di Cassovia e l’Italia del quattrocento. Budapest, 1944
  • El Cardinal Mindszenty sus crimenes, Buenos Aires, 1948
  • Képek a magyar sámáninkvizíciók történetéből, Warren (Ohio, USA) 1967[* 2]
  • Középkori magyar inkvizíció, Editorial Transsylvania, Buenos Aires, 1968
  • Galamb a Dunán. (Árpádházi Szt. Margit), Turul, New York, 1970
  • Táltosok és bakók, Turul, New York, 1970
  • Piroska, Szent László leánya, New York, 1970
  • A nyugati avarok birodalma 1.: Az avar kincsek nyomában, Avar könyvek, Magyar Történelmi Szemle, Buenos Aires, 1972
  • A nyugati avarok birodalma 2.: A korai avar kagánok, Avar könyvek, Magyar Történelmi Szemle, Buenos Aires, 1972
  • Ősmagyarok és vikingek, Fettich Nándorral, Magyar Történelmi Szemle, Buenos Aires, 1974
  • Szkíták és magyarok, Nagy Gézával, Buenos Aires, 1978
  • Besenyő őstörténet, Rokon népek, Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1979
  • Besenyőország története, Rokon népek, Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1979
  • Magyarföldi besenyők, Rokon népek, Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1979
  • Pártusország és népe, Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1979
  • Fráter György védelmében... (Martinuzzi bíboros gyilkosainak periratai a vatikáni levéltárban), kézirat[* 3]

Friss kiadások[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Fehér Mátyás J.: Magyar Pál mester »Summa de Penitentia«-ja. Magyar Történelmi Szemle, IV. évfolyam, 1973(?), 1. szám., 51-70. o.
  2. Bevezetés. Ízelítő ez a könyvecske egy nagyobb lélegzetű munkából, az INKVIZÍCIÓS PEREK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON (1222-1520) címen, két évtized alatt formát öltött tanulmányból, melynek megírásánál nem az »anyaghiány« volt a nehézség, hanem az »anyagbőség«. E könyvecske ziláltnak, hevenyészettnek látszik, de nem is lehet másként, mert így szülte a szándék: kiragadott részek innen-onnan, ahogy a kóstolókat adni szokás.” Fehér M. Jenő, 9. o. (a 2004-es kiadás)
  3. Fehér M. Jenő, 1967 (2004), 19. o.
  4. Fehér M. Jenő: Képek a Magyar sámán-inkvizíciók történetéből. Warren (Ohio, USA, 1967.) kiadása alapján. Először A Fáklya c. folyóiratban (szerkesztő: Kúr Géza) jelent meg részletekben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1] Archiválva 2007. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Fehér Mátyás Jenő: Középkori magyar inkvizíció, Bakay Kornél előszava, 8. old.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]