Ugrás a tartalomhoz

Dunkleosteus terrelli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 11., 19:52-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Forrás → Források (WP:BÜ) AWB)
Dunkleosteus terrelli
Evolúciós időszak: 380–360 Ma
késő devon
A Dunkleosteus terrelli fejének a rekonstrukciója
A Dunkleosteus terrelli fejének a rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Placodermi
Rend: Arthrodira
Alrend: Brachythoraci
Alrendág: Coccosteina
Öregcsalád: Dunkleosteoidea
Család: Dunkleosteidae
Nem: Dunkleosteus
Lehman, 1956
Faj: D. terrelli
Tudományos név
Dunkleosteus terrelli
(Newberry, 1873)
Szinonimák
  • Dinichthys terrelli Newberry, 1873
  • Dunkleosteus "intermedius"
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dunkleosteus terrelli témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dunkleosteus terrelli témájú kategóriát.

A Dunkleosteus terrelli a Placodermi osztályának Arthrodira rendjébe, ezen belül a Dunkleosteidae családjába tartozó faj.

A Dunkleosteus halnem típusfaja.

Jellemzői

Rajz a D. terrelli fajról

A Dunkleosteus terrelli 380–360 millió évvel élt ezelőtt, a késő devon időszakban. Hossza 6 méter és tömege 1 tonna lehetett.[1][2][3] A kifejlett Dunkleosteus terrellinek nem nagyon akadt ellensége a nagy mérete miatt. Erőteljes felépítésű testén jól páncélozott fej ült. Teste áramvonalas és cápaszerű volt. A Dunkleosteus terrellinak nem voltak fogai, ehelyett két hosszú, tőrszerű képződmény ült az állkapocs elülső peremén. Az állkapocs kialakulásának egyik fontos fázisa figyelhető meg e nemnél. A fej külső páncélzatának néhány eleme mozgathatóvá lett a belülről hozzá tapadó izmok által és ízületek alakultak ki a csatlakozási pontoknál. A Dunkleosteus terrelli állkapcsa különleges módon működött, a hátsó ízesülés előre tolása nyitotta ki a szájat. Modern számítógépes elemzések szerint 1/50 másodperc alatt tátotta ki a száját, vagyis sok mai lesből vadászó, a szájnyitáskor létrejövő szívóerőt kihasználó halhoz hasonlít. Az állkapocs mozgathatóságának, izmoltságának kialakulása talán erre vezethető vissza.

Mindent megevett, ami elébe került. Tápláléka között szerepeltek a halak, cápák, sőt a kisebb fajtársai is. De a tápláléka nem mindig maradt meg benne, mert a kövületek mellett sokszor visszaöklendezett, félig megemésztett halak találhatóak. A pigmentsejtek az mutatják, hogy a háta sötét volt, míg hasi része ezüstös.

Főbb lelőhelyei

Az állat rekonstrukciója

E halfaj maradványait az Amerikai Egyesült Államokban (Ohio, Pennsylvania, Tennessee, Kalifornia és Texas államok) és Európában fedezték fel. Mindegyik kövület a Frasni és a Famenni korszakokból származik.

Jegyzetek

  1. Anderson, P.S.L.; Westneat, M. (2007). „Feeding mechanics and bite force modelling of the skull of Dunkleosteus terrelli, an ancient apex predator”. Biology Letters 3 (1), 76–79. o. DOI:10.1098/rsbl.2006.0569.  
  2. Anderson, P.S.L.; Westneat, M. (2009). „A biomechanical model of feeding kinematics for Dunkleosteus terrelli (Arthrodira, Placodermi)”. Paleobiology 35 (2), 251–269. o. DOI:10.1666/08011.1.  
  3. Carr, Robert K. (2010). „Paleoecology of Dunkleosteus terrelli (Placodermi: Arthrodira).”. Kirtlandia 57.  

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dunkleosteus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • BBC-Science&Nature-Sea monsters facts