Dobróváralja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KobeatBot (vitalap | szerkesztései) 2020. március 24., 13:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: ==Források== szakasz ==Jegyzetek== szakaszra, {{források}} sablon {{jegyzetek}} sablonra (WP:FELÉP), apróbb javítások AWB)
Dobróváralja (Podzámčok)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rangközség
Első írásos említés1425
PolgármesterMartin Babiak
Irányítószám962 61 (pošta Dobrá Niva)
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZV
Népesség
Teljes népesség542 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság394 m
Terület8,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 19° 05′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 19° 05′ 58″
Dobróváralja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobróváralja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dobróváralja (szlovákul Podzámčok) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Zólyomi járásában. 2011-ben 460 lakosából 393 szlovák volt.

Fekvése

Zólyomtól 8 km-re délre fekszik.

Története

A falut 1425-ben említik először, a 16. századig Dobronya várának tartozéka volt. A községtől északra emelkedő dombtetőn állnak Dobronya várának maradványai. A vár a 13. század második felében épült, 1306-ban Csák Máté foglalta el, majd újra a királyé. 1455-ben V. László helyreállítását rendelte el. A 18. század végén indult pusztulásnak, köveit a lakosság hordta szét. A falu a 18. századtól uradalmi központ, lakói zsellérek voltak.

Vályi András szerint "VÁRALLYA. Dobró, Zólyom Várallya, és Végles Várallya. Tót faluk Zólyom Várm. földes Uraik H. és G. Eszterházy Uraságok, lakosaik többfélék, fekszenek Dobronához, és N. Szalatnához, mellynek filiája, nem meszsze; határjaik középszerűek."[2]

Fényes Elek szerint "Dobróváralja, Zólyom m. tót falu, 246 kath., 4 evang. lak. F. u. a kamara. " [3]

A községnek 1910-ben 322, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

2001-ben 306 lakosából 297 szlovák volt.

Nevezetességei

Dobronya várának falmaradványa
  • Dobronya várának romjai.
  • 1868-ban épített harangláb.

További információk

Jegyzetek