Ugrás a tartalomhoz

Bảo Đại vietnámi császár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bảo Đại vietnami császár szócikkből átirányítva)
Bảo Đại vietnámi császár
Katonai pályafutása
Csatáivietnámi háború

Született1913. október 22.[1][2][3][4][5]
Huế
Elhunyt

Párizs
Sírhely

SzüleiHoang Thi Cuc
Nguyễn Hoằng-tôn
Házastársa
  • Nam Phuong
  • Lê Thị Phi Ánh
  • Bùi Mộng Điệp
  • Monique Vinh Thuy
Gyermekei
  • Phương Mai
  • Bao Thang
  • Bao Long
  • Bảo Ân
  • Phuong Lien
  • Phương Dung
  • Phương Minh
  • Nguyễn Phúc Phương Thảo
Foglalkozásállamférfi
Iskolái
Halál okaagyrák
Vallás

Díjak
  • a francia Becsületrend nagykeresztje (1932. szeptember 10.)
  • Grand Cross of the Royal Order of Cambodia
  • Grand cross of the Order of the Million Elephants and the White Parasol
  • a Koronarend nagykeresztje
  • Grand Cross of the Order of Wissam El Alaouite

Bảo Đại vietnámi császár aláírása
Bảo Đại vietnámi császár aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bảo Đại vietnámi császár témájú médiaállományokat.

Bảo ĐạiKeleti névsorrend (Huế, 1913. október 22.Párizs, 1997. július 30., 1997. július 31. vagy 1997. augusztus 1.) volt Vietnám utolsó, illetve a Nguyễn dinasztia tizenharmadik és egyben utolsó császára.

Élete

[szerkesztés]

Nguyễn Vĩnh ThụyKeleti névsorrend néven született Vietnám akkori fővárosában, Huếban. Apja Khải ĐịnhKeleti névsorrendcsászár. A párizsi Lycée Condorcet-ban és a Politikatudományi Intézetben tanult. 1925-ben apja halála után került a trónra, és felvette a Bảo ĐạiKeleti névsorrend nevet. Vietnám – Francia-Indokína részeként – ekkor Franciaország gyarmata volt.

1934. március 20-án vette feleségül Nam PhuongotKeleti névsorrend, akitől öt gyermekük született.

1940-ben Indokínát megszállták a japánok. Japán nyomásra Bảo ĐạiKeleti névsorrend kikiáltotta Vietnám függetlenségét. 1945-ben a japánok kivonultak, és Vietnámban az addig a japánok ellen harcoló kommunista partizán szervezet, a Việt Minh próbálta magához ragadni a hatalmat. A kommunisták vezetője Ho Si MinhKeleti névsorrend meggyőzte a császárt, hogy adja át neki a hatalmat, cserébe Bảo ĐạiKeleti névsorrend megtarthatja a császári címet, illetve az új kormányban a „legfőbb tanácsadó” szerepét kapja. 1945. szeptember 2-án kikiáltották Vietnám függetlenségét. Ezt nem nézték jó szemmel az Indokínába visszatérő franciák, akik szerették volna a háború előtti gyarmati birodalmat újraépíteni. Vietnámban zavargások és harcok törtek ki, ezért 1946-ban Bao Dai elhagyta az országot és Hongkongban és Kínában élt. 1949-ben a franciák meggyőzték, hogy térjen vissza Vietnámba, hogy betöltse az államelnöki posztot. Bár a posztot betöltötte, de rövid idő múlva ismét elhagyta szülőhazáját, és Párizsba költözött. Az első indokínai háború tovább folytatódott a franciák és a Việt Minh között, míg végül 1954-ben a Điện Biên Phủ-i csata során a franciák megsemmisítő vereséget szenvedtek.

Az 1954-es genfi békemegállapodás értelmében Vietnámot a 17-ik szélességi foknál ketté osztják. Az északi részen Ho Si MinhKeleti névsorrend, a déli részen a franciák által támogatott Bảo ĐạiKeleti névsorrend került hatalomra. Az államelnök Ngô Đình DiệmetKeleti névsorrend jelölte ki a dél-vietnámi kormány élére. Diệm végül 1955-ben – választási csalással – magához ragadta a hatalmat, kikiáltotta a Vietnámi Köztársaságot és menesztette Bảo ĐạitKeleti névsorrend. Bảo ĐạiKeleti névsorrend újból elhagyta Vietnámot és végleg Párizsban maradt egészen 1997-ben bekövetkezett haláláig. Párizsban a Passyi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven)
  4. Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  5. Babelio (francia nyelven)
  6. Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. https://www.nytimes.com/1997/08/02/world/bao-dai-83-of-vietnam-emperor-and-bon-vivant.html
  8. Los Angeles Times (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. február 10.)
  9. The Washington Times (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. február 10.)
  10. Encyclopædia Britannica Inc.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]